Szélsőségek ellen radikális hit

2018. szeptember 29., szombat

Álljunk ellent az erőszaknak, idegengyűlöletnek és kirekesztésnek a vallás nevében! – ez volt az Egyesült Protestáns Misszió magyar részvétellel tartott közgyűlésének mottója Indonéziában, ahol három kontinens egyházai tanácskoztak.

Az indonéziai Parapat városában tartotta kétévente összehívott közgyűlését a legnagyobb német missziói szervezet, az egyházunkkal is együttműködő Egyesült Protestáns Misszió (Vereinte Evangelische Mission – VEM). A szervezet európai, afrikai és ázsiai régiójának tagegyházai szeptember 24-28. között találkoztak Észak-Szumátrán, hogy a szervezetet érintő aktuális teológiai, missziói, diakóniai és jogi ügyekről tanácskozzanak. Napirenden szerepelt egyebek mellett a női lelkészszentelés, az evangélizáció sokkultúrájú és sokvallású közegben, a vallásközi párbeszédet előmozdító programok  kiértékelése, kontinenseken átívelő diakóniai és gyülekezeti partnerségek elismerése, és sok egyéb, a VEM nyolc bizottságában zajló munka kapcsán felmerülő kérdés.

A VEM a Dél-Afrikai Egyesült Református Egyház mostani felvételével immár 36 afrikai, ázsiai és német protestáns egyház közössége. A szervezet vezetőtestületében egyenlő számú képviseletet biztosít mindhárom régiónak, a közgyűlés összetétele ugyanakkor az afrikai és ázsiai egyházak többségi jelenlétét tükrözi. A VEM elődszervezeteiként tartja számon az 1828-ban alapított Rajnai, az 1886-ban létrehozott Bethel-i és az 1965-ben megalapított Zaire-i Missziót. A VEM 1996 óta nemzetközi szervezetként működik, németországi központtal. Az VEM küldetése értelmében, a holisztikus misszió jegyében, az evangélium hirdetésének szerves részeként tekint az evangelizáció, a diakónia, a társadalmi ügyek nyilvános, politikai képviselete, a fejlesztési projektek és a partneri együttműködések egyensúlyára szolgálatában.

A VEM, missziói felfogásához híven, a német missziói társaságok szolgálata nyomán létrejött afrikai és ázsiai protestáns egyházak egyenrangú közössége, amelynek fenntartásában, a közös misszió és szerteágazó csereprogramok meghatározásában a tagegyházak közösen döntenek. A VEM közösségén belül ezért is esik nagy hangsúly a teológiai párbeszédre és képzésre, ösztöndíjprogramokra, ifjúsági és szakértői csereprogramokra, valamint az egyházzenére, liturgiára, közös imádságra, bibliatanulmányra és istentiszteletre. A VEM az egyenlő felek együttműködésének kultúráját gyakorolja, ellentmond a fölé- és alárendelés gyakorlatán alapuló kétoldalú kapcsolatoknak, és elutasítja a kolonializmus minden maradványát.

A 160 millió lakosú Indonézia muszlim többségű szekuláris állam, amelyik évszázadokig biztosítani tudta a különböző vallások együttélését az alkotmány és az államalkotó ideológia, az úgynevezett Pancasila jegyében. A Pancasila kihirdetésének napjáról, június 1-jéről 1945 óta megemlékeznek, 2016 óta pedig hivatalos ünnepnap. A szanszkrit gyökerű kifejezés öt alapelvre utal, és lényege a kötelező monoteizmus, az internacionalizmus, a sokszínű, de egységes nemzettudat, a demokrácia és a közjólét sérthetetlensége, és a prosperáló társadalom előmozdítása. A vallási szélsőségek ezt az egyensúlyt veszélyeztetik, ami mellett az indonéz keresztyének feltétlenül elkötelezettek.

Ahogy Volker Dally főtitkár fogalmazott jelentésében, a „VEM meghaladta a kétoldalú együttműködést, globális közösségként globális akciókat inspirál, amiben a különböző régiókból érkező tagok megerősítik egymást. A VEM ezért szakértőként szorosan együttműködik olyan missziói hálózatokkal, mint az Egyházak Világtanács Evangelizációs és Világmissziós Bizottsága, vagy éppen a Világmissziós Tanács”.

Fiatal delegáltak a közgyűlésen

Dr. Henriette Hutabarat-Lebang lelkésznő, az Egyházak Ázsiai Konferenciájának főtitkára, az EVT Központi Bizottságának tagja, a vallási radikalizmus elismert kutatója hangsúlyozta, hogy a sokszínű országban évszázadokig békében éltek egymással a vallási és etnikai csoportok. A kérdés, hogy miként lehet a közösséget, az egységet a sokszínűségben demokratikus eszközökkel biztosítani és ebben mi az egyházak felelőssége. Hangsúlyozta a protestáns közösség elkötelezettségét az alkotmányos demokrácia, emberi jogok és a vallásközi párbeszéd területén. Mint mondta, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az Indonézia érzékeny politikai és társadalmi egyensúlyát veszélyeztető szélsőséges Iszlámmal, a többségében mérsékelt muszlim közösséggel összefogva, szembe lehessen szállni.

Dr. Musdah Mulia muszlim professzorasszony arról beszélt, hogy a vallásos közösségeik saját hagyományaik tiszteletben tartásával miként szállhatnak szembe közösen a szélsőséges és radikális politikai mozgalmakkal. „A vallási közösségekkel az a probléma világszerte, hogy a vallásos emberek nem úgy tekintenek hitükre, mint az emberségre és a békés együttélésre való meghívásra, hanem tanításuk dogmatikussá és kizárólagossá lesz” – fogalmazott.

A beszédet tettek követték, a két előadó a Human Rights Watch nevű civilszervezet muszlim képviselőjével együtt a közgyűlés helyszínéről egyenesen abba a börtönbe ment, ahol egy fiatal lányt csak azért tartottak fogva, mert egy ismerősének megjegyezte, hogy zavarja a hangos müezzin az alvásban. A fogvatartott ügyét a VEM is felkarolta és egyben hangot adott az Indonéziában is egyre többet alkalmazott blaszfémia törvénnyel szembeni kritikájának.

„A vallások azt tanítják, hogy irgalmasnak kell lennünk az egész teremtett világhoz, sőt, még az ellenségeinkhez is. Az irgalom minden vallásban tág értelemmel bír; kedvesség, együttérzés, szeretet, tolerancia, türelem. Hogy úgy cselekedjünk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk cselekedjenek. Ezért minden gyülekezetnek az irgalom követeiként kell élnie. Sajnálatos, hogy vallási vezetők vonakodnak nyilvánosan beszélni vallásuk tanításáról, ha attól tartanak, hogy az eltér és konfliktusba kerül a többségi véleménnyel. Az egyházvezetőknek vállalniuk kell az emberséges és pluralista társadalom melletti kiállást, még ha a megélhetésüket féltik is, és tartanak az ellenséges érzülettől” – fogalmaztak a vendéglátó egyházak nyilatkozatukban, alapvetően a muszlim vallási vezetőkre utalva.

Volker Dally tavaly novemberi magyarországi látogatása eredményeként a magyar reformátusok képviseletében Ódor Balázs külügyi irodavezető is meghívást kapott a közgyűlésre, ahol távlatos tervként erősítették meg az európai régió kibővítését finn, holland, skót, olasz és magyar egyházakkal. A VEM tanulmányi nap keretében a vallások inkluzív és exkluzív vonásait vette nagyító alá, különös figyelemmel a vallások által táplált szélsőségekre, idegengyűlöletre, politikai szélsőségekre és nacionalizmusra. Az esettanulmányok között Németország, Indonézia, Fülöp-szigetek, Tanzánia, Srí Lanka és Namíbia mellett Magyarország is terítéken volt. A tanulmányi nap rámutatott arra, hogy nemcsak az iszlám szélsőségek veszélyeztetik a vallások békés együttélését és kölcsönös tiszteletét, hanem a keresztyén fundamentalizmus és „önelégült pietizmus” is az ellenségeskedést és idegenellenességet táplálják.

A közgyűlésen beszámoltak arról a nagyszabású vallásközi világkonferenciáról, amelyet a VEM szervezett keresztyén, buddhista, hindu és muszlim egyházvezetők és szakértők részvételévvel. A közgyűlés megerősítette a „Béke a népek között - vallásközi összefogás a békéért és az inkluzív közösségekért” címen 2017 júliusában Wuppertalban szervezett világkonferencia zárónyilatkozatát. Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy „Isten Lelke egyesít minket és Ő tesz alkalmassá a közös tanúságtételre. Hálatelt szívvel valljuk, hogy Isten szeretetének Lelke, amely az egész emberiségre és a teremtett világ teljességére kiterjed, meghalad mindent, ami elválaszthatna minket. Isten Lelkének hatalma van arra, hogy átformálja és megújítsa személyes életünket és vallási közösségeinket. Arra hív és tesz képessé minket, hogy együtt szálljunk szembe az erőszakkal és éljük meg azt a békét, amit valamennyiünk vallása magában rejt, egy olyan társadalmat erősítve, amelyik nem rekeszt ki soraiból senkit sem.”

A közgyűlésen a partneri együttműködés konkrét területeiről és lehetséges formájáról egyeztettek a szervezet nemzetközi vezetői és az európai partnerek, ahogy arra korábban már az európai régió közgyűlésén Wuppertalban is sor került. A régió – amelynek az MRE németországi testvéregyházai, a Rajnai, a Vesztfáliai, a Lippei és a Németországi Református Egyház meghatározó tagjai – tavaly ugyanis arról határozott, hogy legaktívabb partnerkapcsolataira alapozva megvizsgálja az európai régió kibővítésének lehetőségét. Az együttműködés érinti a nemzetközi csereprogramokban való részvételt, önkéntesek tengerentúli szolgálatát, emberi jogi képzésekben való részvételt, a VEM globális egyházzenei hálózatában való részvételt, és esetlegesen közös missziói és diakóniai programok indítását a romák és menekültek között.

„Ha a radikalizmusról beszélünk, önkéntelenül a vallás nevében elkövetett terrorizmusra, szélsőségességre és erőszakra gondolunk. De Jézus a gyógyítóként, szabadítóként, újítóként és megváltóként belé vetett hitünk radikalizálódására tanít. Radikális hitünk Jézus Krisztusban a közösségünkben válik láthatóvá, abban, ahogy munkálkodunk, sőt harcolunk az igazságosságért és békéért a bibliai igazságok alapján. Arra hívattunk, hogy prédikáljuk az evangéliumot és hozzunk gyógyulást a vakok, bénák, leprások és süketek számára. Ezt jelenti a hitünk keresztyén emberként” – fogalmazott Willem Simatra, a VEM moderátora, a legnagyobb indonéz protestáns egyház korábbi elnöke a nyitóistentiszteleten. Igehirdetését csak egyszer szakította meg a szomszédos müezzin imára hívó hangja – de azt elnyomta a helyi, batak hagyományok vonásait is megán viselő, rendkívül sokszínű és magas szintű egyházzenei kavalkád és tánc szent zaja. 

Az afrikai és német egyházak delegáltjainak többsége a közgyűlést követő napokban látogatást tesz testvérgyülekezeteiben és felkeresi azokat a missziói és diakóniai projekteket, amelyeket közösen gondoznak. A repülőtérre menet félúton – ahogy a moderátor fogalmazott – egy utolsó közös, a VEM „szeretett családjának összetartozását szimbolizáló” akcióra is sor került. Pematangsiantar városában, ahol a három vendéglátóegyház egyikének és egyben a VEM ázsiai régiójának központja is található, valamennyi résztvevő elültetett egy fát a most épülő, új irodaépület kertjében. A majd nyolcvan facsemete a VEM tagjainak közösségét, hitben való közös növekedését és Isten missziójában való együttműködésüket jelképezi, egyben pedig Isten teremtett világának megőrzéséért való, kontinenseken átívelő elkötelezettségüket is kifejezi. A magyar reformátusságra is emlékeztet fa a jövőben: egy durián, ami a helyiek szerint a fák királya, de gyümölcséről csak „büdös faként” emlegetik egyébként.

A VEM következő nagygyűlését Németországban tartja 2020-ban, a szervezet 25. jubileumának évében.

Külügyi Iroda
Információ és képek: www.vemission.org

Istent keresem

Zsid 8,6–13

„a mi főpapunk... különb szövetségnek lett a közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →