Két lelkész, öt gyülekezet és öt nyelv

2016. július 20., szerda

Az egykori Csanád vármegyét Trianon kettévágta: egyik fele Makóval, Battonyával, Mezőhegyessel Magyarországhoz került, a kisebbik rész Nagylakkal Romániához. Ugyancsak Romániáé lett Arad megye nyugati része Pécskával és környékével. Utunk célja Kispereg és Németpereg, ahol magyar és cseh reformátusok élnek és munkálkodnak Isten országa építésén.

Sokan a református egyházat itt a Kárpát-medencében magyar egyháznak tartják. Tény, hogy tagjai nagyrészt magyarok, de számos más ajkú híve is van a felekezetnek. Szlovákiában a Rákócziak szlovák jobbágyainak utódai őrzik hitüket és több tucat szlovák egyházközség van arrafele. A délvidéki és dunántúli német református gyülekezeteket elsodorta a történelem. A sokszínű Bánátban ma is vannak cseh és német reformátusok. Ennek jártunk utána egy nyári napon.

Cseh felirat a nagyperegi templomon

Battonya után utunk Tornya (Turnu) irányába vezet, amely egy kisebb határátkelő Romániában. A Rákóczi-szabadságharc után mindkét helyen szerb többség volt. Ma, Trianon után a két település más országhoz tartozik és a szerbek kisebbségben vannak. A pécskai országútra fordulva meglátjuk a vadonatúj autópályát, amely Arad felől Nagylakon át Magyarország felé tart. Pécska elhagyása után jobbra kell fordulnunk, hogy a dombos vidéken át elérjük a színmagyar Kispereget. Itt él és dolgozik Tóbiás Tibor-György és felesége, Tóbiás Emőke Piroska. A házaspár öt gyülekezetben szolgál, amelyek története, háttere és nyelve más és más. A területet számos nemzetiség lakja: az „őshonosnak" mondható magyarok és szerbek mellett (ez utóbbiak a török korban költöztek oda) németek, románok, szlovákok, csehek költöztek oda. A vallási sokszínűség jellemzi a vidéket: ortodox, római és görög katolikus, református, evangélikus, baptista, pünkösdi közösség építi itt Isten országát. Tóbiás tiszteletes a két Peregen, neje Pécskán, Szemlakon és Nagylakon szolgál. Ez a terület a Királyhágómelléki Református Egyházkerület része, amely a Dunától a máramarosi Kárpátokig húzódik – többszáz kilométer hosszan.

A kisperegi templomot (képünkön) nemrég hatalmas erőfeszítéssel újította fel a hatszáz lelkes kis gyülekezet, számos helyről érkezett adomány. Konkrétan a teljes tetőzetet le kellett cserélni. Itt szolgál a férj, aki emellett a szomszédos Németpereg (Nagypereg) lelkipásztora is. Ott egy kis cseh gyülekezet alkotja a református egyházközséget. Őseik Csehországból jöttek a vidékre 1863-ban. A cseh telepesek a hazai református egyházba tagozódtak be. A cseh liturgiához és énekekhez is ragaszkodnak, de a prédikáció magyarul van. Tóbiás tiszteletes megjegyzi: egész sok mindent ért már csehül. Az öntudatos közösség idősei jól értenek magyarul, az ifjabbaknak azonban románul kell prédikálni. Vezéralakjuk Jaroszláv Kalouszek (tudatosan magyaros formában!), aki idős fejjel kapta meg püspökétől a lévitává szentelést. Teológiát nem végzett, de komoly hívő emberként számos egyházi szolgálatot elvégez – érdekes módon Luther-kabátban, ellentétben lelkészével, aki a hagyományos lelkészpalástban prédikál. Utunk során összefutunk Jári bácsival, aki tökéletes magyarsággal köszönt bennünket. Nem hiába, Isten országának ügye nem ismer nyelvi határokat. Cseh reformátusok a Kárpát-medencében Nagypereg mellett csak a szerbiai Nagyszereden vannak, ahol maroknyi, két tucatnyi idős ember őrzi és ápolja ősei nyelvét és hitét – természetesen az istentisztelet csehül van, a prédikációt olvassák csehül vagy eljön a magyar lelkész és szerbül prédikál. A temesi Klopódia magyar-német-cseh református gyülekezete már a múlté, a templom üresen áll évek óta.

Utunk következő állomása Szemlak. Ezt a Maros menti kis települést is a vallási és etnikai sokszínűség jellemzi. A közelmúltig főleg németek lakták, de ők nagyrészt kivándoroltak, és így a település román arculatot öltött. A pusztulás és összevisszaság benyomását kelti bennünk a hely, bár a hatalmas sváb házak régen volt jólétről tanúskodnak. A rossz állapotban levő evangélikus templomot mezőberényi német telepesek építették. A kapu feletti jánosi idézet is megvan Mezőberényben a német evangélikus templomon: „Ich bin die Thür. So jemand durch mich eingehet..." (Jn 10,9). Egy mellékutcán lefordulva elérjük a még rosszabb állapotú német református templomot. A szemlaki reformátusok különböztek az evangélikusoktól, hiszen más nyelvjárást beszéltek. Németország más részeiről származtak, de ide Balmazújváros érintésével érkeztek. Hatalmas lelkészi lak (parókia), református iskola, impozáns templom – gazdag németajkú egyházközség volt itt valaha. 1990-re a gyülekezet jelentős része kivándorolt, 1990 után pedig a maradék is vette a sátorfáját. Most harminc-negyven közötti a létszám, de még tavaly is kiköltözött Németországba egy öttagú család. Zimmermann úr, a gondnok nem ment sehova. Földbirtokából megél, nem kell elmennie. A gyülekezet lelkésze Tóbiás Emőke. Németül nem tud, így magyarul tartják az istentiszteleteket. A templom megviselt állapotban van, ablakait rendszeresen betörik, így ott galambok repdesnek. A templomhajót kívülről bevakolták, a torony javítása még várat magára. A kis számú hívőnek a parókia egyik szobájában tartanak istentiszteletet. Tóbiásék lehetőséget látnak Szemlakban: a parókiából ifjúsági tábort alakítanak ki. A munka elkezdődött. A német gyülekezet jövője mindenesetre több mint kérdéses. Szemlak Pécskával és Nagylakkal együtt alkot egyházközséget. Mindenhol vannak presbiterek, a presbitérium hol itt, hol ott ülésezik. Nagylakon, ahol néhány szlovák is jár a templomba, kevesen vannak, de igen aktívak. Van, hogy minden gyülekezeti tag ott van az istentiszteleten, Szemlakon azonban nem egyszer egy lélek sincs jelen vasárnaponként. Főleg mezőgazdasági időszakban fordul ez elő. Amúgy ősztől tavaszig nyolc-tizenöt személy jön el a gyülekezeti alkalomra. Karácsonykor a látogatottság megugrik: sok család hazalátogat Németországból.

Kalouszek Jári bácsival és a nejével, valamint Tóbiás tiszteletessel

Pécskán is a tiszteletes asszony szolgál, aki itt férjével vallásórákat is tart. Százötven fős aktív gyülekezetük van ott. Nemrég az imaház szép tornyot kapott – csillaggal, kakassal, református címerrel és ami csak kell. „Most a román iskolába is elmegyek és toborzok hittanosokat" – mondja Tóbiás Tibor. A magyar családok egyre nagyobb számban nem a magyar iskolába íratják a gyerekeiket, hogy jobban érvényesüljenek. Igen, ez a magyar kisebbségi sors. Gyakran már csak az anyanyelv és a hit őrzi az identitást. Ezt itt, a Maros mentén jól érezhetjük.

Mucsi András

Az írás megjelent a Békési Református Egyházközség honlapján.


Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Mk 10,1–16

„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink