Burgenland avagy Őrvidék: a legkisebb kisebbség

2018. március 28., szerda

Ötezer magyar él az osztrák-magyar határ nyugati oldalán, Őrvidéken. Támogatásuk kevesebb, lehetőségeik kisebbek, mint máshol a Kárpát-medencében. Éppen ezért tartja fontosnak Kelemen László, a Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) intézményvezetője, hogy csatlakozzanak a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Ausztriából még több mint ötezer aláírás kellene, hogy összejöjjön április 3-ig.

„Kevesen tudják, hogy mi voltunk az utolsó régió a Kárpát-medencében, ahol kikerülhettek a kétnyelvű helységnévtáblák” – kezd bele a helyzetük felvázolásába Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője. Arra például, hogy magyarul is ki lehessen írni a települések nevét Ausztriában, 2001-ig kellett várnia a helyi maréknyi őshonos magyar kisebbségnek. 

Ausztriában a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 4706 olyan magyar van, aki történelmi okokból él az országban. Ők azok, akiknek a felmenői évszázadokra visszatekintve határőrök voltak, az egykori történelmi Magyarország határát védték. Ők nem a jobb fizetés reményében költöztek nyugatra, hanem Trianonban elszakították településeiket, így őket is családostul, az anyaországtól. A legjelentősebb települések, ahol ma is nagy arányban élnek magyarok: Felsőőr, Alsőőr, Felsőpulya és Őrisziget, ezek mellett további 154 faluban szórványban élnek. Azoknak a száma, akik Magyarországról – vagy a Kárpát-medence más pontjairól – vándoroltak ki dolgozni, és magyarnak vallják magukat, nem éri el az ezer főt. Tehát az Ausztria keleti felén, a magyar határ közelében élő magyarok száma – mindent összevetve – 5600 fő.

Mi az UMIZ?

A Magyar Média és Információs Központ, németül Ungarisches Medien- und Informationszentrum (UMIZ) tulajdonképpen a Burgenlandban élő őshonos magyarok kulturális, szabadidős, hely- és régiótörténeti szervezete. 1973-ban könyvtárként indultak, egész Ausztria legnagyobb nyilvános magyar könyvtárává nőtték ki magukat, 27 ezer információhordozó van a birtokukban. 2000-ben alakultak át, már nem csak könyvtárként működnek. Saját köteteket is megjelentetnek, például hét helyi és régiótörténeti könyvet jegyeznek. Az őrvidéken született Imre Samu nyelvészről elnevezett kutatóhálózatban dolgozó nyelvészek munkáját is segítik, akik a Burgenlandban élő magyarok tájszólását kutatják, az eredményeikről szintén készültek már kiadványok. Az UMIZ székhelye kultúrházként is üzemel: kiállításokat tartanak, rendezvényeknek adnak otthont. A közelmúltban például Kocsis Attila református lelkész reformációs bélyegkiállításának adtak otthont. Megemlékeznek a magyar nemzeti ünnepekről és óvodapedagógiai programjuk is van: háromnyelvű – német, horvát és magyar – mesekönyveket adnak ki.

„Magyar szempontból nézve mi vagyunk a Kárpát-medence legkisebb kisebbsége” – mondja Kelemen László. Hozzáteszi: egyedül Ausztriában nincsen politikai képviselete a magyarságnak, sem szövetségi, sem tartományi szinten. A magyar nyelvű médiamegjelenések tekintetében is a lista végén állnak, ha más régiókhoz mérik magukat. Az osztrák állami rádióban öt percnyi magyar nyelvű hírösszefoglaló hallható naponta, emellett hetente egy egyórás összefoglaló az ausztriai magyarok életéről – amelyet azonban az őrvidékieknek meg kell osztani a bécsi magyar népcsoporttal. A televízióban évente hat alkalommal van tíz perces magyar nyelvű adás –– magyarázza Kelemen László. „Számunkra fontos, hogy legyenek meg azok az európai keretek, melyekbe ágyazva mi, a helybéli kisebbség a jogainkat érvényesíteni tudnánk” – teszi hozzá, érvelve a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés fontossága mellett.

Reménykednek, hogy Ausztriában is lesz elég aláírás

Ausztriában minimum 13.500 aláírásnak kellene összejönnie ahhoz, hogy érvényesen csatlakozzanak a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Mostanra ennek 60 százaléka van meg, körülbelül 8000 szignó. Továbbiak leadására április 3-ig van lehetőség. „Az utolsó pillanatig reménykedünk, hogy ez összejön” – mondja Kelemen László. Hozzáteszi, Ausztriában más kisebbségek is marginális szerepet játszanak az összlakosságban, szerinte ezzel magyarázható a többi országhoz képest mutatkozó érdektelenség. Úgy véli, a Kárpát-medence országai közül a legfejlettebb Ausztriában kellene a kisebbségi jogoknak is a legfejlettebbnek lenniük, de ez nincs így.

Kiszámíthatóságot várnak a leendő törvénytől

Ha összegyűlik az egymillió aláírás, az Európai Uniónak foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek védelmének ügyével. Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője azt mondja, számukra fontos lenne a hosszú távú tervezhetőség, a kiszámíthatóság, a biztonság. Jelenleg nagyobb – 5-10 évet felölelő – projektekbe nem mernek kezdeni. Az anyagi támogatás összege húsz év óta változatlan, de így a két évtized alatt tapasztalt infláció miatt mégiscsak kevesebbet ér, mint korábban. A média szerepét fontosnak látja a magyar kisebbség szempontjából, ezért az adásidő növelését mindenképpen szeretnék elérni. Emellett azt is, hogy a rádióban, televízióban ne csak a „kisebbség beszéljen a kisebbségnek a kisebbségről”, hanem a többségi társadalom is kapjon információkat, például a magyar kisebbségről, németül. „Ha nem jut el elég információ a többségi társadalomhoz, az félreértéseket szülhet, amelyből aztán előítéletek alakulhatnak ki.”

Összességében Kelemen László azt mondja: „egy európai uniós szintű törvény megfelelő súllyal, jogi hátérrel tudná keretbe foglalni a nemzeti kisebbségek jogait és lehetőségeit. Ha így lenne, egy-egy országban valószínűleg a hatóságok nemcsak meghallgatnák a nemzeti kisebbségeket, hanem előrelépések is történhetnének.”

Hegedűs Márk, fotó: Bonyhádi Zoltán / nyugat.hu

Írja alá Ön is a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést!

 

További cikkeink a Minority SafePackről: 

„Össze kell, hogy jöjjön!" 

Mi vagyunk az egymillió! 

Húsvéti reménységünk

Minden aláírásnak súlya van

Lét vagy jólét?

Istent keresem

Zsid 9,15–28

„...egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →