Debrecenben ülésezett a Doktorok Kollégiuma

2017. július 13., csütörtök

Nemzetközi konferenciával emlékezett meg a reformáció kezdetének 500. évfordulójáról a Doktorok Kollégiuma. Egyházunk tudományos testülete az Aranygyűrűs Teológiai Doktor kitüntetést idén Horváth Erzsébetnek, az Aranyokleveles Teológus díjat pedig Czanik Péter lelkipásztornak ítélte oda.

Július 9-12. között a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adott otthont a Doktorok Kollégiuma plenáris ülésének. A konferencián a Magyarországi Református Egyház tudományos testülete a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából nemzetközi konferenciával egészítette ki szokásos rendezvényét. Az alkalmat megnyitó áhítaton Fekete Károly, a rendezvényt támogató Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szolgált a 46. zsoltár alapján.

Fókuszban a reformáció

Az emlékév okán a szervezők igyekeztek olyan nemzetközileg elismert teológusokat meghívni, akikkel a testület egyrészt méltó módon emlékezhet meg a reformációról, másrészt pedig annak aktualitását, 21. századi vetületeit, tradíciónk jövőjét vizsgálhatja. Ennek jegyében tartotta meg a plenáris ülés nyitó előadását Herman Selderhuis egyháztörténész, a Refo500 nevű, a reformáció időszakához kapcsolódó kutatásokat összefogó nemzetközi együttműködési program igazgatója. Kutatásában azt a kérdést vetette fel, hogy a mai nemzedék vajon mennyire lesz képes a reformáció vitathatatlan értékeit továbbadni, illetve mennyire lesz ez fontos a következő években. „Az egyház és a teológia, de a világtörténelem szempontjából is meghatározó esemény volt a reformáció, annak mai kutatása és aktualitásának keresése korunk teológusainak fontos feladata."

Stewart Brown, edinburghi-i professzor a reformáció skóciai eredményeit vette górcső alá. Rámutatott arra, hogy a reformáció befogadásával Skócia egy újfajta társadalmi berendezkedés gondolatát is magáévá tette: megszületett Skócia „isteni államközösséggé” („Godly Commonwealth”) formálásának a gondolata. Ez a forradalmi elképzelés az élet minden területének, így a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyrendszernek az átalakítását célozta meg. Az „isteni államközösség” eszményképe alapjaiban határozta meg a skót történelmet és a nemzeti identitást, meghonosítva egy nyitott, kifelé irányuló társadalmi felfogást.

Michael Weinrich teológus, a Protestáns Egyházak Európai Közösségének elnökségi tagja előadásában arról beszélt, hogy a reformáció elsődlegesen egy ökumenikus jellegű mozgalom volt, hiszen az egyház és a hitgyakorlat valódi, a szó eredeti értelmében vett katolikus, egyetemes lényegéhez nyúlt vissza. Következésképpen – mondta – a protestantizmus református oldalát kezdettől fogva jellemezte az ökumenikus dimenzió képviselete. Bölcskei Gusztáv, a Doktorok Kollégiuma elnöke előadásában a megigazulástannal kapcsolatosan született Közös Nyilatkozatra és annak hatásaira reflektált.

Teológia a közelmúltban és a jelenben 

Robert Vosloo, a Stellenbosch-i Egyetem rendszeres teológusa előadásában a dél-afrikai apartheidot követő megbékéléssel kapcsolatos teológiai álláspontokat mutatta be. A professzor amellett foglalt állást, hogy a megbékélésről nem lehet beszélni az igazságról folytatott diskurzus nélkül, majd bemutatott néhány olyan református perspektívát, amelyek ígéretesek lehetnek a témáról folytatott párbeszéd során.

Dirk J. Smit, nyugalmazott dél-afrikai professzor az egyháznak, mint hitvalló közösségnek a kérdésével foglalkozott. „A hitvallástétel egy egyház számára lehet ugyan kontextuális, de ugyanaz a hitvallás később, más helyzetben és más időben is bírhat relevanciával, tehát messze túlmutatva az eredeti szándékon.” A professzor a Belhari Hitvallásra utalt – amelynek jómaga egyébként a megfogalmazója is – amelynek meggyőződései és gyökerei ugyan a dél-afrikai apartheid elleni több mint három évtizedes küzdelembe nyúlnak vissza, ma mégis új és releváns módon kerülnek napirendre – más egyházakban, más élethelyzetekben.

Ulrich H. J. Körtner, bécsi teológus az ún. „nyilvánosság teológia” tárgykörében adott elő.  A bioetikai kérdésekre utalva elmondta, hogy a nemzetközi párbeszéd egyik kulcskérdése az, hogy mely vallásos eredetű érvrendszerek fogadhatók el egy szekuláris társadalom etikai és politikai jellegű vitáiban. Előadásában a felelősség etikájának koncepcióját vázolta, mely egyfelől igazolja a kutatás szabadságát, másfelől felállítja annak etikai határait.

Szekcióülések, közgyűlés, kitüntetések

A plenáris ülést követően az ülésre regisztrált 166 résztvevő 14 szekcióban találkozott. A kétnapos szekcióüléseken összesen 129 előadás hangzott el. Ezt követően az esemény az éves, rendes közgyűléssel zárult, melyet Bölcskei Gusztáv, a testület elnöke nyitott meg. Beszédében elmondta, hogy egyszerre örömteli és megtisztelő, hogy ebben az évben a nemzetközi vendégeknek is köszönhetően ilyen színvonalas és a jubileumhoz méltó ülésre kerülhetett sor.

A közgyűlésen 21 új doktor nyert felvételt a testület tagjai közé. Emellett megemlékeztek az elmúlt közgyűlés óta eltelt időszakában elhunyt kollégákról: Ágoston Istvánról, Herczegh Pálról, Küllős Imréről, Nagy Antal Mihályról, Sándor Endréről, Soós Lászlóról, Szabó Andorról, Tunyogi Lehelről és Varga Lászlóról (Marosvásárhely) is.

A Doktorok Kollégiuma 2017-ben az Aranygyűrűs Teológiai Doktor kitüntetést Horváth Erzsébet, budapesti teológiai tanárnak ítélte oda, Aranyokleveles Teológus díjjal pedig Czanik Péter lelkipásztor munkásságát méltatja. A kitüntetéseket a Zsinat őszi ülésszakán adják majd át. 

Tudományos műhely

A Doktorok Kollégiuma elkötelezett a tudományos munka iránt. Amint azt Hodossy-Takács Előd főtitkár jelentésében kifejtette: „a testület a kutatás érdekében létrehozott közösségként új eredmények bemutatására, hipotézisek megvitatására, módszertani kérdések tárgyalására és más, alapkutatási tevékenység végzésére kínál lehetőséget. Ezek az alapkutatások szerencsés esetben alkalmasak arra, hogy más területek szakemberei beépítsék a legfontosabb eredményeket saját kutatásaikba – tehát a Doktorok Kollégiumán belül lehetőség van az alkalmazott kutatások irányába történő elmozdulásra is; és a jövő egyik feladata, hogy ezek a lépések a jelenleginél sokkal láthatóbban történjenek meg."

Véleménye szerint teológiai tudományművelésünk gyengeségének egyik jele, ha egyszerűen tudomásul vesszük, hogy a szakterületek, a részkutatások miatt, folyamatosan távolodnak egymástól. „Ezt a szempontot valamennyi szekciónk vonatkozásában megfogalmazhatjuk, a lényeg az, hogy a szükségszerűen polarizált alapkutatások eredményei között legyenek olyanok, melyek más területeken is alkalmazhatókká válnak. Azért van szükség biblikus teológusokra, hogy igehirdetésünk, etikai döntéseink, lelkigondozói munkánk, pedagógiánk, ökumenikus szemléletünk biblikusan megalapozott legyen; és ez a szakmai kapcsolatrendszer csak hálózatszerűen alakítva hasznos az egyház számára."

Mint mondta, a testület ma, magyar nyelvterületen az egyetlen olyan teológiai fórum, ahol az egyes szakterületek művelői nemcsak a hasonló témákon dolgozó specialistákkal, hanem a teológiai élet más ágainak alakítóival is közvetlenül tudnak kapcsolatot teremteni. „Főtitkárként azon dolgozom, hogy ezt a lehetőséget sikerüljön minél eredményesebben kihasználni Egyházunk, gyülekezeteink javára és Isten dicsőségére.”

A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának meghívására a Doktorok Kollégiuma 2018-as plenáris ülését Nagykőrösön tartja.

Iszlai Endre

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Péld 1,20–33

„Semmibe vettétek minden tanácsomat...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink