Igét hirdet Papp Judit lelkipásztor, közreműködik a Kálvin Kórus és Bódiss Tamás orgonaművész. A zsoltárok és dicséretek több esetben kórus és gyülekezet váltakozó éneklésében szólalnak meg, ezen kívül az énekkar L. Marenzio, G. F. Händel, valamint az amerikai Jerry Kirk, ApCsel 1,8 versére írt motettáját énekli.

Az utóbbi években kiformálódott és több országos, valamint Kárpát-medencei istentiszteleten is alkalmazott, a korábbiaknál tagoltabb, de sokrétűsége ellenére is egyszerű liturgia három fő jellemzőt hordoz, melyek a kálvini mintához közelítik istentiszteletet.

Bódis Tamás leírása - a május 25-i istentiszteletet jellemző - három fontos elemről:

„Az első a bűnvallás és a kegyelemhirdetés szükségessége. Az istentiszteletre érkezve le kell tennünk Isten előtt terhünket, hogy kegyelmében bízva meghallhassuk az ő szavát. „A kálvini istentiszteletnek szerves része volt a törvény – Tízparancsolat – felolvasása illetve eléneklése, melybe mint tükörbe nézve bűnös voltunkat megvalljuk, egyszersmind Isten kegyelmét is meglátjuk és hirdetjük" – olvashatjuk egy korábbi tájékoztató anyagban.
A második fontos elem egy olyan igei gazdagság, amelyik a II. Helvét hitvallás értelmében azt mutatja föl, hogy nekünk teljes Szentírásunk van, Ó- és Újszövetség. A Biblia mindkét részéből elhangzó, kettős lekció önmagában is kiemeli az igeolvasási részt. A mondanivalóját tekintve egymást erősítő, egymásra reflektáló ó- és újszövetségi olvasmányban Isten igéje közvetlenül – minden magyarázó, tanító szót mellőzve – szól hozzánk. A később következő textus kapcsolódhat a lekciókhoz, de attól független is lehet. Az előre kijelölt kettős lekció nem akadályozza a szabad textusválasztást, de segítheti az igehirdetőt.
Az új istentiszteleti rend harmadik fontos eleme az úrvacsoráról való mindenkori a hálaadó megemlékezés. Alapvető teológiai megállapítás, hogy istentiszteletünk akkor teljes, ha igehirdetés és sákramentum együtt van jelen. Ez azonban, miként Kálvin korában, gyakorlati okok miatt ma sem mindig lehetséges. A liturgiai bizottság egyik fontos törekvése, hogy ha az istentisztelet úrvacsora nélküli, akkor is önálló, kötött hálaadással emlékezzünk annak megújító, megerősítő áldásaira."