Kárpátalján ülésezett a Karitatív Tanács

2016. március 12., szombat

Beregszászon tartotta első kihelyezett ülését a Karitatív Tanács, jelezve ezzel a kárpátaljai magyarságnak és az ukrán embereknek, hogy Magyarország nem feledkezett meg róluk, és továbbra is számíthatnak a magyar emberek támogatásra.

A március 10-én a beregszászi polgármesteri hivatalban tartott tanácskozáson a Karitatív Tanács tagjszervezetei – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a velük együttműködő karitatív szervezetek: az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Szeretetszolgálata, a Johannita Segítő Szolgálat és a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat – több millió forint értékű pénz-, élelmiszer- és egyéb adományt nyújtottak át kárpátaljai társszervezeteiknek, a gyermekétkeztetést, a rászorulók ingyenkonyhai élelmezését szolgáló adomány az idén januárban Magyarországon szervezett lakossági gyűjtés eredménye. Az ülés másik napirendi pontja az április közepén záruló gyűjtésből összeállítandó segélyszállítmány célba juttatásának és elosztásának a kérdése volt. Tervük, hogy ezúttal is a tavaly júniusi szállítmányhoz hasonló segélykonvojt indítsanak útnak – ismét fele-fele arányban – Kárpátaljára és Ukrajna belső területeire.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta: a Karitatív Tanács tagszervezetei Kárpátalján tartott kihelyezett ülésükkel természetes módon kifejezték, hogy Magyarország, más országokhoz hasonlóan, elsősorban a máshová szakadt testvéreit segíti. Hozzátette: „ugyanennyire fontos, hogy olyan országokon igyekszünk segíteni, amelyek közel vannak hozzánk földrajzilag, kulturálisan és a vallást tekintve, s Ukrajna ilyen ország". Az államtitkár kifejtette: Magyarország erejéhez mérten igyekszik segíteni a háborús konfliktustól szenvedő ukrán embereken is. Érthetetlennek nevezte, hogy a nyugat-európai országok előbb nyújtanak távoli vidékeken élő idegeneknek támogatást, adnak nekik vízumot, mint akár a kárpátaljai magyaroknak vagy az ukránoknak.

Forrás: MTI

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió