– A szenvedélybetegség kialakulásának talán legfontosabb eleme, hogy ez egy öngyógyítási kísérlet – mondta Kürti László pszichológus, addiktológiai konzultáns a Világ/nézet legújabb adásában, ahol Molnár Ambrus lelkipásztor vendégeként a szerencsejáték-függőségről és más szenvedélybetegségekről beszélt. A játékfüggőséget kiváltó okok mellett a betegségkezelésről és arról a sajátos jelenségről is beszámolt a szakember, ami leginkább a férfiakat sodorja a szerencsejáték útvesztőjébe.
– Függőségnek az számít, amikor kényszerből cselekszünk, bizonyos folyamatok, tevékenységek olyan erővel hatnak ránk, amitől megtesszük, amit nem akarunk, vagy nem tesszük meg, amit akarunk – mondta Kürti László.
A gének is hajlamosabbá tehetnek minket szenvedélyekre, de sokkal erősebb kockázati tényező a szociális tanulás, azaz ha a családban valakinek van valamilyen függősége, mert akkor öntudatlanul eltanulhatja tőle az ember a viselkedési, problémamegoldási mintát. De ami a szakember szerint a legfontosabb, az a személyes történet, amelyben kivétel nélkül mindig találunk szenvedést, bántalmazást, értelmi nélkülözést, valamilyen feldolgozatlan traumát. A szenvedélybetegségek kialakulásának megértéséhez fontos látni, hogy ez egy öngyógyítási kísérlet – hívta fel a figyelmet Kürti László. A függőség látszólag megteremti a hiányzó összhangot a világgal, és megszünteti a szorongást, a szerencsejátéknál például egyfajta csodát vár az attól függő ember, úgy gondolja, ha nyer egy csomó pénzt, akkor – mint a népmesében – egyik napról a másikra erős lesz és felnőtt – tette hozzá a szakember, aki szerint figyelemelterelő funkciója is van az addikciónak.
A szerencsejáték-függőség főleg a férfiakat veszélyezteti, közülük is leginkább azokat, akik a felnőtté válási folyamatban elakadtak valahol. Az anyagi helyzet szélsőségén – nagyon jómódú vagy nagyon szegény családi környezet – kívül egy erős, határozott szülő jelenléte jellemző a legtöbb szerencsejáték-függő életére – mutatott rá Kürti László.
A pszichológus szerint ugyanakkor egy függő nem tud annyit nyerni, hogy megelégedjen, olyankor is arra gondol, hogy mennyit nyerhet még, ha visszaforgatja a nyereményét. Sokszor meg is zavarja őket a nyerés, mert inkább a a veszteséget hajszolják: amikor elkezdenek veszíteni, akkor már nem racionálisan elemzik a kockázatot, hanem az összes addig elvesztett pénzt vissza akarják nyerni. A függő ember tulajdonképpen már nem nyerni és felnőni akar, hanem az álmot akarja megélni. A szerencsejáték-függőségből azért nehéz kiszabadulni, mert olyan, mint a tőzsde: amíg megvan a részvényem, addig nem realizáltam a veszteséget. – Ha kimondom a szerencsejátékban, hogy többet nem játszom, akkor realizáltam az összes addigi veszteséget, hiszen elismerem, hogy nem fogom azokat visszanyerni – hangsúlyozta Kürti László.
A beszélgetésben szó esett még a nikotin- és a gyógyszerfüggőségről, a férfiasságot érő kihívásokról is, és Émile Durkheim szociológus neve is felmerült. Arról is beszéltek a műsorban, hogy az ember minden vélt racionalitása ellenére érzelmi alapon dönt, és sokan nem is teljesen értik, hogy működik a valószínűség. A szakember hangsúlyozta, hogy a társadalom, a közösség és a kultúra fontos szerepet tölt be abban, hogy mennyire tudja megvédeni a tagjait a függőségtől. – A szenvedélybeteg embereknél az is kérdés, hogy ha meggyógyul, akkor utána hogy fog élni. Ha nincs egy szociális háló, ami befogadja, akkor sokkal nehezebb. A függőségeket az őszinteség és egy közösséghez való csatlakozás tudja elkezdeni lebontani – mondta az addiktológiai szakember a Világ/nézet adásában.
Lemaradok, ha nem reagálok időben?
Miért érzékelik máshogy az időt a gyermekek és a felnőttek? – ezt vizsgálták egyedülálló kísérletükben Nádasdy Zoltán egyetemi docens és munkatársai. A Világ/nézet legutóbbi adásában a Texasi Egyetem kutatója beszélt az idő fogalmáról és annak érzékeléséről. Molnár Ambrus műsorában arra is választ kapunk, hogy felgyorsult világunkban hogyan bánjunk helyesen az időnkkel.