Reformáció és nemzetpolitika

2017. október 20., péntek

Református helyszínen tartotta meg legutóbbi tanácskozását a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT). A szervezetről annak soros elnökét, Szücs Attila presbitert, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata Gazdasági Bizottságának tagját kérdeztük.

Mivel foglalkozik az NGTT?

Az NGTT 2011-ben alakult, az Országgyűlés hozta létre. A feladata, hogy a gazdaság és a társadalom egészének fejlődését érintő, a kormányzati ciklusokon átívelő stratégiai kérdésekben tanácsot adjon a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek – utóbbiaktól azonban független. Tagjai között találhatjuk a reprezentatív munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselőit, a gazdasági kamarák vezetőit, a nemzetpolitika terén dolgozó civil szervezetek képviselőit, valamint a tudomány és a művészet hazai és határon túli magyar képviselőit is. A törvény a négy történelmi egyház egy-egy képviselőjének is mandátumot adott a tanácsban. Az NGTT jelenleg a társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma. Félévente váltják egymást a soros elnökök, rám épp a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján esett a sor. Féléves elnökségem alatt azon vagyok, hogy a tanács munkáját minél szélesebb körben megismerjék. Elnöki munkámban szeretném megmutatni református identitásomat is.

Ezért tartották a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dísztermében a legutóbbi tanácskozásukat?

Igen, és ezért hívtam meg az eseményre Bogárdi Szabó István püspököt, az MRE Zsinatának lelkészi elnökét is. A helyszín szorosan összekapcsolódott a mostani témánkkal, a nemzetpolitikával, amely szerintem elválaszthatatlan a reformációtól. A reformáció tanai átformálták az Istent kereső embert – a megreformált, hitükben megújult emberek pedig nemcsak új egyházszervezetet hoztak létre, hanem elősegítették a magyar nyelv fejlődését, az anyanyelv széleskörű használatát, új kultúrát teremtettek. Tulajdonképpen a reformáció járulékos következménye volt a magyar nemzetpolitika létrejötte.

Mire jutottak a tanácskozáson?

Nyilatkozatot fogadtunk el, amelynek egyik pontja, hogy erősíteni kell a magyar gazdaságban elindult pozitív változásokat. Úgy látjuk, hogy a magyar tulajdonú közepes és nagyvállalkozásoknak jelentős tényezővé kellene válni a Kárpát-medencében. Szeretnénk, ha a gazdasági patriotizmus minél szélesebb körben terjedne az országban. A nyilatkozat kiáll amellett is, hogy nemzeti konszenzust kell létrehozni a magyarok között. Jön a választási kampány, amikor a közéleti szereplők egymás torkát szorongatják, de mi úgy gondoljuk, hogy szükségszerű lenne a magyar társadalom kohézióját elősegíteni. A tanács a nyilatkozatában elítélte a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását diszkrimináló ukrán nyelvtörvényt. 

Hívő vállalkozó

Milyen többletet ad hite a munkája során Szücs Attilának, az Eurotrade Kft. vezetőjének? „Olyan parasztcsaládban nőttem föl, ahol évszázadokra visszamenőleg a munka szeretete és tisztelete, valamint Is­ten félelme határozta meg a mindennapokat. Nekem ezeket az otthonról hozott elveket csak át kellett ültetnem a saját szakmámba, a mindennapok gyakorlatába. Számomra Isten a legjobb befektetés, mert azokat a hitbéli elveket, amelyeket a Bibliából tanultam és a szüleimtől örököltem, valamint személyes életemben megtapasztaltam, a gazdasági életben aprópénzre tudtam váltani" – mondja Szücs Attila.

Hegedűs Márk, fotó: Vargosz

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2017. október 22-i számában.

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 42

„Ott helyezik el az igen szent áldozatokat:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink