Jövőre veletek ugyanitt

2016. május 23., hétfő

Közel huszonegyezren érezték fontosnak szerte a Kárpát-medencében, hogy május harmadik hétvégéjén részt vegyenek a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) önkéntes napjain. Virágültetés, csiszolás, festés, szemétszedés: néhány pillanat az idei Szeretethídról, melyen mi is részt vettünk és lelkes önkéntesekkel találkoztunk.

A Szeretethíd már nyolc éve teremt közösséget és mutatja meg az önkéntesség fontosságát, miközben a résztvevők komoly segítséget is nyújtanak munkájukkal. Idén 286 település ad otthont a rendezvénynek, melyeken játszóterek és parkok szépülnek, sütemények sülnek, vidámság költözik a falak közé vagy épp igéskártyák készülnek. Mi is meglátogatunk néhány fővárosi helyszínt és megkérdezzük az önkénteseket, hogy érzik magukat.

Szépülő iskolaudvar

A Kárpát-medencei önkéntes napok központi megnyitójának a Rózsakerti Demjén István Általános Iskola ad otthont, a köszöntők után pedig minden résztvevő a budafoki református iskola kertjének rendezésében segít. Hamar palánták kerülnek a virágosládákba és az épület mellé, miközben az udvaron többen szemetet szednek vagy gyomlálnak. A diákok elevenek, mosolyogva adják kézről kézre a seprűt. Látszik, hogy örülnek ennek a napnak, de ahogy két ötödikes lány fogalmaz „nem az a legjobb, hogy nincs tanítás, hanem, hogy kint lehetünk a jó időben."

A nyüzsgő udvaron örömmel segít Fekete Károly püspök és Gundel-Takács Gábor sportriporter-műsorvezető, a rendezvény egyházi és világi fővédnökei. A gyerekek közt elvegyülve ők is virágot ültetnek vagy barázdát ásnak, munkájukkal megmutatva, hogy az önkéntesség bizony kortalan.

A gyerekek egy pillanatra sem tétlenkednek, mikor már minden virág elfoglalja méltó helyét, új feladatokat találnak maguknak. „Nálunk most van először ilyesmi, de szemetet szedni máskor is szoktunk" – meséli a harmadik osztályos Attila, aki nagyon élvezi a programot. „Egy kicsit eltűnt a locsolókannám, de megtaláltuk, így már elkezdhetünk öntözni – válaszol barátja, Bálint arra a kérdésemre, milyen a délelőttjük, s hozzáteszi: – Remélem jövőre is lesz ilyen!" Megható a lelkesedésük, mert az ő életükben ugyan még nincs kiemelkedő helye az önkéntességnek, de azt már érzik, hogy ez egy természetes és jó dolog.

Rendhagyő őrsgyűlés

A Szilágyi Dezső téri gyülekezetben a 304-es számú Kőrösi Csoma Sándor cserkészcsapat két őrséből is segítenek. A cserkészeknek már természetes, hogy május egyik hétvégje a Szeretethídé, 2013 óta minden évben részt vesznek a programon. A lányok idén a gyülekezeti termek belső udvarán ültetnek virágokat, hogy „még inkább elhozhassák a tavaszt."

„A Szeretethíd minden évben jó alkalom arra, hogy együtt legyünk és közben valami jót is tegyünk – mondja Luzsicza Fanni, a Panda őrs vezetője és a program egyik helyi szervezője. Számára is fontos az önkéntesség, szeretné megmutatni a kisebbeknek, mennyire jó érzés önzetlenül jelen lenni és ott segíteni, ahol szükség van az emberre. „Sajnos ez most egy rövid alkalom, de igyekszünk hatékonyak lenni" – teszi hozzá.

A lányok arca már kissé földes, de nem zavarja őket, jól érzik magukat, a ládákat pedig lassan megtöltik növényekkel. A belső udvar hangulata határozottan színesebbé, vidámabbá válik. Hegedűs Katinka, a fókák őrsvezetője folyamatosan segít csapata kisebb tagjainak, akik először vesznek részt az önkéntes napokon. „Ez egy nagyon jó lehetőség a kicsiknek, itt kiléphetnek az iskolai keretekből, jobban megismerhetik a természetet és magát az önkéntességet" – magyarázza Katinka, elsősorban miért csatlakoztak a Szeretethídhoz.

A lányoknak valóban nincs sok idejük az udvar szépítésére, délután esküvő lesz. De ez még jobban lelkesíti őket, hamar végeznek és össze is pakolnak, hogy aztán megtarthassák őrsgyűlésüket is. Az már biztos, hogy a cserkészlányok jövőre is jönnek.

Régi játékok új ruhája

A harmadik kerület egyik csöndes részén található a Lajos utcai játszótér, mely egyike a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hét játszóterének. Itt nem csak a szokásos, szabadtéri játékokon játszhatnak a gyerekek, hanem egész évben betérhetnek a játszóházba is, ahol esős idő esetén is jól érezhetik magukat.

„Ezen a játszótéren egy szociálpedagógus és egy szociális munkás kolléga dolgozik – meséli Vaszil Dóra, a hét játszótér szakmai vezetője. – Ők közösséget fejlesztenek, különböző programokat szerveznek gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt." A játszótér valódi közösségi tér lett az elmúlt években, de pont a népszerűség és sok látogató miatt, ráfér már a játékokra a csiszolás és a festés – tudom meg Dórától, aki mindeközben palacsintatésztát kever a rendületlenül dolgozó önkénteseknek. Ez a helyszín ugyan először csatlakozott a Szeretethídhoz, de a program már most népszerű, hiszen a regisztrált résztvevők mellett szülők és gyerekek is eljöttek segíteni.

Az elmúlt napok nem kimondottan tavaszi időjárásához képest meglepően meleg van, de ez csak még több erőt ad a téren dolgozóknak, akik csiszolják a padokat és festéssel frissítik fel a játékok színeit. „Fontosnak tartottuk, hogy csapatként kijöjjünk és megszépítsük ezt a területet a gyerekeknek" – mondja a munkatársaival érkező Lingvai Zsanett, aki már többször került kapcsolatba az MRSZ programjaival, ezért szerette volna kipróbálni, milyen a Szeretethídon önkénteskedni. „Szeretném megmutatni, hogy segíteni nem ciki, hanem egyenesen jó buli – folytatja – A közösségi média annyira torz információkat közvetít a gyerekek és fiatalok felé, hogy kellenek az ilyen alkalmak, ahol megtapasztalható, milyen jó önkéntesnek lenni."

Már a rendezvény kezdetétől, tíz óra óta festi a padokat Szilágyi Zsófia (utolsó képünkön) is, aki az interneten olvasott az önkéntes napokról, majd szinte azonnal regisztrált. „Korábban már önkénteskedtem, azt nagyon élveztem, ezért szerettem volna folytatni" – mondja festés közben. Ahogy a többiek, ő is örül, hogy sok a feladat, hiszen mind azért jöttek, hogy tevékenyen töltsék a napot. Ennek már látszik is az eredménye, délutánra minden játék megújulva várja, hogy ismét birtokba vegyék a gyerekek. „Szeretnék jönni jövőre is, nagyon jó érzés kreatív és fontos cél érdekében dolgozni. Várom, hogy a gyerekek meglássák a megújult játékokat" – teszi hozzá Zsófia.

Összeköt

Számokban összefoglalható, mennyi munkát végeznek a Szeretethíd résztvevői, de sokkal fontosabb, hogy a legtöbben a következő alkalommal is szeretnének csatlakozni, addig pedig szívesen végeznek majd önkéntesmunkát máshol is. Ők már érzik, mennyire fontos jó szívvel adni.

Sokan úgy érzik, nem dolgoztak még eleget ma, ezért jövőre még többet szeretnének majd segíteni. Pedig igazán nagy dolog, hogy önkéntesen csatlakoztak a programhoz és örömmel vállalták, hogy az egész napjukat vagy akár egész hétvégéjüket erre szánják. Ha a közel huszonegyezer résztvevő mindegyike csak egy-egy virágot ültet el, már szebbé teszi a világot. De valójában ennél sokkal több történik: valódi szeretethidak épülnek gyerekek és felnőttek, fiatalok és idősek, férfiak és nők között.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Dimény András, Luzsica Fanni, Apor András

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Péld 4

„Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink