Református ajánlás a parlamentnek

2004. december 7.

Az ajánlásokat a zsinat elnöksége javaslatként terjesztette a zsinat mai ülése elé. A kötelező erejű eredmény nélkül zárult 2004. december 5-i népszavazás után a Magyarországi Református Egyház továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közreműködést. Ezért kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy a nemzet ügyét komolyan véve, foglalkozzon a határon túli magyarok helyzetének jogi rendezésével. Ehhez a nehéz és konszenzusra törekvést igénylő közös gondolkodáshoz fogalmazunk meg néhány ajánlást. A Magyarországi Református Egyház véleménye szerint a kettős állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar jogrend jelenlegi keretein belül. Bízunk abban, hogy javaslatainkkal hozzájárulhatunk a kettős állampolgárság ügye körül kialakult sebek gyógyításához.

Egyházunk elkötelezett a nemzeti minimum meghatározásában, annak érdekében, hogy a nemzetpolitika kérdéseit illetően a lehető legszélesebb körű egyeztetés és közös gondolkodás kezdődjön, minden esetben a határon túli nemzetrészekkel együttműködve.

Egyházunk ezúton is fölajánlja együttműködését, közigazgatási rendszerét, a határon túli magyar nyelvű egyházakkal való szoros kapcsolatát és több évszázados tapasztalatát a közös gondolkodást segítendő. Különösképpen is fontosnak tartjuk egy nemzeti kataszter elkészítését, amelyhez fent említett eszközeinkkel, készséggel hozzájárulunk. E kataszter feladata, hogy a Kárpát-medencében élő minden, magát magyarnak valló személy belekerülhessen, s számon tudjuk tartani azokat, akiknek segítségre van szükségük, vagy segíteni tudnak.

A szórványban élő magyarság segítésére és támogatására javasoljuk egy szórvány program kidolgozását és az érintettek bevonásával közös gondolkozás megkezdését. Kérjük, hogy a kormányzat és a parlamenti pártok részvételével végre induljon meg egy olyan nagyszabású, tudományos háttérbázisra támaszkodó szakértői elemző munka, amely mind ez idáig elmaradt, s amelynek hiányában eddig nem kellően megalapozott érvek hangzottak el a kettős állampolgárság mellett és ellen. Ebben a munkában egyházunk felajánlja szakértőinek részvételét.

Az állampolgárság megszerzése a jelenlegi rendelkezések értelmében rendkívül hosszú, átlagosan 3 esztendőt igénybe vevő folyamat. Ennek a hosszadalmas eljárásnak a felülvizsgálatára van szükség. Ki kell dolgozni a határon túlról érkező magyarok állampolgársághoz jutásának egyszerűsített feltételrendszerét.

Egyházunk minden tekintetben indokoltnak tartja, hogy a kettős állampolgárságot elnyerő határon túli magyarok hozzájussanak a teljes értékű magyarországi útlevélhez. Meggyőződésünk, hogy minden segítséget és hátteret meg kell adjunk az állampolgárságot elnyerők szabad mozgása biztosítására. A kettős állampolgársággal bírókat is meg kell illesse a minden magyar állampolgárt megillető jogvédelem és konzuli szolgáltatások.

Javasoljuk, hogy kezdődjenek tárgyalások Ukrajnával a kettős állampolgárságot lehetővé tevő kétoldalú nemzetközi egyezmény kidolgozásáról.

Egyházunk támogatja a bizonyos fokig már meglévő vállalkozási szabadság továbbfejlesztését és ezzel összefüggésben a munkavállalás lehetőségének biztosítását a kettős állampolgársággal bíróknak.

Egyházunk minden olyan javaslatot támogat, amely biztosítja az oktatás, a kultúra és a sport területén az egység megőrzését és helyreállítását. Szorgalmazzuk a tudományos és kulturális élet egyesítését, ahogyan az már megtörtént a Magyar Tudományos Akadémia ill. az Írószövetség működésében.

Javasoljuk a nyugdíjak ügyében létrejött nemzetközi egyezmények összevetését a hatályos EU egyezményekkel. Ennek értelmében javasoljuk, hogy nyugdíjat minden esetben ott és onnan kapjon az állampolgár, ahol nyugdíjjárulékot fizetett.

A segélyek és az egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében a kérdés nemzetstratégiai és méltányossági alapon való végiggondolását szorgalmazzuk.

Az általános gazdaságfejlesztés keretein belül kiemelten támogatjuk a regionális együttműködés fejlesztését, a tőke exportot és a vállalkozások fejlesztését segítő gazdasági elképzeléseket.

Meggyőződésünk, hogy a magyar állam kárpótlással tartozik azért, mert két világháborús szerepvállalásával méltatlan és előnytelen helyzetbe juttatott sokmillió embert, akiknek véleményét sem 1914-ben, sem 1941-ben nem kérdezte meg. Most végre mód nyílik arra, hogy szimbolikusan kárpótoljuk az egykori magyar állampolgárok utódait azzal, hogy jogilag is egy nemzet tagjának ismerjük el őket.

Istent keresem

Zsid 7,1–10

„az, akiről bizonyságunk van, hogy él” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink