Művészettörténet mesterképzés indul a Károlin

2016. november 02., szerda

Az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem után a Károli Gáspár Református Egyetemen is lesz mesterszintű művészettörténet képzés. A 2017 szeptemberében induló szakról az egyetem oktatóját, Keserü Katalin professor emeritus művészettörténészt kérdeztük, aki szerint a református kultúra művészettörténeti vonatkozásai máig kiaknázatlanok.

Mit gondol, miért csak a fővárosban létezik művészettörténet képzés?

Ahogy például az irodalomtörténész képzés esetében, úgy a művészettörténetnél is adattárak és könyvek sokasága szükséges a kutatásokhoz, de ezek legnagyobb része Budapesten található. A XX. században voltak próbálkozások a képzés indítására vidéki nagyvárosokban, például Debrecenben, de épp emiatt nem sikerültek. A magyar kultúra intézményrendszere alapvetően főváros-centrikus, Budapesten a nagy múzeumi könyvtárak és adattárak (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria) óriási anyagot biztosítanak egy művészettörténész számára. Ezzel azonban a „vidékkutatás" hátrányos helyzetbe került, pedig a vidék hihetetlenül gazdag művészetben, forrásanyagban egyaránt. Ma már az internet sokat segít a könyvtárazásban, és kutatóközpontokat vidéken is ki lehet alakítani.

Milyen tevékenységet folytat egy művészettörténész?

A művészet egyidős az emberiséggel, valahol ott kezdődött, amikor maga az ember megjelent. Kultúránként, vallásokként és a történelemmel együtt változónak tűnik, de lényege szerint ugyanaz: olyan többletet tartalmaz, amely másként nem tapasztalható meg. Egy művészettörténész ennek és az egyén vagy társadalom iránta való igényének titkait is keresi, de főként a múlt művészeti korszakainak, ezek változásainak és a változások okainak a megismerését és feltárását végzi. Egy ilyen szakember nemcsak múzeumokban, gyűjtemények mellett dolgozhat, hanem műemlékvédelmi és építési hivataloknál, kulturális intézményeknél és szervezeteknél, magán- vagy közösségi kezdeményezéseknél végezhet munkát. Segíthet, javasolhat, és ha tanárként is végez, tanításra is lehetősége nyílik vagy a művészettörténet mesterképzés után kutatóvá válhat.

Milyen fókuszpontok lesznek a Károli mesterképzésében?

A BA szint elvégzése után a hallgatók olyan képzésben részesülnek majd, amely felkészíti őket nemcsak a gyakorlati és tudományos feladatok elvégzésére, de önálló javaslatok kidolgozására is. A „start up"-ok korában ez nélkülözhetetlen. Az MA egyébként – a művészet történetisége mellett – speciális területekbe avat be: a műemlékvédelembe és a muzeológiába. Azért javasoltuk ezt a két ágat, mert mind a fővárosi, mind a vidéki református gyűjtemények feldolgozásában, rendszerezésében hiányt látunk, azaz nincs elegendő szakember, akik ezeket a kulturális kincseket megfelelően adnák át a közösségeknek, a közönségnek. Különleges, párjukat ritkító műtárgyak vannak szűk helyekre összezsúfolva – most, hogy a reformáció 500. jubileumára készülünk, ezen a helyzeten jó lenne változtatni. Az embereknek tudatában kell lenniük múltunk és jelenünk értékeivel, akárhol is laknak.

Miben lesz más egyetemünk mesterképzése a másik két egyeteméhez képest?

A Károlin az a fantasztikus lehetőség, hogy a Szabadbölcsészeti Intézet, melyhez a művészettörténet BA tartozik, alapvetően vallásközpontú – ebbe minden nagy világvallás és a törzsi kultúrák is beletartoznak. Ez a beágyazottság rendkívül fontos. Túl ezen, az egyetemen tanulható sok-sok nyelv, továbbá néhány sajátos, csak nálunk létező tantárgy (például: színháztudomány), amelyek még érezhetőbben egyedivé teszik a károlis művészettörténet interdiszciplináris, művészettudományos képzését.

Kik jelentkezhetnek erre a szakra?

Az idén júliustól érvényes előírás szerint a bölcsészettudomány képzési terület alapképzési szakjait, a művészeti képzési terület képzőművészeti, iparművészeti alapképzési szakjait elvégezve lehet jelentkezni MA képzésre. Nappali formában indítjuk majd el a szakot és előzetesen 15-20 fő jelentkezését várjuk a 2017/2018-as tanévre. Azoknak a nyelvileg is jól felkészült és szervezni szerető hallgatóknak ajánljuk ezt a képzést, akik az országot fel akarják fedezni nemcsak saját maguk, hanem a világ számára is. A református kultúra pontosan egy ilyen felfedezésre váró terület.

Kik tanítanak majd a szakon?

Hadd emeljem ki Jékely Zsombort, aki a középkor és a reneszánsz művészetek szakavatott ismerője, a Yale Egyetemen doktorált, emellett jelenleg az Iparművészeti Múzeum igazgatóhelyettese. Ugyanígy kiemelendő Mészáros Flóra, aki nemrég szerezte meg doktori címét a Sorbonne-on, a XX. századi művészetek kutatójaként és Faludy Judit, aki a Szabadbölcsészeti Intézeten belül a BA művészettörténet specializáció kigondolója, vezetője. Sikerült megnyernünk óraadónak Entz Géza művészettörténészt, a műemlékvédelmi intézmény korábbi igazgatóját és Haris Andreát, aki a barokk kor specialistája, illetve Mester Éva Ferenczy-díjas iparművészt és restaurátort. Ezek az előadók a történeti Magyarországot tekintik fókuszpontnak, mind-mind kiváló szakemberek.

Dr. Keserü Katalin Széchenyi- és Munkácsy-díjas művészettörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának professor emeritusa. Kutatási és oktatási szakterületei a XIX-XX. századi egyetemes és magyar művészet- és építészettörténet, ezek forrásai, művészettörténeti módszerei, tudománytörténete, -elmélete, muzeológiája.

Forrás: kre.hu

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Péld 3,1–18

„A szeretet és hűség ne hagyjon el téged:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink