Kevés család van a magyar történelemben, amely olyan gyorsan emelkedett föl a legnagyobbak közé, mint a Rákócziak. A család, mely a 18. századig meghatározó szereplője volt az ország eseményeinek, az Árpád-kori Bogát-Radván nemzetségből származott. Birtokaik Felső-Magyarország, főképpen Zemplén vármegye területén helyezkedtek el. Itt volt alispán Rákóczi János, akinek fia, Zsigmond tehetségével letette a család befolyásának alapjait.

A Rákócziak felemelkedése a magyar történelem legnehezebb időszakára esik. A keresztyén Európa védőbástyájaként kivérzett és három részre szakadt Magyarország számára a reformáció adott lelki erőt és erkölcsi támaszt, melynek Rákóczi Zsigmond, majd fia, I. Rákóczi György elkötelezett támogatója lett. Zsigmond Károli Gáspár fordítói munkásságát, a Vizsolyi Biblia nyomtatását bőkezű adományokkal segítette és ezzel megalapozta utódai Szentírás iránti szeretetét.

A Felsővadászon született ifjú Zsigmond kezdetben Sárospatakon, a számos országos tisztséget viselő Perényi Gábor mellett szolgált apródként, majd Egerbe került, ahol megkezdte katonai pályáját. Neve 1572-től kezdve vált egyre ismertebbé. Szendrő, később Eger várkapitányaként szolgált, majd 1588-ban a szikszói ütközetben győzelmet aratott a túlerőben lévő török sereg felett, amiért bárói rangot kapott. A törökök ellen indult tizenötéves háborúban visszafoglalta Szabadka és Fülek várát.

A protestáns üldözés és a magyar főurak ellen indított birtokelkobzási perek azonban őt sem kímélték, ezért 1604-ben csatlakozott a Bocskai-felkeléshez. Szervezőképességének köszönhetően az erdélyi rendek kormányzója lett, majd Bocskai István halála után a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. Törvényt hozatott az 1594-ben kivégzett nemesek birtokainak visszakövetelésére, kiváltságokat, címeket adott a székelyeknek és hívő reformátusként bőkezűen támogatta a protestáns szellemi életet.

Uralkodása rövid életű volt, mindössze egy évig állt Erdély élén, ugyanis Báthory Gábor a hatalom megszerzése érdekében fellázította a hajdúkat. Rákóczi nem akart háborús konfliktust, ezért hatalmáról lemondva felsővadászi birtokára vonult vissza. 1608. december 5-i halálát követően a szerencsi református templomban helyezték örök nyugalomra.

Huszonkét évvel később fia, György követte a fejedelemség élén, aki folytatva a bethleni aranykort és a békés fejlődést, bőkezűen támogatta a református oktatást és a könyvnyomtatást.

Csarnai Márk