Fabiny Tamás kapta a Rát Mátyás-díjat

2017. december 13., szerda

„A keresztyén újságírás az Úristen előtti felelősséget képviseli” – vallja Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspök, a Rát Mátyás-díj idei kitüntetettje. Az elismerést a Protestáns Újságírók Szövetségének (PRÚSZ) hagyományos adventi vacsoráján adták át.

A PRÚSZ ebben az évben a budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégiumban tartotta évzáróját, amely Bóna Zoltán református lelkész áhítatával vette kezdetét. A Theologiai Szemle főszerkesztője Mária és Erzsébet találkozásán (Lk 1,26-47) keresztül beszélt a karácsony csodájáról. Mint mondta, az idő folyamatosan az emberre nehezedik és a mulandóságban nyer kifejezést. „Végső soron abban a kettősségben élünk, hogy idegenek vagyunk az időben, az örökkévaló pedig megfoghatatlan” – mutatott rá.

Bóna Zoltán szerint manapság nehéz az örökkévalóról szólni, mert az ember a mulandóság foglya, ezért nehezen ismer fel más történetet: „A könyörtelen elmúlás alternatívája az, ami karácsonykor történt. Amikor az »örök« belép a tőle elidegenedő történelembe, megjelenik a kegyelem – itt és most.” A karácsony üzenete, hogy az ember belesimulhat abba a történelembe, amiben már nincs egyedül.

Az ünnepségen a Protestáns Újságírók Szövetségének tagjai bemutatták az idén megjelent műveiket.

Lankadatlan jelenlét

Az ünnepi vacsorán adták át a Rát Mátyás-díjat, melyre ebben az évben Fabiny Tamás evangélikus elnök-püspököt jelölte a PRÚSZ elnöksége. „Az elismerést nem papi méltóságként kapja, hanem a toll és a képernyő fáradhatatlan médiamunkásaként” – tolmácsolta Petrőczi Éva költő-újságíró gondolatait Novotny Zoltán, a PRÚSZ elnöke.

Fabiny Tamás

1959-ben született Budapesten. 1982-ben szentelték lekésszé, ezt követően Siófokon, Kötcsén és Balatonszárszón szolgált segédlelkészként. 1984-85-ben, 1993-94-ben és 1997-98-ban Erlangenben, 1985-86-ban pedig Chicagóban folytatott külföldi teológiai tanulmányokat. 1996 és 2006 között a Duna Televízió külső munkatársaként dolgozott, 1999 és 2006 között pedig az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének főállású oktatója lett. A PRÚSZ egyik alapítótagja, „Sem magasság, sem mélység” címmel jelent meg 2009-ben Keken András evangélikus lelkészről szóló kötete.  Hosszú évek óta vezeti a Duna Televízió Püspökkenyér című műsorát és a Vasárnapi Újság Lélektől lélekig rovatát. Rendszeresen jelennek meg publikációi az Evangélikus Élet különböző rovataiban, részt vett a Luther-rajzfilm elkészítésében is. 2017 őszén az evangélikus egyház elnök-püspökévé választottak.

T. Pintér Károly, az Evangélikus Élet főszerkesztője úgy fogalmazott, Fabiny Tamás igényessége a saját írásaival kapcsolatban példás, számos teendője mellett is szakít időt a megjelenő lap ellenőrzésére: „Mindig értékeli a javításokat, és soha nem mulaszt el köszönetet mondani értük az olvasószerkesztőnek vagy a tördelőnek.”

Hallani és meghallgatni egymást

„Előbb voltam a PRÚSZ alapítótagja, majd televízió- és rádióműsorok szerkesztője, mint ahogy püspök lettem” – foglalta össze az elnök-püspök, akit az ünnepség után arról kérdeztünk, mit jelent számára a keresztyén újságírás. Bár korábban még nem fordult elő, hogy egy püspök kapta volna meg a Rát Mátyás-díjat, Fabiny Tamás mégsem tartja magát profi újságírónak: számára az írás is a szolgálat része, melynek segítségével közelíthet egymáshoz eltérő nézőpontokat.

A PRÚSZ alapításakor – ahogyan ma is – szerették volna összehozni az egymástól távol dolgozó protestáns újságírókat. „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók” – idézte az evangélikus püspök Csoóri Sándor költő sorait, majd hozzátette: „Mi is akkor leszünk láthatók, ha látjuk egymást, és hallhatók, ha először meghallgatjuk egymást.” Mint mondta, a keresztyén újságírók számára nélkülözhetetlen a hálózat, de az is, hogy ragaszkodjanak a bibliai és reformátori hagyományokhoz.

Belső függetlenség

Fabiny Tamás számára fontos, hogy egyháza újságírói ne kizárólag a püspöki akaratnak megfelelő szempontokat érvényesítsenek, a belső egyházi kritika is szükséges – feltéve, ha megalapozott és higgadt érvelésen alapul. „A keresztyén újságírás ki kell, emelkedjen az általános újságírásból, mert a jó írással nemcsak a kenyéradóknak vagyunk felelősek, hanem a még feljebb való hatalomnak – ami az igazmondás kötelezettségét rója ránk” – hangsúlyozta.  

Az elnök-püspök szerint ez tisztességet, elkötelezettséget és gondolatszabadságot is jelent, emiatt fontosak az érvek, az alternatívák és a nézőpontok.  „Nem kell függenünk a közvetlen környezetünktől, a pártoktól vagy a gazdasági szereplőktől, melyek meghatározzák a médiát – tette hozzá. – A keresztyén újságírás az Úristen előtti felelősséget képviseli.”

Rát Mátyás-díj

Hazánkban az első, magyar nyelvű újságot Rát Mátyás evangélikus lelkész jelentette meg 1780. január 1-jén Magyar Hírmondó címmel. Írói tevékenységét Mária Terézia uralkodása alatt, a protestánsok csendes üldözésének korszakában folytatta. Az evangélikus lelkipásztor nevét viselő díjat a Protestáns Újságírók Szövetsége minden évben egy jeles protestáns újságírónak ítéli, aki tevékenységével a protestáns értékeket képviseli.

Farkas Zsuzsanna

Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Mt 9,9–17

„Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink