Kubáért imádkozunk

2016. február 19., péntek

Tavaly a Bahamák csodálatos szigetvilága, idén Kuba a március első péntekén, március 4-én megtartandó ökumenikus világimanap témája. A kubai keresztyén asszonyok által összeállított tematikát január 30-án mutatták be az érdeklődőknek Budapesten, a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben.

Miért a gyerekeké az Isten országa?

A számos nehézséggel küzdő ország nem a társadalmi problémákra, hanem a gyermekek iránti felelősségre hívta fel a figyelmet a kiadott imanapi füzetben. A nap vezérigéjéről (Mk 10,13–16) Gerőfiné Brebovszky Éva Deák téri evangélikus lelkipásztor a napot nyitó áhítaton elmondta: míg ma a sok különóra és program között sokaknak még az sem fontos, hogy gyermekeik legalább nagy ünnepeken eljussanak a templomba, a történetben a szülők fáradságot nem kímélve vitték gyermekeiket Jézushoz, mert fontosnak tartották, hogy megismerjék őt, „hogy az életükön rajta legyen az ő simogató érintése". – Jézust nem zavarta a gyerekek elevensége: pár év múlva sírni fognak azokban a közösségekben, ahonnan csendre vágyva elzavarták a legkisebbeket – mondta a lelkipásztor. Hozzátette: Jézus nem akármit, hanem országát adja a gyermekeknek, ahol Isten szava döntő valóság, és amelynek dinamikus valósága már közöttünk van Jézus Krisztusban. – A gyermekek ezt kapják: magát a Megváltót. Miért éppen ők? Mert ők kicsik, kiszolgáltatottak, mindent Istentől várnak és fogadnak el ajándékként. Merjünk mi is ilyenek lenni: ha látjuk, hogy mindenben az Úrra vagyunk utalva, már a miénk az ő országa – foglalta össze az igehirdető.

Mindent a gyerekekért

Nem véletlenül szól a legnépesebb karibi államban előkészített imanap a gyerekekről – mondta Szederkényi Kornélia, az imanapi előkészítő szervezője. Hangsúlyozta: az országban az oktatás- és az egészségügy is a gyermekek jóllétét helyezi a fókuszba. Kuba sok szempontból színes ország, élővilága, társadalma és hitrendszere is rendkívül összetett: utóbbiban jól megfér egymás mellett az Afrikából behurcolt rabszolgák pogány kultusza és a keresztyén ikonográfia is. A kubai keresztyéneknek mindemellett komoly terhet jelentett a kommunista forradalom: száznegyvennégy katolikus papot kiutasítottak, további négyszáz magától elment – a keresztyének magánházaknál gyakorolhatták hitüket 1992-ig. Ma a lakosság ötvenkét százaléka felekezet nélküli – a vallásosok több mint fele római katolikus, közel háromszázezer fő protestáns, csekély számban baháiok, muszlimok és zsidók is élnek az országban, nem is beszélve a gyarmati időszaka alatt a néger rabszolgák körében kialakult santería vallásról.

Összetett hitrendszerek

A kubai hitvilágról Gulyás Anna néprajzkutató elmondta: a híres kubai salsa is szakrális táncból ered. Amint az ízletes, különböző színű növényekből főzött ajiaco, úgy a társadalom és a vallásosság is sokszínű, egybefőtt, egy ízzé vált, pedig nehéz és kemény találkozásokból jött létre az indián, fekete és fehér elemekből szintetizálódott kubai kultúra. A spanyol hódítók százötven év alatt kiirtották az őshonos indián lakosságot, majd főleg Nigériából és Angolából hurcoltak be rabszolgákat. Az ő, dobolással kifejezett szakralitásuk és mitológiájuk egybeolvadt a keresztyén kultusszal, a yoruba hitrendszer istenei a mai napig – akárcsak a görög–római mitológia kontinensünkön – egyfajta személyiségtipológiaként van jelen a közbeszédben. A zene és a spiritualitás együttélése táncos mulatságnak álcázott vallásos összejöveteleket eredményezett – ez a rejtekezés tette lehetővé, hogy titokban éljenek és épüljenek tovább ezek a hitrendszerek. A kubai vallásosságról a kutató azt mondta: a kubaiak nem racionális, hanem érzelmi nép, akik között bár különböző módokon, de sokszor megrendülten tapasztalta Isten szeretetét.

Remény a tönk szélén

Az imanapi anyagban számos kubai éneket is közöltek, amelyeket Körösmezei-Varga Zsuzsanna tanított meg a jelenlévőknek. B. Pintér Márta evangélikus lelkész az Ézs 11,1–10 alapján tartott bibliatanulmányában arról beszélt, ahogyan a próféciában minden a helyére kerül. A tönkből vesszőszál hajt ki – a hajtás héber szava, a nejzer maga is prófécia, mert a názáretire mutat, aki az egyszerű kisember, Isai törzsökéből sarjad, ő a mi reménységünk is a tönk szélére kerülve is. Az Úr a senkinek nézettekben munkálkodik. – A kubaiak hasonló nehézségeket éltek át, mint mi, a nagyszülők tanítgatták titokban unokáikat a hit dolgaira. Fejsze került az egyház életének gyökerére, de a magánházaknál hajtások sarjadtak belőle. A kihajtás titka, hogy el kell fogadni Urunknak a Fiút, aki által fakaszt a Szentlélek hajtást az ország életén Kubában és Magyarországon is – foglalta össze B. Pintér Márta.

Segítség a kárpátaljai gyerekeknek

Az alkalmon a kubai salsa és kubai fogások mellett az imanapot előkészítő kubai asszonyok által ajánlott liturgiával is megismerkedtek. P. Tóthné Szakács Zita, a MEÖT Női Bizottsága elnöke elmondta: az imanap perselyadományaiból hazai, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatását segítik. Idén Kárpátalját is kiemelten támogatják, ahol veszélyben van a gyermekek iskolai étkeztetése: a háborús helyzetben megvonhatják az állami étkeztetési támogatást, így több ezer gyerek maradhat étel nélkül. A lelkésznő hozzátette: ötvenezer forint egy egész iskola egész havi ellátását fedezni tudja.

A csatlakozni kívánó gyülekezetek a MEÖT honlapjáról letölthetik a segédanyagokat.

Bagdán Zsuzsanna

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2016. február 14-i számában.

Ez történik továbbiak →

Istent keresem

2Pt 1,12–21

„Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink