A balatoni halász története

2018. május 09., szerda

Fekete Áron négy gyermek boldog édesapja, aki esti mese helyett történeteket mesél nekik a Bibliából. Családjával a Balaton partján, Fonyódon él, foglalkozását tekintve halász. Az egyház és a közösség erejében hisz, kedvenc éneke pedig a 90. zsoltár.

Áron apai ágról református családból származik, édesanyja katolikus volt. Istenről és a hitről édesapja beszélt neki először, nagymamája pedig annál többet. „Nagymamám hívő református volt, nagy hatással volt rám, sok időt töltöttünk együtt. Beszélgettünk, együtt olvastuk a Bibliát és imádkoztunk" – emlékezik vissza Áron, aki hittanórára nem járhatott ugyan, de számos nyári gyermektáborban vett részt Kisfaludon, ahol megismerkedett a vallással. Néhány évvel később Kaposvárott, konfirmációján bizonyságot is tett Istenbe vetett hitéről. „Kisgyermekkorom óta úgy gondoltam, hogy a reformátusok között van a helyem. Igaz, hogy tinédzserként néhány évre eltávolodtam az egyháztól, de a hit sosem szűnt meg bennem. Aztán huszonöt éves koromra visszataláltam a közösségbe."

Esti mese helyett Jézus történetei

Tizenhárom éve ismerkedtek meg Annával, akit nem sokkal később feleségül is kért, azóta már négy gyermeket nevelnek. Boróka, a nyolcéves legnagyobb. Helka hatéves, akit a balatoni monda után neveztek el. Mikolt, aki négyéves, és Attila hun vezér egyik felesége után kapta a nevét. A legkisebb pedig Álmos, aki három hónapos, és hamarosan őt is megkeresztelik.

„Általában későn érek haza, így csak az esti időszakban jut idő a csendességre, a bibliaolvasásra és az imádságra. Ilyenkor a gyerekeknek lefekvés előtt bibliai történeteket mondok a Képes Bibliából. Nem arról van szó, hogy a Jancsi és Juliskát nem mesélem el nekik, de ezek vannak túlsúlyban. Valamiért így alakult" – mondja Áron, akit boldogsággal tölt el, amikor négyéves kislánya az esti imádságnál fennhangon mondja a Miatyánkot.

„Mivel a fonyódi templom nem túl nagy, és a gyülekezeti ház is most épül, még nem tudnak gyerekistentiszteletre járni a srácok. Családi istentisztelet viszont van, így minden hónap első vasárnapján tele van a templom gyerekekkel, mi is ott vagyunk" – árulja el az édesapa.

Egyház és gyülekezet

Már gyermekként megtapasztalta Áron a közösség építő, formáló erejét, így szerinte a hitbeli fejlődésben elengedhetetlen szerepe van az egyháznak és a gyülekezetnek. Úgy véli, szükség van a kötött formára és a rendszeres alkalmakra ahhoz, hogy jó irányba fejlődjön bennünk a hit. Keserű megállapítása, hogy a fiatalabb generáció a régivágású, számukra monotonnak tűnő istentiszteleteket nehezen tudja elviselni, viszont úgy látja, hogy a fiatalos lendülettel előadott elbeszélésekre igenis nyitottak. „Szerintem itt van a változás ideje. Bevallom, a habitusom alapján a régivágásút jobban szeretem, de tudom, hogy ez hozza be a fiatalokat a templomba" – árulja el Áron.

Belső iránytű

„A vallásos élet és a hit belső tartást ad, és bizonyos értékrendet ír elő, amelynek ha megfelelsz, akkor valószínűleg a világi életed is jó irányba fog menni" – vallja Áron, aki szerint sokkal könnyebbé te­szi az életet, ha az embernek van hite. Példaként azt az igét hozza fel, amellyel ő szokta túlélni a zsúfolt munkanapokat: „Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a ma­ga baja." (Mt 6,34)

Bár életében inkább a gyermeki hit megerősödéséről lehet beszélni, mintsem nagy, hirtelen megtérésről, Isten gondviselő kegyelmét és az imádság erejét Áron is megtapasztalta. „A három lány után nagyon szerettem volna egy fiút, és sokszor kértem Istentől imádságban, hogy a negyedik gyermekünk fiú legyen. Végül meghallgatta a kérésem" – árulja el a férfi.

Áron isteni gondviselésnek élte meg azt is, amikor őt egyszer eszközként használta fel az Úr. „Még Győrben laktunk, éppen Kaposvárról tartottam haza, amikor a balatoni út mellett észrevettem egy reverendás papot, aki stoppolt. Felvettem és beszélgetésbe elegyedtünk. Megkérdezte, hogy mivel foglalkozom, mire elmondtam, hogy halász vagyok. Ekkor elmesélte, hogy a papi hivatása mellett polgári állást is szeretne, és mivel Jézus első tanítványa halász volt, így ő is halász szeretne lenni. Azt kérte Istentől, hogy adjon neki útmutatást: hogyha kedves számára az elhatározása, akkor vezessen az útjába egy halászt. Majd öt perc múlva megálltam én."

Hegedűs Bence

Egyszerűen református
Nem találod a kiutat? Megmutatjuk. Józanodnál? Segítünk. Magadra maradtál? Veled vagyunk. Valódi kapcsolatokra vágysz? Közösségbe várunk.

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. május 6-i számában.

Istent keresem

4Móz 15,22–41

„Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból,...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink