Református ajánlás a parlamentnek

2004. december 7.

Az ajánlásokat a zsinat elnöksége javaslatként terjesztette a zsinat mai ülése elé. A kötelező erejű eredmény nélkül zárult 2004. december 5-i népszavazás után a Magyarországi Református Egyház továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közreműködést. Ezért kérjük a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy a nemzet ügyét komolyan véve, foglalkozzon a határon túli magyarok helyzetének jogi rendezésével. Ehhez a nehéz és konszenzusra törekvést igénylő közös gondolkodáshoz fogalmazunk meg néhány ajánlást. A Magyarországi Református Egyház véleménye szerint a kettős állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar jogrend jelenlegi keretein belül. Bízunk abban, hogy javaslatainkkal hozzájárulhatunk a kettős állampolgárság ügye körül kialakult sebek gyógyításához.

Egyházunk elkötelezett a nemzeti minimum meghatározásában, annak érdekében, hogy a nemzetpolitika kérdéseit illetően a lehető legszélesebb körű egyeztetés és közös gondolkodás kezdődjön, minden esetben a határon túli nemzetrészekkel együttműködve.

Egyházunk ezúton is fölajánlja együttműködését, közigazgatási rendszerét, a határon túli magyar nyelvű egyházakkal való szoros kapcsolatát és több évszázados tapasztalatát a közös gondolkodást segítendő. Különösképpen is fontosnak tartjuk egy nemzeti kataszter elkészítését, amelyhez fent említett eszközeinkkel, készséggel hozzájárulunk. E kataszter feladata, hogy a Kárpát-medencében élő minden, magát magyarnak valló személy belekerülhessen, s számon tudjuk tartani azokat, akiknek segítségre van szükségük, vagy segíteni tudnak.

A szórványban élő magyarság segítésére és támogatására javasoljuk egy szórvány program kidolgozását és az érintettek bevonásával közös gondolkozás megkezdését. Kérjük, hogy a kormányzat és a parlamenti pártok részvételével végre induljon meg egy olyan nagyszabású, tudományos háttérbázisra támaszkodó szakértői elemző munka, amely mind ez idáig elmaradt, s amelynek hiányában eddig nem kellően megalapozott érvek hangzottak el a kettős állampolgárság mellett és ellen. Ebben a munkában egyházunk felajánlja szakértőinek részvételét.

Az állampolgárság megszerzése a jelenlegi rendelkezések értelmében rendkívül hosszú, átlagosan 3 esztendőt igénybe vevő folyamat. Ennek a hosszadalmas eljárásnak a felülvizsgálatára van szükség. Ki kell dolgozni a határon túlról érkező magyarok állampolgársághoz jutásának egyszerűsített feltételrendszerét.

Egyházunk minden tekintetben indokoltnak tartja, hogy a kettős állampolgárságot elnyerő határon túli magyarok hozzájussanak a teljes értékű magyarországi útlevélhez. Meggyőződésünk, hogy minden segítséget és hátteret meg kell adjunk az állampolgárságot elnyerők szabad mozgása biztosítására. A kettős állampolgársággal bírókat is meg kell illesse a minden magyar állampolgárt megillető jogvédelem és konzuli szolgáltatások.

Javasoljuk, hogy kezdődjenek tárgyalások Ukrajnával a kettős állampolgárságot lehetővé tevő kétoldalú nemzetközi egyezmény kidolgozásáról.

Egyházunk támogatja a bizonyos fokig már meglévő vállalkozási szabadság továbbfejlesztését és ezzel összefüggésben a munkavállalás lehetőségének biztosítását a kettős állampolgársággal bíróknak.

Egyházunk minden olyan javaslatot támogat, amely biztosítja az oktatás, a kultúra és a sport területén az egység megőrzését és helyreállítását. Szorgalmazzuk a tudományos és kulturális élet egyesítését, ahogyan az már megtörtént a Magyar Tudományos Akadémia ill. az Írószövetség működésében.

Javasoljuk a nyugdíjak ügyében létrejött nemzetközi egyezmények összevetését a hatályos EU egyezményekkel. Ennek értelmében javasoljuk, hogy nyugdíjat minden esetben ott és onnan kapjon az állampolgár, ahol nyugdíjjárulékot fizetett.

A segélyek és az egészségügyi ellátás finanszírozása tekintetében a kérdés nemzetstratégiai és méltányossági alapon való végiggondolását szorgalmazzuk.

Az általános gazdaságfejlesztés keretein belül kiemelten támogatjuk a regionális együttműködés fejlesztését, a tőke exportot és a vállalkozások fejlesztését segítő gazdasági elképzeléseket.

Meggyőződésünk, hogy a magyar állam kárpótlással tartozik azért, mert két világháborús szerepvállalásával méltatlan és előnytelen helyzetbe juttatott sokmillió embert, akiknek véleményét sem 1914-ben, sem 1941-ben nem kérdezte meg. Most végre mód nyílik arra, hogy szimbolikusan kárpótoljuk az egykori magyar állampolgárok utódait azzal, hogy jogilag is egy nemzet tagjának ismerjük el őket.


Ez történik továbbiak →



Istent keresem

ApCsel 3,1–10

„...a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj!" tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink