Református lett a libanoni és szíriai protestánsok elnöke

2019. március 07., csütörtök

Egyházunk két bejrúti székhelyű testvéregyházának vezetőjét választotta meg elnökéül és főtitkárául a Libanoni és Szíriai Protestáns Egyházak Legfelsőbb Tanács. Joseph Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) főtitkára egyhangú szavazást követően lett a 17 protestáns felekezetet tömörítő szervezet ötödik elnöke, míg a főtitkári tisztségre Megerdich Karageoziant, a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának (UAECNE) elnökét választotta meg 49 tagot számláló közgyűlés.

A Legfelsőbb Tanács biztosítja a protestáns egyházak képviseletét az első világháborút követően önállósult két közel-keleti országban. A szervezet jelenlegi formájában 1937-ben alakult ugyan, de története az Oszmán Birodalomban felállított egykori millet-rendszerre vezethető vissza. Az 1850-ben hivatalos vallási szervezetként elismert protestáns közösség a kezdetek óta nagy hangsúlyt fektet hitből fakadó társadalmi szolgálatára és közéleti szerepvállalására, amit a Tanács hivatott megjeleníteni a nyilvánosság előtt. A közel-keleti protestáns közösség öröksége és identitása szerves részeként származástól, nemi-, illetve vallási hovatartozástól függetlenül fordul minden emberhez lelki, kulturális, oktatási és diakóniai szolgálatával.

A nem muszlim kisebbséghez tartozó vallási kisebbségeket az Oszmán Birodalomban úgynevezett millet-rendszerbe szervezték, amelynek lényege, hogy a török társadalom különálló vallási csoportjainak, adófizetés terhe mellett, egyfajta önkormányzatiságot és részleges önrendelkezést biztosított. Egészen a 19. század közepéig csak három millet létezett: a zsidó, az örmény-apostoli és görög hitközösség, a protestánsokat 1850-ben ismerték el hivatalos vallási közösségként.  Azóta tarthattak a régió protestáns egyházai istentiszteletet, építhettek templomot és egyáltalán ekkortól lehetett tulajdonuk. A Tanács tagegyházai a mai napig számos oktatási intézményt tartanak fent Libanonban és Szíriában, az óvodától egészen az egyetemig.

„Azt szeretnénk, ha a nyugati egyházak megértenék, hogy a közel-keleti keresztyének saját hazájukban szeretnének élni. Még ha sok keresztyén menekülni is kényszerült, hiszünk abban, Isten akarta az, hogy ebben a régióban éljünk, hogy szeretetéről itt tegyünk tanúságot. Nyugati testvéreinktől azt várjuk, hogy ebben segítsenek minket” – nyilatkozta korábban Kassab. Hozzátette: „Mi, közel-keleti keresztyének modern államokban szeretnénk élni, amelyek elismerik és megvédik a kisebbségek jogait, és ahol minden más állampolgárral egyenlő jogokkal felruházva vehetünk részt a politikai folyamatokban. Nem csupán a túlélés a célunk, hanem pozitív hatással akarunk lenni a társadalomra, és előmozdítani azt.”

Kassab 2018 októberében hazánkba látogatott a Szíriai Örmány Református Közösség elnökével együtt, hogy testvéregyházi kapcsolataink jövőjéről egyeztessenek egyházunk vezetőivel, valamint oktatási és szociális intézményeink képviselőivel. Emellett magyarországi tartózkodásuk ideje alatt Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta és Magyarország támogatásáról biztosította a legnagyobb lélekszámú szíriai protestáns közösségek vezetőit.

A szíriai református egyházakkal való szolidaritás és együttműködés erősítésének jegyében 2019 márciusának végén a Magyarországi Református Egyház képviselői viszonozzák a látogatást. Bogárdi Szabó István püspök vezetésével egyházvezetőkből álló delegáció utazik Libanonba és Szíriába.

 Külügyi Iroda, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

Jn 14,12–14

„...ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →