Ugyanarra a képre formálódunk

2017. április 13., csütörtök

Mintegy háromszázhatvan gyülekezeti tag, lelkész, cigányok között szolgáló szakember és önkéntes találkozott a káposztásmegyeri református templomban 2017. április 8-án, a nemzetközi romanapon. Harminchat gyülekezetből, a református cigány szakkollégiumokból és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről is jöttek az év legnagyobb református cigánymissziós eseményére.

A modern vonalvezetésű, téglákkal kirakott belsejével tágasságában is otthonos templom már 2014 óta ad otthont a cigánymissziós imanapoknak. És bár évről évre többen vagyunk, a rendezvény sikere mégsem ezen múlik, sokkal inkább a közösség sokszínűségében, elmélyülő kötelékeiben, a hitbeli elköteleződés megerősödésében mutatkozik meg.

A menny előképe

Gér András zsinati tanácsos köszöntőjében a 149. zsoltárt idézte: „Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében!" A zsoltár, akár csak az itt felhangzó dicsőítés, az eljövendő menny előképét mutatja meg. Ebbe a közösségbe van meghívásunk, és Isten lelki népeként imával, szavakkal és tettekkel válaszolunk erre. Amiről Gér András beszélt, azt a zempléni gyülekezetekből összeállt dicsőítő csapat rögtön meg is mutatta: jól ismert roma zenei ihletettségű énekekkel vezettek minket a magasztalásban, énekelt imádságban.

Bakay Péter evangélikus lelkész a protestáns cigánymissziós összefogás nevében köszöntötte a jelenlévőket. „A protestáns összefogás nem jelenti azt, hogy egyformává kéne válnunk. Különbözőek vagyunk, és ezt nem kell elmosni, nem kell masszává válni. Van azonban egy közös pont, és Isten országában csak ez számít" – mondta.

Szabóné Dr. Kármán Judit, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem romológia tanszékének vezetője a nap mottójául szolgáló igével köszöntötte a jelenlévőket az egyetem nevében: „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre." (2Korinthus 3,18) Hozzáfűzte: Pál itt Mózes történetére utal vissza, aki negyven napon át volt a Hóreb-hegyen Isten megnyilvánult jelenlétében, majd miután megkapta a parancsolatokat, és lejött, úgy ragyogott az arca, hogy el kellett, hogy takarja. Hasonló tapasztalat volt a romológus számára, mikor először ment el egy ifjúsági keresztény közösségbe. Szinte semmit nem értett az ott elhangzottakból, mert nem ismerte a Szentírást, de egy életre megragadta az ott lévők sugárzó arca. „Ilyen az itt jelenlévők arca is" – tette hozzá.

A cikk a ciganymisszio.reformatus.hu oldalon folytatódik.

Molnár Illés, fotó: Vargosz

ciganymisszio.reformatus.hu

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 7

„Fújjátok csak a kürtöt...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink