A magyar sajtó egy része azzal vádolta önöket, hogy válogattak a gyerekek között a felvétel során. Hogyan döntötték el, kit vesznek fel?

Az iskolaalapítási folyamat elindításához tavasszal szándéknyilatkozatot kértünk azoktól, akik szerettek volna élni azzal a jogukkal, hogy felekezeti iskolába járathassák gyermeküket. Hatvanhét nyilatkozatot kaptunk, végül hatvanöten iratkoztak be hozzánk augusztus 31-én. Nem válogattunk. Csupán egy gyermeket voltunk kénytelenek elutasítani, mert betelt a második osztályos keretünk. Azért őt, mert ő adta be legkésőbb a nyilatkozatát.

Hány hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és hány cigány tanulójuk van?

A diákjaink 31%-a hátrányos, ennek mintegy fele halmozottan hátrányos helyzetű. Arról, hogy ki milyen származású, nem vezetünk nyilvántartást, és ez nem is szempont nálunk. Valószínűsítem, hogy a cigány származású tanulók aránya hasonló lehet a településünkön élő cigányság arányához. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy a hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű tanulók között egyaránt lehetnek cigány és nem cigány gyerekek.

Elsőként L. Ritók Nóra pedagógus vádolta önöket szegregációval a blogján. Sikerült már jobb belátásra bírniuk?

L. Ritók Nóra hátrányos helyzetű gyermekekért végzett tevékenysége előtt elismeréssel adózunk, sajnáljuk viszont, hogy velünk eddig nem találkozott. Meggyőződésünk, hogy azok, akiket zavar ennek az iskolának az elindulása, félretájékoztatták. A jogvédő asszony blogján arról ír, hogy levelet írt Fekete Károly tiszántúli püspöknek, aki válaszában párbeszédet kezdeményezett. Jó jel, hogy ebben L. Ritók Nóra is partner. Várjuk a fejleményeket, és bízunk benne, hogy itt, Komádiban akár még együtt is működhetünk az általa vezetett Igazgyöngy Alapítvánnyal a gyerekek érdekében.

Kiss Sándor, fotó: Kalocsai Richárd

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2015. szeptember 20-i számában. Olvassa el a komádi református iskolában készült riportot is.