Debrecen, a reformáció városa

2016. december 31., szombat

Nemzetközi programokhoz csatlakozva is ünnepli Debrecen a reformáció ötszázadik évfordulóját. Összeállításunkban e kezdeményezéseket és azt mutatjuk be, miként készül a cívisváros arra, hogy bemutassa a magyar reformáció múltját és jelenét szűkebb környezetének és a nagyvilágnak.

A reformáció városai

Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) még 2012-es firenzei nagygyűlésén döntött A reformáció városai című kezdeményezés elindításáról. A program célja hálózatba fogni azokat a településeket, amelyek jelentős szerepet játszottak a reformáció európai elterjedésében. Az európai protestánsok e városok történeti, kulturális és turisztikai értékeire építve történelmi kalandozásra hívják a kontinens polgárait úgy, hogy a látogatók ne csupán emlékezzenek, hanem lássák: a reformáció nemcsak az egyházra, hanem a helyi társadalomra, kultúrára és politikai életre is hatott, sőt hat a mai napig.

A reformáció városai virtuális közösségéhez – a kezdeményezés honlapja szerint – tizenöt ország hetven­öt városa csatlakozott, többségük Németországból, Svájcból és érdekes módon a katolikus Ausztriából. Franciaországból, Magyarországról és Szlovéniából három-három, Észt­országból, Hollandiából, Lengyelországból és Olaszországból két-két, Finnországból, Dániából, Lettországból, Skóciából pedig egy-egy település kapcsolódik a programhoz. Hazánkat a református egyház kezdeményezésére Debrecen, továbbá az evangélikusok javaslata alapján Sárvár és Sopron képviseli a programban, de ha történelmi távlatokból tekintünk a részt vevő települések sorára, a magyarországi reformáció képviselői közé sorolhatjuk a ma Szlovéniához tartozó, magyar és szlovén evangélikusok által is lakott Muravidék alig hatszáz lakosú falucskáját, Battyándot is.

Reformációi vándorkamion

A reformáció városai kezdeményezéséhez hasonlóan meghatározott, de attól némileg eltérő útvonalat jár be a Német Protestáns Egyház (EKD) European Roadmap című kampánya, amelynek keretében 2016 novembere és 2017 májusa között egy kamion járja végig a programhoz csatlakozott európai városo­kat. A teherautó a rakterében kialakított interaktív kiállítás segítségével mutatja be a reformáció szülőhazáját és a hitújítás hatástörténetét, valamint a programban részt vevő városokat, az azokban élő protestáns közösségeket. A kezdeményezésben tizenkilenc ország hatvannyolc városa vesz részt, köztük a GEKE kezdeményezéséhez képest még néhány angol és egy-egy cseh, ír, norvég és svéd, valamint a magyarországi lutheránus reformáció két újabb képviselője, a felvidéki Bártfa és az erdélyi Nagyszeben is. A kamion tehát már úton van: november 3-án indult el Kálvin városá­ból, a svájci Genfből több ezer kilométeres útjára.

E program kifutása lesz 2017. május 20. és szeptember 10. között az a Reformációi Világkiállítás Wittenbergben, ahol egyházak és egyházi szervezetek kapnak bemutatkozási lehetőséget, illetve ahol bemutatják majd a vándorkamion európai körútja során összegyűlt multimédiás anyagokat is, amelyek a szervezők elképzelései szerint a programban részt vevő városok reformációs múltját és jelenét lesznek hivatottak ismertetni.

Magyar református részvétel

A magyar reformátusságot Debrecen képviseli mindkét nemzetközi programban. A nyelvújító Kazinczy Ferenc nyomán kálvinista Rómaként és a francia történetíró, Édouard Sayous nyomán magyar Genfként is emlegetett város mind múltját, mind jelenét tekintve méltó a reformáció városa címre. „Debrecen máig meghatározó lelki-szellemi centruma a magyar protestantizmusnak. A biblikus-humanista, a görög-latin és az empirikus-természettudományos gondolkodás színvonalas művelésével a Debreceni Református Kollégium a tudományok európai őrhelyévé és világítótornyává tette a várost”írta Fekete Károly tiszántúli püspök november elején a Hajdú-Bihari Naplóban. Ahogy a város pályázata is hangsúlyozta, a református egyház és intézményei a reformáció kezdetétől meghatározó szerepet játszanak a település fejlődésében, mindennapi életében, épületei turisztikai szempontból is meghatározzák annak arculatát. Debrecen ráadásul nemcsak a távoli múltban, hanem az elmúlt években is otthont adott jelentős egyházi eseményeknek, így 2009-ben itt írták alá a magyar református egyházak alkotmányos egységét helyreállító dokumentumot, majd 2014-ben itt ünnepelték meg ennek ötödik évfordulóját, de többször vendégül látott – magyar és nemzetközi – református világtalálkozókat is.

A reformáció és a város összefonódásáról beszélt Debrecen egyébként görögkatolikus polgármestere, Papp László is egy november 24-én megrendezett sajtótájékoztatón.
„Olyan ez a szimbiózis, mint a test és a lélek kapcsolata. A város a test, a református hit pedig a lélek. A város közepén a Nagytemplom és a Kollégium szívként dobog lassan ötszáz éve" – fogalmazott a városvezető, hozzátéve, hogy az önkormányzat az évforduló tevékeny résztvevője és támogatója szeretne lenni, ezért huszonöt millió forintot különített el egy reformációs emlékmű elkészítésére.

Debrecen jelentkezését a reformáció városa címre a település gazdag múltja és gazdag jelene alapján a GEKE elfogadta, amivel a cívisváros azt is vállalta, hogy az egyházkerületi reformációi emlékbizottság javaslata szerint egy-egy magyar–angol nyel­vű emléktáblával megjelöli területén azokat a helyszíneket, ahol az elmúlt évszázadokban a reformációhoz vagy annak hatástörténetéhez köthető jelentős esemény zajlott.

Huszonkét helyszín

Az emléktáblák kihelyezése a GE­KE-vel kötött megállapodás alapján minden városban kötelező, hol könnyebb, hol nehezebb feladat hárul emiatt a helyiekre. „Mi az utóbbiak közé tartozunk, mert amíg szerencsésebb történelmi sorsú településeken jó esetben az eredeti épületek is láthatók, addig nálunk a rendszeres tűzvészek és a második világháborús bombázások miatt e tekintetben sajnos korlátozottak a lehetőségek" – mondja lapunknak Sza­bó János tiszántúli püspöki titkár. De vannak más nehézségek is. Bár az egykori Szent András-templom ima­ermének helyét a történészeknek sikerült azonosítaniuk, azt egyelőre vitatják, hogy valóban ott tartották-e a Második helvét hitvallást elfogadó 1567-es debreceni zsinatot.

A huszonkét megjelölt helyszín között lesz még többek között a Kollégium épülete, a Huszár Gál alapította nyomda, amely Alföldi Nyomda néven máig működik, a Nagytemplom, a líciumfa, de a Komáromi Csipkés György tér is, illetve az ott álló szabadságtelepi református templom, amely a 19. század végén épült, és körülötte a reformáció történetéhez kapcsolódó személyekről elnevezett utcák sorakoznak. Emléktáblát kap például az úgynevezett parókiális ház is, ahol például Méliusz Juhász Péter is lakott, és amelynek helyén ma az úgynevezett püspöki palota, azaz az egyházkerületi bérház áll. „Szeretnénk ezeket a helyeket tartalommal is megtölteni, ezért a történelmi helyszínekhez ismeretterjesztő anyagok kiadását és tematikus sétákat tervezünk" – kecsegteti a Debrecenbe készülőket Pogrányi Péter programkoordinátor, aki szerint a város történetét kevésbé ismerő helyieknek és az idelátogatóknak egyaránt érdekes lehet ez a kezdeményezés.

Találkozás a kapunál

Természetesen Debrecen is fogadja majd a reformációi emlékút kamionját. A mozgó kiállítás 2017. január 30-án Nagyszebenből fog megérkezni az alföldi városba, és február 1-jén indul tovább a dunántúli Sárvárra, majd onnét Sopronba. A Magyarországi Református Egyház a vándorkamion debreceni tartózkodása idején, január 31-én egész napos programmal nyitja meg a reformáció jubileumának esztendejét, kiállításokkal, tematikus városi sétákkal, az oktatástól kezdve a cigánymisszión át a szociális ellátásig a református egyház társadalmi szolgálatainak bemutatásával és a Nagytemplomban megrendezett ünnepi istentisztelettel várva az érdeklődőket. „Az esemény a testvéregyházi kapcsolatok szempontjából is jelentősnek bizonyul, hiszen a magyar reformátusság mintegy negyven egyházi küldöttet fogad Debrecenben ebből az alkalomból a világ minden tájáról, akik aktív résztvevői lesznek az eseményeknek azáltal, hogy egyrészt előadásokat tartanak arról, miként élnek hazájukban a reformátusok, másrészt részt vállalnak az istentiszteleti liturgiából" – tudtuk meg Ódor Balázstól, a Zsinati Külügyi Iroda vezetőjétől.

A kamionhoz a német szervezők elképzelése szerint egy kapu is tartozik, amely már a kamion érkezése előtt találkozásra és a vándorkiállítás megtekintésére hívja az embereket. Ezt az installációt meg lehetett volna venni vagy ki lehetett volna bérelni a német szervezőktől, de a debreceniek nem éltek ezzel a lehetőséggel, és a magyar ízlés- és formavilágnak inkább megfelelő saját kaput készíttettek, amely már no­vember vége óta a Nagytemplom előtt áll. Égerházi László fafaragó művész alkotása egyszerre idézi a protestáns erődtemplomok kapuit és a haranglábakat, a nyugat-európai ötletgazdák elképzelése szerint talán nem annyira az átlépés, hanem inkább a találkozás pontja akar lenni, rajta a tiszántúli reformáció négy fontos személyiségével – Méliusz Juhász Péterrel, Huszár Gállal, Szenci Molnár Alberttel, Szegedi Kis Istvánnal – és a vándorprédikátor, valamint a debreceni tógás diák alakjával. Megjelenik rajta a zászlós bárány, a fiait vérével tápláló pelikán, a hal, valamint a főnixmadár és a kakas szimbóluma is.

Filmek sora

Az EKD szervezte wittenbergi Reformációi Világkiállításon várhatóan a GEKE is standot állít, amelyet felajánl majd a tagegyházainak. A Magyarországi Református Egyház előreláthatólag egy vagy két hétre kaphat itt bemutatkozási lehetőséget. Ennek programját szándékaik szerint Debrecen városával közösen alakítanák ki a magyar reformátusok.

A világkiállítás megnyitójára érkezik majd Luther városába a reformációi vándorkamion is, benne az útja során összegyűjtött multimédiás anyagokkal. Köztük lesz több, a kálvinista Rómát, an­nak gyülekezeteit és a magyar reformációt bemutató videó, így az a bő ötperces kisfilm is, amelyet Cséke Zsolt filmrendező készített erre a célra a Debreceni Református Hittudományi Egyetem megbízásából. A Debrecen, a reformáció városa című alkotás történész szakértők, önkéntesek és az animációs technika segítségével mutatja be a reformáció városbeli történetét a kezdetektől napjainkig, dokumentum- és játékfilmes megoldásokkal megidézve többek között a líciumfa legendáját, a Kollégium, az ispotály és a nyomda alapítását, a nagytemplomi trónfosztást, valamint a pápalátogatást és a 2009-es alkotmányozó zsinatot is.

A rendező hasonló eszközökkel dolgozik következő filmjén is, amely Nyilas Misi egy napja címmel a hajdani és a mai kollégiumi diákélet sajátosságait mutatja majd be. A kamion adattárát fogják gazdagítani azok az alkotások is, amelyek a nagytemplomi gyülekezet fiataloknak meghirdetett videópályázatára érkeztek eddig, illetve érkeznek majd a meghosszabbított január 15-i leadási határidőig. A kiíró presbitérium arra kíváncsi, milyennek látja a mai nemzedék városa és a református egyház kapcsolatát. De lapunk információi szerint dokumentumfilm létrehozását tervezi a Debrecen Tv is, amelyben a tiszántúli gyülekezetek és egyházi intézmények életén keresztül mutatná be a reformátusságnak a térség életében játszott szerepét a szélesebb közönségnek.

Kárpát-medencei zsinat is lesz Debrecenben
A nemzetközi programokhoz nem kapcsolódik, de a magyar reformátusság életének meghatározó eseménye lesz Debrecenben 2017. június 24–25-én a Magyar Református Egyház Zsinatának ülése, amely ünnepélyes keretek között fogadja majd el a magyar reformátusság máig meghatározó hitvallási irata, a II. Helvét Hitvallás új magyar fordítását. A dokumentumot egyébként először éppen négyszázötven évvel ezelőtt, az 1567-es debreceni alkotmányozó zsinaton fogadták el a tiszántúli reformátorok hitvallásuknak, így gyakorlatilag ettől az eseménytől számíthatjuk a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Magyar Református Egyház létét. 

Kiss Sándor

A cik megjelent a Reformátusok Lapja összevont karácsonyi és újévi számában.


Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Mk 11,1–14

„...Dávidnak eljövendő országa!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink