Disputák a Károlin

2017. október 11., szerda

Hogyan közeledhetne egymáshoz jobban az evangélikus és a református egyház? Mit gondolnak a katolikusok a reformációról? Ezekről is szó lesz a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) beszélgetésein, amelyekre különböző felekezetek vezetőit hívták meg. A részletekről Zsengellér Józsefet, a Károli stratégiai rektorhelyettesét kérdeztük.

Milyen beszélgetésekre készül a KRE?

A rendezvénysorozat lesz a reformáció 500 programsorozat csúcspontja. Meghívtuk a nagy történelmi egyházak vezetőit, hogy beszéljenek arról, mit jelent ma keresztyénnek, katolikusnak, reformátusnak, evangélikusnak lenni. Kicsit hasonlóan, mint a reformáció korában: disputát szeretnénk. Erdő Péter bíboros és Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszélgetnek majd, illetve egy másik alkalommal Fabiny Tamás evangélikus püspök Fekete Károly református püspökkel lép a hallgatóság elé.

Hogyan zajlik majd a katolikus–református beszélgetés?

Hadd kezdjem Jakubinyi György gyulafehérvári érsek gondolataival: az elvált szülők gyermekei nem ünneplik meg a szüleik válásának jubileumát – valahogy így áll most a katolikus egyház a reformáció kezdetének ötszáz éves jubileumához is. Emiatt összetettebb ez a beszélgetés, mint a református–evangélikus disputa. Erdő Péter bíboros és Bogárdi Szabó István püspök is előadást tart majd október 17-én kedden, 18 órakor a Ráday utca 28-ban, a Hittudományi Kar dísztermében. Azt kértük tőlük, fogalmazzák meg, miként tekintenek a reformációra, annak örökségére, és hogyan látják a keresztyénség jövőjét, illetve a katolikus–református felekezetek egymáshoz viszonyulását a jövőben. Ezután a résztvevőknek is lesz lehetőségük hozzászólni, kérdezni.

És mi lesz az evangélikus–református dispután?

Abban bízunk, hogy itt valóban disputa, vita alakulhat ki. Arra kértük a püspököket, hogy az október 12-i alkalmon, amely szintén 18 órakor kezdődik a Ráday 28-ban, beszéljenek arról, milyen jövőt látnak az aktuális politikai helyzetben a protestáns egyházak előtt, és milyen változásokra számíthatnak az egyházak a 2021-es népszámláláson a 2011-es és a 2001-es adatokhoz képest. Szó lesz arról is, hogy az evangélikus és a református egyházak hogyan közeledhetnének még inkább egymáshoz – főleg an­nak fényében, hogy Nyugat-Európában több helyen már egyesült egyházban él a két felekezet.

Miért szervezi meg a Károli ezeket a beszélgetéseket?

A KRE az egyetlen olyan protestáns egyetem Kelet-Európában, amely a teológiai karon kívül más karokkal is rendelkezik. Ezt tudva igyekszünk mindenképp nyitni más egyetemek és a társadalom felé is. Mint református teológiai műhelynek pedig úgy érzem, kötelességünk helyet adni ilyen rendezvényeknek.

A disputa műfaja

A disputa eredeti értelmében tudományos, nem kizárólag teológiai vi­tát – például doktori védést – jelentett az egyetemeken. Általában ha va­lakinek volt egy témája, tézise, amit a nyilvánosság elé akart tárni, akkor dispután fejthette ki a véleményét, amelyre azonnali reflexiót is kapott, például a kihívott vitapartnertől. Az esetek többségében a disputák békések voltak, de előfordult a testi erőszak is, ezért Hollandiában a mai napig két „testőr" vigyáz a doktoranduszra a doktori védéseken. Persze ez ma már csak hagyományőrzés – mondja Zsengellér József. A disputa történelmi gyökereihez híven a beszélgetésekre meghívták az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanárait is.

Hegedűs Márk, fotó: Füle Tamás / parokia.hu

Az interjú megjelent a Reformátusok Lapja 2017. október 15-i számában.

Reformatus.hu a közösségi oldalakon

Asztali verzió