Magyarországi mártírokra emlékeztek

2017. február 11., szombat

„Kelet-Európában a második világháború után eltökélt, szisztematikus keresztyénüldözés folyt, de nem feledkezhetünk el azokról a keresztyénekről sem, aki ma szenvednek el üldöztetést világszerte" – fogalmazott Bogárdi Szabó István a Keresztény társadalmi mártírium 1944-1956 elnevezésű nemzetközi konferencián február 9-én Budapesten.

Máig aktuális, hogy milyen volt a viszony egyház és kommunista államhatalom között – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a Keresztény társadalmi mártírium 1944-1956 című nemzetközi konferencián, február 9-én Budapesten. Ezzel mindenkinek foglalkoznia kell, ez erkölcsi kérdés – hangoztatta, majd kifejtette: ahhoz, hogy az egyházak a magyar közéletben hitelesen tudjanak „megállni", foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, és a felelősöket meg kell nevezni. Hogy mennyi e téren a mulasztás, azt jól mutatja, hogy még „mindig tudunk újat mondani" – tette hozzá. Prőhle Gergely a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjeként üdvözölte, hogy megindult állami szinten is a titkosszolgálati érintettség kutatása. A maihoz hasonló konferenciák is segítenek abban, hogy az egyházak 1945 utáni élete, ezen belül titkosszolgálati érintettsége is megismerhetővé váljon – mondta köszöntőjében a rendezvény házigazdája.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke megnyitójában rámutatott: a szovjetek világnézeti hadjáratot folytattak az egyházak ellen, még a passzív ellenállókat is megsemmisítésre ítélték. Céljuk az egyházi struktúra és a papság megsemmisítése volt. A kommunizmus rémtetteivel való szembenézés sokak számára ma is kellemetlen, pedig a mintegy 80-100 millió áldozat ezt elkerülhetetlenné teszi – fűzte hozzá. Üdvözölte, hogy a téma feltárását immár fiatal kutatók vállalják magukra.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arra hívta fel a figyelmet: a keresztyén mártírium azt is jelenti, hogy nem lehet elmenekülni. Paul Ricoeur francia filozófus szavait idézve kiemelte: vértanú az lehet, aki előbb tanú volt. Kelet-Európában a második világháború után eltökélt, szisztematikus keresztyénüldözés folyt. Ennek feltárását az elmúlt negyedszázadban kínos nehézkesség jellemezte – fogalmazott a református püspök. Hozzáfűzte: az üldözés démoni aspektusához tartozott az is, hogy nemcsak nyers erőszakkal törtek az egyházak megsemmisítésére, de mindent megtettek azért, hogy az egyházak maguk is hozzájáruljanak pusztulásukhoz, hogy az egyházakat az egyházak által gyengítsék meg. Kitért arra is: „nem feledkezhetünk el" azokról a keresztyénekről, aki ma szenvednek el üldöztetést 47 országban. Ma a világon a keresztyénség a legüldözöttebb vallás – mondta.

A Keresztény társadalmi mártírium 1944-1956 elnevezésű nemzetközi konferencia fő szervezője a Mika Sándor Egyesület, a konferencia fővédnöke Veres András, Bogárdi Szabó István és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A konferencia célja a szervezők tájékoztatása szerint, hogy demonstrálják a Kárpát-medence keresztyén társadalmainak helytállását a keleti despotizmussal, az ateizmust zászlajára tűző bolsevik hatalommal szemben, és fölhívják a figyelmet arra a megtartó erőre, amelyet az egyházak társadalomszervező tevékenysége adott a magyarságnak és a környező népeknek. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett konferenciát a magyar állam Gulág Emlékbizottsága támogatta. A második világháború utáni egyházüldözés magyar kutatói mellett lengyel román és ukrajnai, kárpátaljai szakemberek is tartanak előadást a konferencián.

MTI, fotó: Magyar Kurír

Istent keresem

Jn 4,19–26

„...lélekben és igazságban imádják az Atyát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →