Tevékenyen a gyógyulásért

2017. december 18., hétfő

Bótrágy, Hetyen, Mezőkaszony és Beregszász. Kárpátaljai települések, ahol legutóbb a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói egészségügyi szűrővizsgálatokat végeztek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának külhoni programjában tizenöt ország diákjai hivatásukra készülve bepillantást nyernek Kárpátalja mindennapjaiba és segítenek a helyiek egészségének megóvásában. Zsukovszky Miklós református esperessel, a civil kezdeményezés helyi szervezőjével beszélgettünk.

– Hogyan került kapcsolatba a magyarországi hallgatói önkormányzat programjával?

– A program kezdeményezői kerestek meg, hiszen tudták rólam, hogy lelkész vagyok, emellett pedig a derceni önkéntes tűzoltóság parancsnoka. Gyülekezetünkben kilenc éve ingyen konyhát működtetünk. Lelkészként igyekszem mindenben segíteni az embereknek, ezért is örültem a hallgatók felkérésének. A négynapos önkéntes akcióban 60-70 diák érkezik hozzánk és nagyjából 600 embert vizsgálnak meg. Azokat a leghátrányosabb helyzetű falvakat látogatják meg, ahol biztosítani tudjuk a vizsgálatokhoz szükséges infrastruktúrát. Ha református gyülekezet is van a településen, még könnyebb a szervezés, mert a lelkészek jó partnerek ebben.

– Miért van szükség ezekre a vizsgálatokra?

– Az emberek többsége falun él, akik csak akkor mennek orvoshoz, ha már viszik őket, mert akkora a baj. Azért sem fordulnak szívesen orvoshoz, mert a magyarok ukrán nyelvtudása hiányos, miközben a helyi orvosok többsége ukrán, így a beteg nem tudja anyanyelvén elmondani a panaszait. Ezzel a programmal tulajdonképpen házhoz visszük az orvost. A hallgatók többek között vérnyomást, vércukrot, koleszterint és véroxigén szintet mérnek, HCV-, vizelet-, szemészeti és fogorvosi vizsgálatokat végeznek. A vizsgálatsort kiértékelő tanácsadás követi, amit szakorvosok tartanak. A helybeliek nagyon örülnek a lehetőségnek, bizalommal és saját anyanyelvükön fordulnak az orvostanhallgatókhoz.

– Milyen lelki többlettet ad egy ilyen kezdeményezés?

– A találkozások elsősorban az egészségügyi problémák feltárására és orvoslására irányulnak. A hallgatók fontos szakmai tapasztalattal gazdagodnak, miközben segítenek az ott élőkön. A legfontosabb azonban, hogy híd képződik ember és ember, az anyaország és Kárpátalja között. A Biblia szavai – aki mást felüdít, maga is felüdül (Péld 11,25) – teljesednek be a szolgálatban. Nemcsak az ittenieknek adnak sokat a találkozások: a medikák szinte szárnyra kelnek kárpátaljaiak vendégszeretetétől, kedvességétől. A falvakban, a gyülekezetekben őszinte szeretettel fogadják az orvoscsoportokat. A finom, meleg ebédbe a hálájukat is belefőzik az asszonyok. A közös vacsorákon sokszor megjegyzik a hallgatók, hogy összetartó, hitben járó és erős református közösség vagyunk.

– Missziói szerepe is van a találkozásoknak?

– Természetesen fontos, hogy ne csak beszéljünk a szeretetről, hanem gyakoroljuk is azt. Jézus tanítványaiként észre kell vennünk az elesettet, a jövevényt, a mezítelent, a beteget és a magunk módján segíteni rajtuk. A kárpátaljai református egyház társadalmi felelősségvállalása nyilvánul meg a külhoni program felkarolásában, ahogy az iskolák, szeretetotthonok és kórházak építésében is. Nekünk, reformátusoknak szerepünk van a társadalom jólétének építésében. Már a reformátoraink is ezt az elvet követték, amikor az emberek életszínvonalának emelésén fáradoztak. Egészség és megfelelő szociális ellátás nélkül azonban nincs jólét.

– Milyen tapasztalatokról számolnak be a program résztvevői?

– Kárpátalját, Ukrajnát általában a háborúval és annak szörnyűségeivel azonosítják. Amikor megérkeznek a hallgatók, alig járható, sáros utakon jutnak el a legkisebb falvakba, otthon soha nem tapasztalt, mostoha körülmények várják őket. Látják, hogy szegényes körülmények között élnek az emberek, mégis csupa szeretettel és megbecsüléssel találkoznak. Ukrajnában az egészségügy ugyan ingyenes, de nagyon rossz állapotban van. A betegeknek legtöbbször a zsebükbe kell nyúlniuk, ha szeretnének jó ellátáshoz jutni. Az itteni körülmények kihívást jelentenek a diákoknak, akik olyan betegségekkel is találkozhatnak, amik tőlünk nyugatabbra ritkán fordulnak elő. A fiatalok örömmel és odaadással végzik a munkájukat. Ők önkéntesként dolgoznak itt, nem azért mert fizetséget kapnának érte. Csak segíteni szeretnének, és ez érződik a munkájukon, a hozzáállásukon is. A lakosságnak már az „lelki simogatás”, hogy Magyarországról orvosjelöltek érkeznek hozzájuk, akikkel magyarul oszthatják meg gondjaikat. Azt mondják, már ez fél gyógyulás.

– Mi lehet a program folytatása?

– Szeretnénk létrehozni egy mobil gépparkot, amelyet az érkező orvoscsoportok használnának a vizsgálati helyszíneken. Ezzel jelentősen csökkenne a határátkelés hosszú, bürokratikus folyamata és még hatékonyabbá tennénk a szűrővizsgálatokat. Ennek kidolgozása még folyamatban van, de bízunk benne, hogy minél több támogatóra találunk. További célunk bevonni a kárpátaljai magyar orvosokat és orvostanhallgatókat a programba, hogy a két ország szakemberei megoszthassák egymással tudásukat és tapasztalataikat, hogy legyen egy közös fórumuk. Jövő tavasszal megrendezzük az első konferenciát. Az emberek testi és lelki egészségével egyaránt fontos törődnünk, ez a legfontosabb célkitűzésünk.

Szoták Orsolya, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

Józs 6

„A parázna Ráhábot, apja háza népét és minden hozzátartozóját azonban életben hagyta Józsué” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink