Köszönet az elhivatottságért

2017. november 25., szombat

A Zsinat november 23-i ülésén átadták a Dobos Károly-, a Kiss Ferenc-, a Juhász Zsófia- és az Imre Sándor-díjakat, melyekkel a gyülekezeti, a diakóniai és az oktatásügyben végzett munkát méltatják.

A díjátadók mellett az ülésen köszönetet mondtak Reinhard Fischbach több mint két évtizedes hűséges magyarországi szolgálatáért is. A Károli Gáspár Református Egyetem Szociális munka és Diakóniai Intézetének munkatársa fontos szerepet játszott a református felsőfokú diakónusképzés rendszerváltás utáni elindításában Nagykőrösön.

Előadásaival komoly hatást gyakorolt a magyar szeretetszolgálati intézmények vezetőire, lehetővé tette, hogy a magyar munkatársak Németországba utazhassanak és értékes szakmai tapasztalatokat gyűjthessenek. Alapítványának köszönhetően pedig több mint 80 kamionnyi segélyszállítmány érkezhetett Magyarországra, Erdélybe és a Felvidékre. „Gazdag tapasztalatait és kincset érő látásmódját önzetlenül és ellenszolgáltatást nem várva adta át a hallgatóknak és oktatóknak” – méltatta őt Fekete Károly püspök.

Példát állít

A Tatai Református Egyházmegye és a Missziói Iroda idén Vajs Tibor kisbéri lelkipásztort javasolta a Dobos Károly-díjra, melyre az egyházmegyék lelkészi közössége olyan, a gyülekezetében hűséggel szolgáló, gyülekezetét megőrző, építő, vele közösséget vállaló lelkipásztort jelölhet, akinek gyülekezeti lelkészi szolgálati ideje legalább húsz év.

Vajs Tibor a délvidéki Nagybecskereken született, 1975-ben Pancsován érettségizett, 1984-ben szerzett lelkészi oklevelet Debrecenben, kitűnő eredménnyel. 1993-ban szentelték lelkésszé Pápán. 1981-től kinevezett lelkészként szolgált a szlavóniai Szentlászlón, felesége, Fazekas Ibolya pedig Kórógyon. Lányuk, Debóra 1982-ben, fiuk, Ábrahám 1985-ben született. 1991 márciusában menekülniük kellett heves harcok színhelyévé vált lakóhelyükről, az aláaknázott szentlászlói parókiáról. Szolgálatának hála a kisbéri gyülekezet létszámában és épületeiben is gyarapodik, de Vajs Tibor hűségesen sáfárkodik a fogyatkozó és erőtlenedő tárkányi gyülekezetben is. Saját gyülekezete mellett a Vajs-családnak otthont adó ászári gyülekezet gondozására, az ottani gyülekezeti ház építésére is van gondja. Mindemellett rendszeresen műveli a teológia tudományát, publikál a dunántúli egyházkerület kiadványaiban.

Máté László tatai esperes laudációjában így fogalmazott: „Életpéldájával, szolgálatban mutatott hűségével méltó a díjra. Személyében az önmagukra és a rájuk bízott nyájra gondot viselő lelkész példáját állítja a nehéz körülmények között szolgálók elé.”

„Nagyon örülök, hogy a Dobos Károlyról elnevezett díjat kaptam, hiszen őt is több szál kötötte a délvidéki magyarsághoz” – mondta a díj átvétele után Vajs László.

Fáradhatatlan odaadás

Ebben az évben Bogáth István, a Kömlődi Református Egyházközség gondnoka kapta a Kiss Ferenc-díjat. „A 130 lelket számláló gyülekezetnek több mint harminc éve nincs helyben lakó lelkésze, a közösség mégis növekszik, amiben nagy szerepe van lelkesedésének, munkájának” – hangzott el a laudációban.

Bogáth István komoly szerepet vállalt a Kömlőd régi ingatlanjainak felújításában, amely a református gyülekezet új otthonává válhatott. A fogyatékkal élők gondozására létrehozta a Kerényi Béla Református Lakóotthont, valamint egy speciális táborhelyet, ahol épek és sérültek találkozhatnak egymással. Mindemellett sokat segít az elesetteknek Kömlődön és a környékbeli településeken egyaránt.

Kiemelkedő diakónai tevékenységéért, és több évtizedes hűséges szolgálatáért a Zsinat Kiss Ferenc-díjjal jutalmazta, melyet annak ítélnek oda, akinek gyülekezeti szolgálata, életvitele, életszemlélete példaértékű lehet mások számára, és aki több évtizede dolgozik fáradhatatlanul a református diakóniában.

Együtt örömben és bánatban

A Zsinat a 2017. évi Juhász Zsófia-díjat Győri Zsófiának, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immanuel Otthona intézményvezetőjének adományozta.

A Juhász Zsófia-díjat minden évben annak ítélik, aki a református diakóniai intézményben vállalt szolgálatával szakmailag, emberileg és a református lelkiség szempontjából kiválóan és eredményesen segíti rászoruló embertársait, emellett szolgálata, életszemlélete példaértékű lehet mások számára.

Győri Zsófia a debreceni Immánuel Otthon és Fejlesztő Nevelést, Oktatást Végző Iskola intézményvezetője. Gyógypedagógus, szociálpedagógus, 17. éve vezetői az otthont. Az egészségügyi, szociális és oktatási feladatokat ellátó intézményben felügyelete alatt több mint nyolcvan halmozottan sérült gyermek és fiatal fejlesztését végzik. Szívügye a mentális akadálymentesítés is, ezért jelenhetett meg 2017 tavaszán az Immánuel Otthon kiadásában a Vedd és olvasd! című különleges „bibliafordítás”.

„Zsófia mindig szeretetteljes odaadással fordul a gyermekek felé, szinte második édesanyjuk, oktatójuk, nevelőjük. A szülők, munkatársak bátran keresik meg, ha segítségre vagy csak egy-egy jó szóra, megértésre van szükségük – méltatta a díjazottat Gacsályi Gábor, a Diakóniai és Egészségügyi Bizottság elnöke. – Mindenkihez van egy-egy kedves szava, egyaránt osztozik az ellátottak és családjaik örömében-bánatában.” Az intézményvezető sokat tett az otthon fejlődéséért és a gondozottak szükségleteinek minél magasabb szintű ellátásáért.Győri Zsófia úgy fogalmazott, hogy elhívatottságát Juhász Zsófia keresztlányaként otthonuk légkörében szinte születésétől fogva magába szívta, öröm számára, hogy a diakóniában szolgálhat.

A református oktatás szolgálatában

A húsz éve alapított Imre Sándor-díj a református iskolaügyért végzett áldozatos munkáért adományozható. A kitüntetés odaítélésének feltételei a református oktatásügyért folytatott kiemelkedő szakmai tevékenység, valamint a példamutató emberi-hitbeli magatartás. Ezeket figyelembe véve a Nagykőrösi Református Egyházközség javaslatára az Oktatásügyi Bizottság idén Suba Lajos nagykőrösi nyugalmazott igazgatót ajánlotta az elismerésre.

Suba Lajos 1954-ben született Nagykőrösön, 1980-ban lett a szülővárosa gimnáziumának nevelőtanára, 1983-ban átkerült a gimnáziumba középiskolai földrajz és testnevelő tanárnak. 1992-ben a gimnázium akkori igazgatója felkérte a kollégium vezetésére, öt évvel később pedig a Nagykőrösi Református Egyházközség megbízta a gimnázium igazgatói feladatainak ellátásával. 1977-ben kötött házasságot, felesége matematika-fizika szakos középiskolai tanár, két gyermekük született. Suba Lajos 17 év tanári, majd 17 év igazgatói munka után 2017-ben vonult nyugdíjba.

„A kezdeményezőkészség, a felelősségvállalás, a megbízhatóság és a tájékozottság terén minden időben igyekezett megfelelni a saját és a fenntartó elvárásainak” – fogalmazott laudációjában Ábrám Tibor, a Zsinat világi alelnöke. Mint mondta, a gimnázium volt igazgatója fontosnak tartotta, hogy diákjai megéljék hitüket és magyarságukat, ugyanakkor tájékozott emberekként lelkiismeretesen végezzék feladataikat. „Az a cél lebegett szemem előtt, hogy a diákok a református szellemiséget és lelkiséget kapják iskolánkban. Munkásságom koronája, hogy a közösség úgy gondolta, megérdemlem ezt a díjat” – fogalmazott Suba Lajos, majd hozzátette: „mindezért egyedül Istené a dicsőség”.

Bagdán Zsuzsanna – Farkas Zsuzsanna – Feke György – Fekete Zsuzsa – Szoták Orsolya

Fotó: Millók Tamás

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 42

„Ott helyezik el az igen szent áldozatokat:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink