Egyházak tiltakoznak a menekült-Guantánamó ellen

2018. június 30., szombat

Az egyházak Európa szerte csalódottságuknak adtak hangot az európai uniós csúcstalálkozóját követően, amely javarészt a migráció kérdésével foglalkozott. Tortsen Moritz, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának (CCME) nemrég megválasztott főtitkára kritizálta az Európai Tanács június 28-i ülésének döntéseit: „a csúcstalálkozón ismét elszalasztották a lehetőséget arra, hogy megvitassák, miként lehet minden fél számára sikeres a menekültek érkezése és integrációja. Ehelyett illuzórikus tervekről egyeztettek, hogy kívül tartsák az embereket a kontinensen.”

A CCME elégedetlenségét fejezte ki a migrációs útvonal köztes országaiban létrehozandó, a menedékkérelmek elbírálására szolgáló regionális központok (disembarkment platforms) terve kapcsán, amit sokszor csak „afrikai táborokként” emlegetnek. Ez az ötlet ugyanis nem új, tíz évvel azután merült fel most ismét, hogy a brit kormány és a német szövetségi belügyminiszter először tett említést róla. „Az EU az azóta eltelt időszakban egyetlen jogi, gyakorlati vagy erkölcsi kérdésre nem adott választ, amit ez a terv felvet. Legrosszabb esetben ez akár egyfajta menekült-Guantánamóhoz vezethet az EU külső határainál és destabilizálhatja az érintett országokat. Jobb esetben pedig egyszerűen hatástalan lesz.”

„Ha az Európai Unió valóban elő szeretné mozdítani a menekültek védelmét a származási országokban vagy azokban a térségekben, amelyeken átvonulnak, számos már létező tábort támogathatna, például Jordániában vagy Ugandában. Ezek a táborok ugyanakkor közismerten túltelítettek és alulfinanszírozottak” – emlékeztetett a német szakember. Moritz az EU-n belül létrehozandó úgynevezett ellenőrzött központokról (controlled centers) is szkeptikusan nyilatkozott. „Nem világos, hogyan fognak ezek működni. Ha az emberek elzárásáról van szó, csak azért, mert menedékkérelmet nyújtottak be, akkor ezek a központok európai és nemzetközi jogot sértenek majd. Ha a menekülteknek a központokból tervezett áthelyezésére gondolunk, akkor figyelembe kell vennünk az úgynevezett hotspotok, a relokációt elősegíteni hivatott átmeneti gyűjtőtáborokkal szerzett kijózanító tapasztalatainkat az elmúlt évekből” – óvott a főtitkár.

Moritz arra is figyelmeztetett, hogy a határvédelemre és az illegális bevándorlás elleni küzdelemre szánt források nem oldják meg az égető társadalmi és politikai problémákat, sőt az aránytalanság csak tovább nő, ha kizárólag az EU külső határai mentén fekvő országokat tesszük felelőssé a menedékügyi eljárások és a védelemben nem részesített kérelmezők kiutasításáért. „Egyetértünk abban, hogy a teljeskörű és jogszerű eljárások eredményeként lesznek olyan emberek, akikre kiutasítás vár – hangsúlyozta Moritz –, ez ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy csupán ideológiai okokból figyelmen kívül hagyjuk azokat a jogi, gyakorlati és erkölcsi akadályokat, amik sok esetben ellehetetlenítik az EU-s tartózkodási engedéllyel nem rendelkező emberek kiutasításának végrehajtását.” Szerinte az Európai Uniónak a migráció kiváltó okait is meg kellene vizsgálnia, beleértve az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat, a klímaváltozásra adott válasz kudarcát, a fegyverkereskedelmet és egyéb szakpolitikai kérdéseket.

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) is aggodalmának adott hangot az uniós csúcs eredményeinek ismeretében, különösen amiatt, hogy a jövőben az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a menedékkérők kiutasítása és visszatérítése kerülne középpontba a jövőben. Heikki Huttunen, a szervezet főtitkára, egy alternatív stratégia kialakításának fontosságára figyelmeztetett. „Amikor a biztonságos eljutást (safe passage) szorgalmazzuk, akkor egy olyan rendszer közös kialakítását kérjük, amely lehetővé teszi a védelemre szoruló és munkavállalás céljából bevándorolni kívánó emberek számára azt, hogy biztonságos és szabályos módon jussanak el Európába. Ezt a stratégiát kell követnünk, ha valóban csökkenteni akarjuk az illegális bevándorlást és a halálos áldozatok számát a határaink mentén” – fogalmazott Huttunen.

A főtitkár a kereső- és mentőakciókra utalva egyértelművé tette, hogy fenn kell tartani az államilag fenntartott és közösségileg finanszírozott kezdeményezéseket is. Ha erre és a menedékkérők fogadására több anyagi forrást fordítanánk, akkor a migráció minden érintett fél számára sikeres lehetne és megelőzhetnénk, hogy Európából zárt erődöt építsünk.

Egyházak szerte Európában osztják ezeket az aggodalmakat. A Hollandiai Protestáns Egyház segélyszervezete, a Kerk in Actie 19 civil szervezettel közösen arra szólította fel saját kormányát, hogy vállaljon „erkölcsi vezetést a menedékügyek kezelésében” Európában. A németországi Diakónia elnöke, Ulrich Lilie is hasonlóképpen nyilatkozott: „Nem utasíthatjuk vissza, hogy menedéket biztosítsunk a leginkább rászorulóknak, ha Európa az emberi jogok Európája akar maradni.”

A menekültek világnapja alkalmából nyilatkozatot adott ki a Rajnai Egyház elnöke, Manfred Rekowski is, aki egyben a Németországi Protestáns Egyház (EKD) zsinatának menekültügyi bizottságát vezeti. „A politikai vezetőknek világosan kell látniuk a súlyos következményeit annak, ha általánosságban kérdőjelezik meg a menedékre való jogot, valamint leértékelik és csökkentik a menekültek védelmét. Embereket fordítanak vissza a határokról, országról országra küldik őket, sokuk pedig életét veszti a tengeri átkelés során. A kiszervezett felelősség gyakorlata egyszerűen elfogadhatatlan” – figyelmeztetett Rekowski, hozzátéve, hogy ez a hozzáállás és gyakorlat végeredményben Európa jövőjét veszélyezteti. „Saját méltóságunk és saját emberségünk szenved csorbát és vész el. Saját jogaink és szabadságunk fontosságát jelzi, hogy hajlandóak vagyunk-e megosztani azokat másokkal, azokkal, akik nálunk keresnek menedéket.”

Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org

Istent keresem

4Móz 34

„Ezeknek parancsolta meg az Úr, hogy osszák ki az örökségüket Izráel fiainak Kánaán földjén.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →