Svájcban találkoztak az európai reformátusok

2016. március 05., szombat

Az egyházvezetők éves rendes ülésére a Zürichhez közeli kappeli kolostorban került sor. A tanácskozás kiemelt témái a megigazulásról szóló katolikus-evangélikus közös nyilatkozathoz való csatlakozás és a menekültügy voltak.

A Református Egyházak Világközösségének európai regionális tanácskozására március 3-4-én került sor Kappelben, az egykori cisztercita kolostorban, amelynek közelében 1531-ben Zwingli a svájci katolikus kantonok ellen vívott harcban életét vesztette. A kolostort hotelként, konferenciaközpontként és lelki házként működteti a Zürichi Református Egyház, amelyik a REV helyi tagegyházainak vezetőit tömörítő Európai Területi Bizottságát vendégül látta.

Az egyház elnöke, Michel Müller maga is ellátogatott Kappelbe és a svájci reformátusok nevében köszöntötte a 25 tagegyház, köztük a horvátországi, szlovéniai, felvidéki és magyarországi egyházak mintegy 40 képviselőjét. Müller a zürichi reformáció története mellett beszámolt az egyház aktuális kihívásairól, az aggodalomra okot adó svájci politikai folyamatokról, kiemelten is a menekültek fogadását érintő politikai döntésekről. Svájc nemrég arról határozott, hogy az elkövetkező három évben további háromezer szíriai menekültet fogad be, a már az országban tartózkodó tízezer menekültön felül. Müller ugyanakkor kritikusan értékelte a februári népszavazás eredményét, amelyen a választópolgárok minimális többséggel ugyan, de úgy döntöttek, hogy a jövőben korlátozni kell az EU-s tagállamokból az országba érkező bevándorlók számát. A bevándorlás korlátozása ellentmond Svájc és az Európai Unió közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodásnak és ellentétes a svájci reformátusok nyilvános álláspontjával és meggyőződésével, hangsúlyozta az elnök.

A kanton lakósságának 30 százalékát tagjai között tudó vendéglátó egyház vezetője ismertette a reformáció jubileumának svájci előkészületeit is, amelynek keretében a jelenlévő egyházvezetők egy fát ültettek el a kolostor udvarán. A Zwingli emlékére ültetett hársfa azt hívatott szimbolizálni, hogy a reformáció mélyen gyökerezik a svájci társadalomban és hatása ma is érzékelhető világszerte. 

„Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 15,6) Ez az ezüst hárs a zürichi reformációs 500 évvel ezelőtti kezdeteire emlékeztet és a Református Egyházak Világközössége küldötteinek jelenlétében a zürichi egyházi tanács állította. A fa kapcsolatban van a wittenbergi Luther-kert 500 fájával, amelyek a reformáció kisugárzását jelenítik meg. A fák a keresztyén egyházak egész világra kiterjedő, élő közösségéről tanúskodnak. A megbékélt különbözőség jelei, amelyben az egyházak osztoznak egymással” – hirdeti a most felavatott emléktábla.

Teológiai párbeszéd a megigazulás tanáról

Az idei tanácskozás kiemelt kérdése volt az 1999-ben Augsburgban aláírt Közös Nyilatkozathoz való csatlakozás kérdése, amely a katolikusok és az evangélikusok megigazulásról szóló tanácskozásainak eredményeképp jött létre és a Római Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség közötti alapvető konszenzust hívatott rögzíteni.

„A párbeszédekhez hasonlóan ez a közös nyilatkozat is abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy az eddigi vitakérdések és tanbeli elítélések leküzdése sem a szakadásokat és elítéléseket nem veszi könnyen, sem pedig saját egyházi múltunkat nem hazudtolja meg. Mégis az a meggyőződés határozza meg, hogy a történelem során egyházaink új felismerésekre jutnak, és hogy olyan fejlődések mennek végbe, amelyek nem csupán megengedik számukra, hanem egyúttal meg is követelik tőlük, hogy az elválasztó kérdéseket felülvizsgálják és új megvilágításban nézzék.” (Részlet a Közös Nyilatkozatból)

A Református Világszövetség (RVSZ) annak idején nagy érdeklődéssel figyelte a párbeszédet és hozzá is járult azokhoz megjegyzéseivel, sőt meghívást is kapott arra, hogy csatlakozzon a dokumentum aláíróihoz. Ez azonban annak idején nem történhetett meg, mert az RVSZ-en belül is számos kérdés és kifogás fogalmazott meg a nyilatkozat kapcsán, különösen azért, mert az nem juttatta kellő mértékben kifejezésre a szoros kapcsolatot a megigazulás és (társadalmi) igazságosság között. Néhány évvel később a Metodista Világszövetség is csatlakozott a közös nyilatkozathoz egy a dokumentumot értékelő és a metodista sajátosságokat rögzítő kiegészítő nyilatkozattal. Az aláíró felek azóta több alkalommal is felvetették a reformátusok csatlakozásának lehetőségét. 2010-ben a REV alakuló nagygyűlésén a tagegyházak jóváhagyták a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsával folytatott párbeszéd újabb körét, amelynek témája a megigazulás, megszentelődés, illetve a keresztények igazságot munkáló közössége volt. A tagegyházak egyben arra is mandátumot adtak, hogy a csatlakozásról egyeztetést kezdeményezzen a REV. A kétoldalú párbeszéd újabb szakasza 2011-ben kezdődött és tavaly zárult le, öt ülést követően. A jelentéstervezetet novemberben véglegesítették, hogy azt a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa és a REV is elfogadhassa. A tárgyalások során megfogalmazódott az a javaslat is, hogy a REV a metodista kiegészítéshez formájában hasonló, de tartalmában a megigazulás és az igazság iránti elkötelezettség közötti kapcsolatra összpontosító nyilatkozattal csatlakozzon a megállapodáshoz.

Matthias Zeindler berni teológiai professzor, a REV európai teológiai hálózatának tagja ismertette a csatlakozási nyilatkozat szövegének tervezetét, amelyet a tagegyházak hamarosan hivatalosan is megkapnak. Nem a tagegyházak csatlakoznak ugyan, de a tagegyházakkal március közepén induló konzultáció természetesen elengedhetetlen része a többéves folyamatnak. Csatlakozási nyilatkozat egyrészt megfogalmazza a megigazulásról szóló tanítás református hangsúlyait és sajátosságait, annak összhangját a Közös Nyilatkozattal, illetve azt, hogy ennek fényében mi alapozza meg a REV csatlakozását a majd húszéves egyezséghez. A tervezett szöveg egyben a hiányosságokra és eltérésekre is kitér, amelynek fő pontja továbbra is a megigazulás és általában az igazságosság kapcsolatának kérdése. A kritikus kérdésfelvetések és viták mellett is egyetértettek a jelenlévő egyházvezetők abban, hogy a megigazulás tana kapcsán a református teológiai hagyományban a megszentelődésnek, az emberek közötti „megigazult” kapcsolat ígéretének, megújított életnek, ezzel a bibliai tanítás társadalmi, sőt politikai vonatkozásának, azaz az igazságosság kérdésének mindig is központi szerepe volt. A jelenlévők abban is egyetértettek, hogy nincs lényegi ellenvetésük azzal szemben, hogy a REV pozitívan válaszoljon a katolikus egyház és az evangélikus egyházak meghívására és csatlakozzon a megállapodáshoz, ahogy az a tervezetben is szerepel: „Ezzel a kiegészítő nyilatkozattal a Református Egyházak Világközössége kinyilvánítja alapvető tanbeli egyetértését a megigazulás tanának Közös Nyilatkozatban megfogalmazott tanításával”.

A jelenlegi tervek szerint az októberig válaszadó tagegyházak 60 százalékának pozitív, megerősítő reakciójára lesz szükség, hogy a reformáció 2017. évi jubileumára tervezett csatlakozás megvalósulhasson, azaz a REV formálisan is kinyilvánítsa, hogy a megigazulás tanának értelmezésében alapvetően egység van és a különbségek nem alapozzák meg az egyházszakadást. 

 Európai menekültügy

Az idei találkozó másik kiemelt témája a migráció volt. A REV európai vezetőtestülete évek óta foglalkozik a témával, és a Német Református Szövetséggel (RBD) közösen hirdette meg azt a legutóbbi konzultációt, aminek az Emden-i Johannes a Lasco könyvtár adott otthont február 17. és 19. között. A két legjelentősebb európai református szervezett által egybehívott 60 résztvevő migrációval kapcsolatos bibliai, teológiai látásukat és gyakorlati tapasztalataikat megosszák egymással. Martina Wasserloos-Strunk, a REV európai régiójának német alelnöke beszámolt a konferencia eredményeiről, tájékoztatást adott a REV európai vezetőtestülete által koordinált, a Magyarországi Református Egyház menekültmissziójának részvételével kezdeményezett uniós projektről, illetve moderálta a tagegyházak migránsok és menekültek között végzett szolgálatáról folytatott eszmecserét. Az egyházak álláspontja és munkája mellett a beszélgetés az európai társadalmakban növekvő félelemre, kétségekre, sőt agresszióra is kitért. Különösen a görögországi helyzetről érkeztek aggasztó hírek.

Dimitris Boukis, a menekültek ellátásában és lakhatásában szerepet vállaló görögországi református egyház főtitkára szolidaritásra szólította a REV tagegyházait, aminek legkézzelfoghatóbb módja a fizikai jelenlét, azaz ha az egyházak önkénteseket küldenek Görögországba. „A hotspotok koncentrációs táborok” – értékelte a helyzetet Boukis, és a kontinens szégyenének nevezte a jelenlegi krízist, egyben intenzív együttműködés sürgetett az egyházak között. Területi Bizottság képviselői elkötelezték magukat a teológiai párbeszéd és a konkrét együttműködés előmozdítása mellett. Ennek érdekében az egyházak képviselői támogatták a javaslatot, hogy a REV európai vezetőtestülete rendkívüli bizottságot hozzon létre a REV európai alelnökei, Martina Wasserloos-Strunk és Ódor Balázs vezetésével, a migrációval kapcsolatos helyzet folyamatos monitorozására, a tagegyházak erőfeszítésének koordinálására és a teológiai eszmecsere, valamint tapasztalatcsere biztosítására. A bizottság első ülését a tervek szerint Budapesten tartja majd, ahol Szabó István, egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke meghívására, a Rajnai Egyházzal közös szervezésben, az európai református egyházak közötti menekültügyi konzultációsorozat következő állomására amúgy is sor kerül.  

A tanácskozás kísérőprogramjaként a résztvevők szombaton egy a reformáció gyalogtúrán vesznek részt Zürichben és látogatást tesznek a zürichi egyház migránsokat támogató központjában, vasárnap pedig helyi gyülekezetekben szolgálnak.

Külügyi Iroda


Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Lk 24,36–49

„Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink