Akik kiléptek a négy fal közül

2018. április 15., vasárnap

Miközben pénteken újabb légitámadás érte Szíriát, Najla Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) lelkésze, a Református Egyházak Világközösségének (REV) elnöke újabb tanúbizonyságát adta a közel-keleti keresztyének hitének. A Zsinati Missziói Iroda Református tanúságtétel kritikus időkben című április 14-i budapesti konferenciáján első kézből ismerhettük meg a közel-keleti reformátusok helyzetét és sokrétű szolgálatát, a Görög Református Egyház válaszát az elmúlt évek menekültáradatára.

„Jézus Krisztus gyermekeiként a reménység népe vagyunk. Ez tart meg minket és ad erőt egyházunk missziói munkájához" – utalt Najla Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat lelkésze a pénteki robbantásokra, ugyanakkor az Újszövetségből ismert só és világosság példázatát helyezte a hallgatóság szívére.

A NESSL 4000 aktív tagjával kis egyháznak számít, szerteágazó tevékenységükkel azonban több mint 30 000 embert érnek el. Missziói munkájukkal az 1800-as évek eleje óta az élet számos területén segítik az elesetteket: idősotthonokat működtetnek, oktatási programokat dolgoznak ki fiatal nőknek, konferenciaközpontokat hoznak létre, egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak. Legújabb szolgálatuk a szíriai háború miatt Libanonba menekültek támogatása. „Azt láttuk, hogy a másfél millió menekültből csaknem négyszázezer gyermek az utcákon tengődik, nem hagyhattuk magukra őket" – emlékeztetett a lelkésznő. Az elmúlt években öt iskolát hoztak létre menekülttáborok gyermekei számára.

A REV elnöke azokról a kezdeti félelmekről is szólt, amellyel a helyiek fogadták a menekülteket, de hozzátette: a gyülekezetek hamar felismerték a menekültek közti szolgálat saját életükre gyakorolt pozitív hatásait is. „Miközben segítünk, a mi lelkünk is gazdagodik. Amikor megjelentek ezek a gyerekek a gyülekezeteinkben, új tapasztalatokat szereztünk. Ráébredtünk, hogy a missziónak ki kell lépnie a templomok falai közül, mert csak úgy lehetünk hitelesek, ha észrevesszük és törődünk a minket körbevevő szenvedéssel" – foglalta össze Najla Kassab egyházuk missziójának megváltozását. A gyülekezetbe járók száma megnégyszereződött, a lelkészek szolgálatában pedig nagyobb hangsúlyt kap a segítségnyújtás és szenvedőkkel együtt töltött idő. „A misszió folyamatos megújulás a Szentlélek erejével, miközben ugyanazt az üzenetet hordozzuk magunkban és a szeretet evangéliumát hirdetjük."

A reménység edényei

Az egyházvezető arról is szólt, hogy a többvallású Libanonban a keresztyének és muszlimok békés együttélését a radikalizmus változtatta meg, félelmet ébresztve az emberekben. „Iskoláinkba túlnyomórészt muszlim diákok járnak, akik keresztyén társaikkal együtt nőnek fel és megtanulják kölcsönösen tisztelni egymást" – mondta a lelkipásztor, aki hangsúlyozta: szeretnék megosztani velük is Krisztus szeretetét. Homszban elindított programjuk is ezt a célt szolgálja: olyan közös tereket alakítottak ki, ahol a különböző vallásúak valóban meghallgatják a másikat, miközben közösen lépnek fel a romboló szélsőségek ellen.

Najla Kassab nagyra értékelte, hogy Magyarország helyben támogatja a keresztyéneket és kifejtette, hogy egyházuk fő törekvése híveik megtartása a térségben: „Nekünk a Közel-Keleten van dolgunk és küldetésünk, méghozzá az, hogy a reménység edényeiként megmaradjunk a szülőföldünkön." A nemrég elindított vasárnapi iskolai program és az ösztöndíjak is ezt célozzák meg. Véleménye szerint az egyházaknak világosan nemet kell mondaniuk a háborúra és a konfliktusokat a párbeszéd útjára terelni, amelyben a kisebbségeknek is fontos szerepük van. „Tegyük hitünket gyakorlattá, ne csak prédikáljunk az embereknek, hanem legyünk velük mindennapjaikban" – buzdította a 110 milliós református világközösséget a REV elnöke.

Népvándorlások útvesztőjében

Ezután Dimitrios Boukis, a Görög Református Egyház főtitkára mutatta be egyházuk szerepvállalását a 20. század Görögországot érintő menekülthullámaiban: első tapasztalataik az 1910-es évek végéről, az örmény népirtás idejéből származnak, amit nem sokkal később a törökországi görögök kitelepítése követett. „Athén felé sokan Irakon, Libanonon és Szírián keresztül haladtak. Megdöbbentő, hogy sok muszlim család milyen vendégszeretetben részesítette őket" – emlékeztetett a református lelkész. Az 1930-as években a református egyház már országszerte ismert volt: idősotthonokat és iskolákat, drogrehabilitációs központokat építettek, táborokat és közösségi szolgáltatásokat hoztak létre. 

Míg a '90-es évek elején az európai gazdasági menekültek első nagyobb csoportja érkezett meg az országba, az évtized közepén Szaddam Husszein uralomra kerülésével a görög reformátusok is megismerkedtek a főként muszlim vallású arab népekkel. „Segíteni akartunk, csak nem tudtuk, hogyan, hiszen sokszor azt láttuk, hogy még egymással is küzdenek" – elevenítette fel emlékeit Dimitrios Boukis. Azonban a görög református közösség hamar elhatározta magát: mindent megtettek, amire 5000 tagjukkal csak lehetőségük nyílt. „Elsőként az emberek méltóságát szerettük volna visszaadni. Ha az emberek úgy élnek a menekülttáborokban, mint a börtönökben, nincs munkájuk és kilátásaik, az életminőségük romlik és durván kezdenek el viselkedni" – mondta a moderátor. Jelenleg 1500 családnak biztosítanak lakhatást, amihez ingatlanokat vásároltak vagy korábbi egyházi épületeket alakítottak át.

A nyitott szív gyakorlata

„A másik fontos kérdés a gyermekek és a kamaszok oktatása, vagy a hazájukban egyetemet végzett emberek átképzése, hogy egy idegen nyelvi és gazdasági környezetben is boldogulni tudjanak" – folytatta a sort. Bár kezdetben főleg az angol és német nyelv iránt érdeklődtek a befogadottak, ma már a legtöbben görögül tanulnak. Fontos kérdés volt számukra, hogyan viszonyuljanak keresztyén identitásukkal a muszlimokhoz. „Úgy döntöttünk, hogy soha nem fogjuk takargatni a hitünket, de semmilyen szolgáltatásunk feltételéül nem szabjuk a templomba járást" – adta meg a választ a főtitkár. Szolgálataikkal ma már több mint 50 000 embert érnek el, akiknek Krisztus szeretetét és gondoskodását adják tovább, miközben – hasonlóan a közel-keleti keresztyénekhez – megújult istenhitük. „Gyülekezeteink nemcsak magukról akarnak gondoskodni, hanem elindultak mások felé. Ez Isten legnagyobb ajándéka, amit a menekülteken keresztül kaptunk."

A görög példa után Kanizsai-Nagy Dóra, a Szeretetszolgálati Iroda menekültintegrációs referense vázolta fel a Magyarországi Református Egyház menekültügyi integrációt megvalósító partnere küldetését. A Kalunba Kft. főként a lakhatásban, a nyelvtanulásban és a szakképzésben, a gyermekek felzárkóztatásában segít azoknak, akik megvédésére a magyar állam kötelezettséget vállalt. „Menekültintegrációs stratégiánk lényege, hogy az ide érkezők mellé álljunk és egy új élethez segítsük őket" – fogalmazott Kanizsai-Nagy Dóra, aki munkája során azt tapasztalta, hogy a hétköznapokban a közösség és a bizalom ad motivációs erőt az újrakezdéshez. Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) ügyvezetője szólt a vasárnapi iskolai programjukról, amellyel a szíriai református egyházak látókörében lévő fiatalokat segítik. A projektről és az adakozási lehetőségekről bővebben a Szeretetszolgálat honlapján olvashatnak.

Szoták Orsolya, fotó: Vargosz

Istent keresem

4Móz 32

„Gád és Rúben fiai így válaszoltak: Úgy cselekszünk, ahogyan az Úr szolgáidnak megmondta.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →