Megvallani hitünket

2018. május 25., péntek

A gyötrelmek, nehézségek között megélt örömről és a keresztyének ezzel járó kötelességéről beszélt prédikációjában Szenn Péter horvátországi református püspök a Generális Konvent ülésének záró istentiszteletén a diósgyőri református templomban május 25-én.

Az igehirdető a Róm 10,9–11 alapján hangsúlyozta: Isten hitet adott, hogy „értsünk, lássunk és cselekedjünk”. Mint mondta, sokan „már régen kitöröltek volna minket az élet könyvéből”, de mi oda be vagyunk írva, és „úgy látszik, Isten szolgálatot bízott ránk, amelyet nekünk kell elvégeznünk”. Ez a szolgálat pedig hitünk megvallása szóval, de akár puszta létünkkel is. Ilyen hitvallás lehet kitartani szülőföldünkön, „megélve a keresztyén hitünkben lévő állandóságot, hogy a mi megváltó Istenünk Jézus Krisztus, aki már ez itteni kínlódásainkban mennyei ízeket ad az életükben áldásképpen” – fogalmazott a horvátországi egyházi vezető.

„Napjaink túlzott kényelmében, kemény, kényszerű igazságokat nélkülöző mindennapjainkban mindent megkapunk, amit szeretnénk, csak éppen a hit és az emberi méltóság veszik el. Az élet márpedig kényszer, igazság és üdvözülés” – jelentette ki Szenn Péter. Hozzátette: Isten teremtett minket azzá, akik vagyunk, oda, ahol lennünk kell, sőt Jézusban az emberiség új lehetőséget kapott, mert ő győzedelmeskedett a gonosz felett, összetörte a halál kapuit, „de az embernek ez sem elég, ennél is kényelmesebb életet akar”. Isten azonban szeretetéből, Szentlelke által irányítani akar mindannyiunkat. Az ő kegyelme, hogy élhetjük reformátusságunkat, örülhetünk egymásnak, magunknak, hirdetve, hogy vagyunk. Bár mindennapi gyötrelmeinkben, megaláztatásainkban kapunk egy-egy atyai pofont, de mindig ott van az atyai kéz simogatása is: ez maga a kegyelem – magyarázta a horvátországi püspök.

Az igehirdető arra bátorított, hogy vegyük fel a szolgálatunkat, és megnyilvánulásainkkal, létünkkel Krisztusról tegyünk bizonyságot. „A mi Urunk mutatja és mondja, hogy a hosszútűrésben, egyszerűségben van a boldogság. Tudjuk-e, hogy nekünk is teljes boldogságunk van, amelyet az örökkévalóságra elhívva nemcsak áldásként, hanem szent kötelességként is kell élnünk?” – kérdezte Szenn Péter, majd a Generális Konvent üléseinek napjaira visszautalva elmondta: azok a legfontosabb pillanatok, amikor egymás hite által gyarapodunk, és ezt hazavisszük a Kárpát-medence és a világ minden tájára. „Nem baj, ha nem tetszik mindenkinek, nekünk az evangélium legyen az első: ahogy magunkat szeretjük, úgy szeressük felebarátinkat! Adja Isten, hogy ezt soha ne felejtsük el, ahogy a szeretet soha el nem fogy” – zárta prédikációját a püspök.

Az egymás iránti szeretet példájaként az istentisztelet adományát a kárpátaljai református lelkészek nyugdíjalapjának ajánlották fel. Kató Béla erdélyi püspök adakozásra buzdítva úgy fogalmazott: jó ehhez az egyházhoz tartozni, mert „senki nem marad magára, létezik az összefogás és a szeretet”. Az egyházi vezető ismertette a plenáris ülés zárónyilatkozatát, amelyben többek között köszönetet mondtak az egymással találkozás lehetőségéért, elítélték az erőszak minden formáját az első világháború végének centenáriumán, figyelmeztettek az önvizsgálat fontosságára, és mindenki arra buzdítanak, hogy imádságos szívvel készüljön a Magyar Református Egyház újraegyesülésének jövőre esedékes tizedik évfordulójára. A hálaadás alkalma a 2009-es alkotmányozó zsinat helyszínén, Debrecenben lesz.

Bagdán Zsuzsanna / Reformátusok Lapja, fotó: Vargosz

Ez történik továbbiak →