Erő van az egységünkben

2018. május 25., péntek

Ünnepi zsinaton adnak hálát a határokon átívelő Magyar Református Egyház megalakulásáért jövőre, annak tizedik évfordulóján – erről döntöttek a Generális Konvent tagjai Lillafüreden. Összefoglaljuk, mi történt a Kárpát-medencei református egyházak vezetőinek május 25-i, pénteki ülésén.

Fekete Károly tiszántúli püspök igei köszöntésével kezdődött a Generális Konvent lillafüredi tanácskozásának második napja, majd Csorba Dávid, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia docense tartott előadást az ellenreformáció idején gályarabságra elhurcolt protestáns prédikátorok emlékezetéről. „Hitükért a rabszolgasorsot is vállaló elődeink példája önazonosságunk egyik legtartósabb szimbóluma, az elmúlt közel 350 évben több mint 80 helyen állítottak nekik emléket, vegyük mi is komolyan az örökségüket!" – kérte a kutató. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy kapcsolják össze ezeket a zömében dunántúli és felvidéki emlékhelyeket egyfajta zarándok-úttá. Ennek a munkának Csorba Dávid szerint a műemlékek felújítását, a történelmi források feltárását és turisztikai fejlesztéseket is magában kellene foglalnia. A javaslatot a Generális Konvent elnöksége tárgyalja majd legközelebbi ülésén.

Még korábbra ment vissza az időben előadásában Buzogány Dezső professzor, aki az idén 450 éves tordai vallásbéke apropóján a vallásszabadság erdélyi kialakulásáról értekezett. A kulturális emlékezet szerint az 1568-as tordai országgyűlés mondta ki a vallásszabadságot Erdélyben, a történész azonban ezt többlépcsős folyamatnak látja: ahogy a reformáció tanai fokozatosan támogatást szereztek az erdélyi nemesség soraiban, úgy biztosították előbb a lutheránus (1557-ben), majd 1564-ben a helvét hitvallású, végül pedig 1568-ban az unitárius felekezet működésének jogi kereteit. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Akadémia tanára szerint a híressé vált tordai országgyűléssel azért zárult le ez a folyamat, mert azután Báthori István fejedelem „betiltotta a további újításokat". Buzogány Dezső hangsúlyozta: „ezekkel a reálpolitikai döntésekkel Erdély még nem lett az a bibliai tündérkert, ahol »a farkas a báránnyal lakik«, de eleink Európa többi részéhez képest – ahol az »akié a föld, azé a vallás« elvét követték –, mégiscsak különb megoldást találtak." Például miközben a társadalmunkat még feudális, rendi szerkezet jellemezte, a gyülekezetek önálló jogi személyek lettek, az országgyűlés szavatolta, hogy szabadon dönthettek egyházi kérdésekben.

A jelen emberi jogi kérdéseit érintette előadásában Varga Attila romániai alkotmánybíró, aki a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést mutatta be a Generális Konvent tagjainak. Európának minden hetedik polgára, 100 millió ember valamilyen kisebbséghez tartozik – emlékeztetett a korábbi királyháhómelléki főgondnok. Az Európai Unión belül is 50 milliós nagyságrendű a számuk, ezért szerinte magától értetődő, hogy az uniónak aktívan be kellene kapcsolódnia az európai kisebbségek helyzetéről zajló párbeszédbe, konkrét lépéseket kellene tennie életkörülményeik javítása érdekében. Az alkotmányjogász ezért is furcsállotta, hogy az Európai Bizottság 2013-ban egyszer már elutasította az erről szóló polgári kezdeményezést mondván, ez nem tartozik hatáskörébe. A bíróság is a kezdeményezőknek adott igazat, és azóta sikeres aláírásgyűjtésen van túl a Minority SafePack, melynek nyomán az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell az üggyel, és akár uniós szintű szabályozás is születhet a kisebbségek védelméről. A Generális Konvent egyházalkotmányi bizottságának tagja szerint a kezdeményezés tétje a szembesítés és a szembesülés: az egymilliónál is több aláírás mindenképp azt mutatja, hogy az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek tagjainak valós problémáik és jogos elvárásaik vannak. Ezekre – mint mondta – reagálniuk kell a már említett intézményeknek, fel kell ismerniük, hogy az etnikai, vallási és nyelvi identitás meghatározó értéke a kontinensnek.

„Krisztus egész világra kiterjedő egyházának részei vagyunk, a génjeinkben hordozzuk ezt a beágyazottságot" – fogalmazott az ülésen Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház külügyi irodájának vezetője. Emlékeztetett: a kilenc éve létrejött Magyar Református Egyház a közép-európai régió messze legnagyobb protestáns közössége, Európa reformátusságának pedig a negyedét teszi ki – ez pedig felelősséggel jár. „Az a válasz, amit kilenc éve közösségünk adott a történelem igazságtalanságaira, több mint szimbólum, a 110 millió tagot számláló Református Egyházak Világközössége (REV) is pozitív példaként tekintett ránk egy évvel későbbi létrejöttekor" – tette hozzá. A külügyi irodavezető a nemzetközi kapcsolatok további jó példái között említette, hogy a Minority SafePack támogatására az Európai Egyházak Konferenciáját is sikerült megnyerni, valamint hogy a Generális Konvent is támogatja a kisebbségi helyzetben, háborús övezetben élő közel-keleti református közösségeket, 1,8 millió forinttal segíti szíriai gyerek tanulmányait. A REV áprilisban Magyarországra látogatott elnökasszonya, a libanoni Najla Kassab szavaival bátorította a zömében határon túli hallgatóságát: „a kisebbségben Isten hatalmas erőt rejtett el". Arra utalt ezzel, hogy a közel-keleti keresztyének háborús körülmények között, muszlim környezetben is képesek társadalmi változásokat indítani. Ugyanakkor arra is buzdította a magyar reformátusságot, hogy viselje alázattal nagyságát és gyakorolja a rá bízott felelősséget, mint aki Isten tervének a része.

A Generális Konventet Balog Zoltán lelkipásztor, a hat év után leköszönt emberierőforrások-miniszter is köszöntötte. Mint mondta, egyházát is képviselte két parlamenti ciklusnyi államtitkári és miniszteri munkája során, ezért ennek a testületnek is számadással tartozik. Örömmel nyugtázta, hogy ma már általános konszenzus van afelől, hogy a kormányzatnak az összmagyarság érdekében kell dolgoznia. Hangsúlyozta: a Generális Konventnek ebben úttörő szerepe volt, mert a Kárpát-medencei reformátusság akkor is példát mutatott, amikor ez még nem volt divatos gondolat. „Ilyen erősek még soha nem voltunk. Ez az erő az egységünkben van. Az összes konfliktussal, nehézséggel, vitával, amit meg kell vívnunk magunk között, mert ez a feladatunk, hadd mondjam azt, ez a református egység, amit mi nem csak egy-egy ünnepi alkalommal mutatunk föl, hanem hétköznapi valósága is, óriási dolog” – fogalmazott. A volt miniszter szerint „Magyarországot nem lehet felvirágoztatni a magyar reformátusság nélkül”, ezért is tartja fontosnak, hogy az egyházvezetők „saját köreikben kérjék számon, ugyanakkor szeressék”, támogassák is a közéletben és a politikában aktív reformátusokat. A Generális Konvent nevében Steinbach József dunántúli püspök köszönte meg Balog Zoltán miniszteri szolgálatát.

„Nemcsak testületi, hanem testvéri közösségben voltunk együtt, tanácskozásaink és asztalközösségünk hitbeli és nemzeti gyökereink megerősítését szolgálták” – értékelte a Generális Konvent idei ülését Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok. Jövőre is találkoznak a Kárpát-medencei református egyházak képviselői – igaz más formában. A Magyar Református Egyház csütörtökön jóváhagyott tervezett alkotmánymódosításról csak annak zsinata dönthet, emellett 2019-ben épp tíz éve lesz, hogy helyreállították az első világháború végén megcsonkított magyar református zsinati közösséget. Ezért a Generális Konvent úgy határozott, hogy jövőre ismét közös zsinati ülést tartanak Debrecenben.

A tanácskozáson Kató Béla erdélyi, Csűry István királyhágómelléki, Zán Fábián Sándor kárpátaljai, Halász Béla szerbiai, Szenn Péter horvátországi, Fazekas László felvidéki püspökök is beszámoltak egyházaik életéről, örömeikről és nehézségeikről – a részleteket hamarosan megjelenő határon túli körképünkben olvashatják. Az ülés zárónyilatkozat elfogadásával, majd hálaadó istentisztelettel fejeződött be a diósgyőri református templomban.

Feke György, fotó: Vargosz

Ez történik továbbiak →