Jelentős fejlesztésen van túl a Kelet-magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat: a traumatizált gyermekek személyre szabott tehetséggondozását, valamint országos szinten is egyedülálló e-mentorálását tudták elkezdeni az elmúlt hónapokban. Személyes és szakmai támogatást kaptak a nevelőszülők is, valamint a hálózatot is fejlesztették az erre a célra nyert 99 millió forintos európai uniós pályázatból. A részletekről a június 4-i nyíregyházi projektzáró konferencián tájékozódtunk.
Legtöbbünknek játék, móka és kacagás jut eszünkbe a gyermekkorról, pedig nem mindenkinek adatik meg ez a gondtalan életszakasz. 23 ezer gyermek érintett a magyarországi gyermekvédelmi szakellátási rendszerben, ennyien nélkülözik azt a szerető, biztonságot adó támogató hátteret, amit a család adhat. Sokan közülük a református egyház fenntartásában, Kelet- és Nyugat-Magyarországon működő két nevelőszülői hálózatban lelnek második családra.
Nevelőszülők a gyermekvédelemben
Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár szerint a gyerekvédelem csak családközpontúan lehet sikeres. Akiket kiemeltek vér szerinti családjukból, azok az átélt traumák miatt sérülékenyebbek kortársaiknál, gyakran tanulási nehézségeik vannak, nagy szükségük van a szeretetteljes elfogadásra. Azért, hogy ők is családi közösségekben nőhessenek fel, a magyar kormány 1,2 milliárd forintot fordít európai uniós forrásokból a nevelőszülői hálózatok infrastrukturális és szakmai fejlesztésére – teszi hozzá Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár. „A nevelőszülők feladata segíteni a nehéz előélettel érkező gyermekeket talentumaik kibontakoztatásában – mondja Fülöp Attila –, hogy amikor kiállnak a színpadra, ne lehessen megkülönböztetni, hogy családban vagy nevelőszülőnél nőttek fel.” Ez nem kis feladat, ezért a nevelőszülőséghez 2014-től foglalkoztatási jogviszony kapcsolódik, amihez 2020. január 1-től igénybe vehető a GYED is.
Tehetséggondozó gyermekvédelem
„Hálózatainkkal nem csupán a gyermekmegőrzés a célunk, hanem a gyermekek nevelése, fejlődésük aktív segítése, tehetségük kibontakoztatása” – fogalmaz Beszterczey András, a Szeretetszolgálati Iroda vezetője. Projektjük azért is kapta a Talentum címet, mert a nevelőszülőkhöz került gyermekeket, a nevelőszülőket és az értük dolgozó szakembereket hivatott segíteni, hogy „Istentől kapott tehetségeiket ne elássák, hanem éljenek velük, gyarapítsák azokat”.
A sokrétű fejlesztést Varga Szilárdné, a projekt szakmai vezetője mutatja be: „Célunk a sokféle gondozási, nevelési és fejlesztési igényű gyermekek egyidejű ellátásához szükséges feltételek biztosítása volt." Ennek érdekében állapotfelmérés készült a hálózat összes gyermekéről, ami alapján személyre szabott fejlesztési terveket dolgoztak ki. Hatvanöten háromalkalmas személyiségfejlesztő tréningen vettek részt, százhetvenöten pedig tízhetes internetes mentorálásban részesültek. A nevelőszülők is hasonló felmérésen estek át, valamint tréningekkel az ő készségeiket és tudásukat is fejlesztették. Ezzel párhuzamosan a nevelőszülői hálózat infrastrukturális- és szervezetfejlesztésbe kezdett, hogy hatékonyabb legyen az együttműködés a szülőkkel. Pszichológusok, nevelőszülői tanácsadók és pedagógusok is dolgoztak a 99,74 millió forintból megvalósult projektben.
Fiatalokkal a fiatalokért
Egy fiatal egyetemista sokkal könnyebben szót ért a gyermekekkel, ezért az e-mentorálásba bevonták a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának hallgatóit is. „Olyan szakembereket képzünk, akik számára élethivatás mások támogatás, de a Talentum program tovább gazdagította hallgatóink tudását, megmutatott nekik egy új világot” – fogalmaz Móré Marianna dékán. A Nyíregyházán működő intézményben nem ismeretlen fogalom a mentorálás: saját és a helyi evangélikus roma szakkollégium hallgatóinak tanulmányi előmenetelét, valamint a diploma megszerzése utáni elhelyezkedését is segítik ezen a módon. „E-mentorálásról ugyan korábban még nem hallottak, de örömmel vették a megkeresést” – tudjuk meg Rusinné Fedor Anita általános és tudományos dékánhelyettestől.
Negyvenhárom egészségügyi tanár, szociális munkás, védőnő, ápoló és szülésznő szakos diák jelentkezett önkéntesnek, vállalta a felkészítő oktatást, majd tartotta hétről hétre három-négy gyerekkel a kapcsolatot az interneten. A Sarka Ferenc, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnökének vezetésével kidolgozott módszertan szerint figyelemmel kísérték tanulmányaikat, motivációjukat, társas kapcsolataikat. „Gyermekeink gazdagodhattak, fejlődhettek személyiségükben, erősödött a jövőképük, mert azt látták, érdemes tanulni, jól ellátni egy a feladatot – értékel Miklósi Erzsébet, a Kelet-magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat vezetője.
Szárnyakat kap szülő és gyerek
Goethe szerint a legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk, azok a gyökerek és szárnyak. „A nevelőszülőkhöz elvágott gyökerekkel rendelkező gyermekek kerülnek, akiknél nem sok remény van arra, hogy valaha is képesen lesznek repülni, a nevelőszülők mégis hisznek ebben és mindent megtesznek ezért” – mondja Kircsi Éva pszichológus. Ehhez a nem könnyű hivatáshoz kaptak személyre szabott támogatást a projekt részeként: szakmai ismereteket, új pedagógiai megközelítéseket, olyan eszközöket, amelyekkel a figyelemzavaros, alacsony önbecsülésű, kötődési problémákkal és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek érzelmi intelligenciáját, fejleszthetik. Emellett önismereti foglalkozásokkal, személyes melléállással, közös gondolkodással segítették a nevelőszülőket is, hogy helyt tudjanak állni és ne égjenek ki a napi huszonnégy órás szolgálatban.
Ezzel párhuzamosan a nevelőszülők mögött álló szervezetet is fejlesztették: területi irodákat nyitottak, hogy a szakemberek és a foglalkozások közelebb kerüljenek a családokhoz, a hatékonyabb működés érdekében pedig a nevelőszülői hálózaton belüli feladatokat, felelősségi köröket és folyamatokat is pontosították.
Tovább kell építeni a hidat
Bizalom és érintés – két dolog, ami Kocsis Attila intézményi lelkész szerint hallatlanul fontos ahhoz, hogy a rejtett tehetség napvilágra kerüljön. „Ezek a gyermekek nincsenek tisztában tehetségükkel, mérhetetlen bizalom kell ahhoz, hogy közel engedjék magukhoz azokat, akik észreveszik.” Örömmel látta, hogy a fiatalok közel engedték magukhoz azokat, akik segíthetnek nekik kiteljesedni: „Akit a bizalmamba fogadtam, annak az érintésétől nem húzódom el, mert tudom, hogy nem árul el. Engedem, hogy megérintsen, a bizalom építette hídon bejöjjön a belső világomba. Így történhet meg a csoda, így elevenedhetnek meg életek.” A református lelkipásztor nagyon fontosnak tartja, hogy a projekt lezárulta után is folytatódjon a református nevelőszülői hálózatban élő gyermekek tehetségének kibontakoztatása.
Feke György, fotó: Kalocsai Richárd, illusztráció: Kapás Csilla