Ha március, akkor BORUM

2019. március 10., vasárnap

Miben különbözik a református borász a többitől? Miért tartozik össze ennyire szorosan a gasztronómia, kultúra és a reformátusság? Ennek jártunk utána a Kárpát-medencei református szőlészek és borászok fórumán (BORUM), melyet a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány a Református Gasztrokulturális Programok idei első állomásaként szervezett meg.

Egy évvel ezelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfalu hívta meg a BORUM-ot, így a református szőlészek és borászok idén a Bükki Borvidék borait ismerhették meg közelebbről. „Településünk szinte teljesen református, hét pincesoron négyszáz pincénk van, emellett légvonalban gyakorlatilag a Kárpát-medence közepén vagyunk. Úgy éreztük, minden adott ahhoz, hogy ide érkezzen a rendezvény” – idézi fel Kósik István, a helyi református gyülekezet gondnoka.

Megtanítanak értékelni a bort

Cserépfalu lakói büszkék bortermő vidékükre és arra, hogy az éghajlati adottságoknak köszönhetően sokfajta szőlő megterem a régióban. „A hozzánk látogatók még régi vágású férfiaktól hallhatnak anekdotákat a borról, ezeket pedig, reméljük, minél többen megismerik. Félő, hogy ha ez a generáció eltávozik, mi már nem tudjuk ennyire hitelesen átadni a régi történeteket a szőlőről, a borról és a menyecskékről” – teszi hozzá.

Az idei BORUM-nak köszönhetően is fennmaradhatnak ezek a sok évvel ezelőtti emlékek, története pedig Kósik Istvánnak is van: „Sokszor elmondom, de nem szokták elhinni, hogy életem első imáját azért mondtam, hogy megszeressem a bort. Még nem is voltam igazán hívő, de láttam, hogy édesapám öregszik, ezért szeretné átadni nekem a pincekultúrát és mindent, amit tapasztalt. Addig nem értékeltem eléggé a bort, de onnantól kezdve elhagytam a többi alkoholos terméket és maradtam ennél az Isten adta italnál.” A volt polgármester a mai napig hálás, hogy református borász lehet, fontos számára, hogy szakmailag és hitében egyaránt fejlődjön.

Nem a győzelem számít

A rendezvényre minden évben ellátogatnak új érdeklődők, de sokan visszajárnak, hogy egy évben egyszer lássák, ki és mennyit változott az eltelt idő alatt. „Jó látni, hogy fejlődik a rendezvény, egyre jobbak az előadások, a közösség pedig rendkívüli. Elsősorban a szakma miatt szeretek idejárni és azért, hogy olyanokkal találkozzak, akikkel máshol nem lenne lehetőségem” – mondja Dávid Rémusz erdőbényei borász. Most is elegendő volt pár órát eltöltenie a rendezvényen ahhoz, hogy olyan ötleteket gyűjtsön, amiket beépíthet mindennapjaiba – szakmailag és életvitelszerűen is. A két évvel ezelőtti győztes idén három borral szállt versenybe a Magyarországi Református Egyház Bora címért, mégsem versengeni jött: „Nem számít a győzelem. Szakmailag jó visszajelzés látni, hol állok a borászok között, de a részvétel az, ami igazán fontos.”

Ugyanezzel a lelkülettel érkezett Bihardiószegről Tolnay István, aki a kezdetektől részt vesz a fórumon. „Már édesapám is borász volt és bár én tanár lettem, a magam módján szeretném követni. Erre jó lehetőség a BORUM” – fogalmaz az érmelléki borász. Bár ebben az időszakban szinte minden hétvégére jut egy borverseny, a teljes Kárpát-medence református boraival és borászaival csak itt találkozhat, ez pedig értékes barátságokat jelent számára. „Azt látom, hogy egyre fejlődik a rendezvény, a résztvevők számában és a borok minőségében is.”

És hogy milyen is a jó bor egy szakértő szerint? „Minálunk azt mondják, háromféle bor van: a jó, a rossz és az enyém – feleli mosolyogva Tolnay István, de hozzáteszi: – Irigykednek ránk az olyan vidékek gyülekezetei, ahol nincs hagyománya a borkultúrának. Érmelléken szinte minden gyülekezetnek van szőlője, amivel foglalkoznak a gyülekezeti tagok. Örülnénk, ha majd ezekbe a pincékbe is ellátogatnának a fórum résztvevői.”

Kiválasztották egyházunk idei borait

A Magyarországi Református Egyház borai 2019-ben az erdélyi Vass Attila 2018-as Pinot Gris fehérbora és a szekszárdi Mészáros Pál 2016-os Ohmerops Cuvée vörösbora lesznek.

Valami plusz

„Minden évben azért jövünk, hogy még több borászt ismerjünk meg és jókat beszélgessünk” – magyarázza Krajnik Erzsébet, aki borász férjét kíséri el a rendezvényre, immár három éve, mióta otthonukban, Hajóson szervezték meg a BORUM-ot. „Én csupán laikusként foglalkozom a borokkal, de a férjemnek szakmailag nagyon fontos, hogy új technológiákat ismerjen meg. Tőle tudom, hogy minden tájnak megvan a maga bora, de itt ezt meg is tapasztalhatom” – teszi hozzá. Mint mondja, számára attól jó egy bor, hogy szőlőből készül, és ezen a fórumon minden alkalommal ilyen borokkal találkozik. „Azt látom, hogy a református borász különbözik a többitől. Mások is szívvel-lélekkel foglalkoznak a borral, de itt mégis más a varázs, a református borászoknál van valami plusz” – jelenti ki Krajnik Erzsébet.

Ezt a pluszt szeretné képviselni a csombori Vass Attila is, aki bár először érkezett a BORUM-ra, mégis megnyerte a Magyarországi Református Egyház bora 2019 címet fehérbor kategóriában. A győztes, 2018-as évjáratú Pinot Gris boráról azt mondja, a fajta hozza az eredményt, jó visszajelzés egy ilyen verseny. A borász 1998 óta hivatásszerűen foglalkozik a szőlővel és a borokkal, jelenleg öt hektár szőlője van. „Minden szakmát szeretni kell, amit nem szeret az ember, azt nem is tudja csinálni. A szőlőben, a tőkék között vagy a pincében a bor mellett egyaránt lehet beszélgetni – vallja Vass Attila. – Erről is szól ez a szakmai fórum, amire ezentúl is szeretnénk eljönni.”

Emberek, történetek, találkozások

A BORUM célja elsősorban az, hogy a református borászok megismerjék egymást és szakmailag is fejlődjenek – vagy ahogy ezt Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség bormarketingért felelős főosztályvezetője és Ipacs Géza designer előadásában megfogalmazza: sosem a bort keresik, hanem azt az embert, aki elkészíti. A Magyar Turisztikai Ügynökség ezt az emberközpontú gondolkodást szeretné egyre közelebb hozni a borfogyasztókhoz, mert azokra a kérdésekre, hogy milyen volt, milyen most és milyen lesz a magyar bor, mindig az a válasz: olyan, amilyen a magyar borász. „Egyszerre jelenik meg benne az alkotó, a személyes történet, a személyes élmény és a személyes választás” – foglalja össze Gál Zsombor.

Ez a személyesség az, amit a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK) is képvisel, ezért tartják fontosnak a szervezők, hogy évről-évre kiválasszák egyházunk borait. „Ezt a rendezvényt a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezte hat alkalommal ezelőtt. Két éve megjelent a Magyarországi Református Egyház, mint főtámogató, tavaly pedig már alapítványunk szervezte a BORUM-ot – magyarázza Zila Gábor, az RKK titkárságvezetője. – Idei legnagyobb tervünk, hogy elkészítsük a református borászok katalógusát. Ebből a borfogyasztók megismerhetik, milyen arcok vannak a borok mögött, a gyülekezeteket pedig arra szeretnénk buzdítani, hogy tőlük vegyék úrvacsorai boraikat.”

Hálát adni sem felejtenek el

Az alapítványt tavaly azzal kereste fel Szenn Péter horvátországi püspök, hogy fontos lenne a borászokon túl a református termelőket is egy közösségbe fogni. Ezért szervezték meg október elején a Református Ízek Találkozóját és ennek eredményeképpen született meg a Református Gasztrokulturális Programok rendezvénysorozat, melynek védnöke Nagy István agrárminiszter. Az RKK ezzel szeretne találkozási pontokat létrehozni református borászok, termelők és fogyasztók között, ennek jegyében találkozhatunk velük a május 18-i egységnapon is.

„Étkezésünknek és borfogyasztásunknak is van kultúrája, amit ápolnunk kell, éppen ezért tavaly ősszel Nagy István javaslatára szerveztünk egy hálaadó istentiszteletet az év terméséért – emlékszik vissza Zila Gábor. – Azt tapasztaltuk, hogy bár alig pár hét volt a szervezésre, mégis ellátogattak rá termelők a Kárpát-medence minden területéről. Felemelő volt együtt megállni Isten előtt, hálát adni és visszatekinteni az esztendőre – ezzel együtt érvényes ez az egész programsorozat, ezzel a plusz töltettel szeretnénk mindig felruházni és ezért tartjuk ezt továbbra is fontos feladatunknak.”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Némedi-Varga Dávid

Istent keresem

Bír 17

„Most már tudom, hogy jót fog tenni velem az Úr, mert egy lévita lett a papom” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink