Közünk van egymáshoz!

2019. március 18., hétfő

„Az a célunk, hogy ne párhuzamos valóságokat építgessünk, hanem segítsünk ebben a világban is felépíteni Isten országát" – fogalmaz a RefCOO kutatóműhelyről Bársony Márton tudományos főmunkatárs. A Károli Gáspár Református Egyetem művelődési, kulturális és közéleti programokat szervező műhelye novemberben alakult, de március végi, Marslakók elnevezésű rendezvényükre már hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek. A csapattagok reformátusok, fiatalok, lelkesek – és mindháromra büszkék. De kik ők valójában és mivel foglalkoznak? Ennek jártunk utána.

„Szerintünk van út a tagadásból az elfogadásba. Szerintünk nincs fekete és fehér a közéletben. Szerintünk csak a nem átadott tudás értéktelen. Szerintünk az értelmes párbeszédnek mindig van helye” – vallja Bársony Márton, Csöregi Csenge és Kanyó Ferenc, a RefCOO – vagyis a Református Művelődésért Kutatóműhely – munkatársai. A háromfős csapat ennek próbál eleget tenni a hétköznapokban, és olykor hétvégén is, immár négy hónapja. Ez alatt az idő alatt kialakították programjaik struktúráját és eltervezték rendezvényeiket.

„A Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetéhez tartozunk, legfőbb célunk kapcsolódási pontokat találni az egyetem tanulói és az egyház között, hasonló rendezvényszervezési profillal, mint a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány – magyarázza Bársony Márton. – Szeretnénk az olyan, különállónak tűnő világokat, mint a tudomány, a közélet, a magas- és popkultúra, illetve a hit és a vallás, egyre inkább összekötni.” A RefCOO munkatársai egyetértenek abban is, hogy ezek között a „világok” között nincsenek falak – de kapcsolódási pontok se igazán, hiszen hiányoznak az átmenetek. „Sokszor nincs átjárás ezek között a területek között, de a konfliktusok párbeszéddel elkerülhetőek lennének. Ezek olyan, egymás mellett létező szigetek, amiket hidakkal szeretnénk összekapcsolni” – hangsúlyozza Kanyó Ferenc.

„A RefCOO és a teljes Egyház és Társadalom Kutatóintézet egy nagyobb koncepcióba illeszkedik, aminek része, hogy olyan rendezvények és programok valósulhassanak meg, melyek erősítik a már meglévő református identitást, de szólnak a még nem reformátusokhoz is” – foglalja össze Gér András ötletgazda. A református teológus azt vallja, az ilyen alkalmak megtartó erőt jelenthetnek ott, ahol az identitás gyengül, miközben közösséget is teremtenek. A református egyházon belül ez a nézőpont újabb és újabb területeken jelenik meg, melyek között egyre élénkebb a kapcsolat – így mutatva, mennyire szerteágazó a reformátusok tevékenysége. „Teljesen természetes a művészet, a kultúra és a tudomány művelése a reformátusok között, az ezekhez kapcsolódó programok így missziós területté is válnak” – teszi hozzá.

Fotó: Kalocsai Richárd

Ilyen még nem volt!

Ebben a szellemben élénkítette fel a RefCOO a Konfeszt elnevezésű, fiataloknak szóló programsorozatot, melynek februári alkalmán a mesterséges intelligencia és a digitális világ kihívásaival foglalkoztak a résztvevők. Ehhez a programhoz képest azonban újdonság az „Álmom: az Isten” előadássorozat, melyen Mihályi Győző színművész és Karasszon Eszter gordonkaművész versek és Bach-szvitek segítségével szólnak Istenről. Ez a gyülekezeteknek szóló alkalom a színművész felajánlásából alakult ki, aki ezzel szeretne hozzájárulni a református kulturális élet fellendítéséhez. Első alkalommal a Budapest-Nagyvárad téri gyülekezet fogadta be az előadást, azóta a produkciónak már alig maradt lefoglalható időpontja. „A rendezvényeink nem egyszeriek, igyekszünk sorozatokban gondolkozni. Azt majd csak év végén látjuk, milyen is a valódi visszhang, de azon leszünk, hogy minél többeket megszólítsunk” – fűzi hozzá Csöregi Csenge.

Közös tevékenységük jó példája a Marslakók névre keresztelt, tudománynépszerűsítő beszélgetéssorozat, melyen Vecsei H. Miklós színész kérdez külföldön dolgozó és nemzetközileg elismert magyar kutatókat. A Marslakók első alkalmára Barabási Albert-László hálózatkutató érkezik majd március 20-án, de a rendezvényre már januárban elkelt minden jegy. „Ilyen alkalmat itthon még nem szerveztek, ezen keresztül szeretnénk megmutatni, hogy egy tudományos beszélgetés mennyire sok ember számára lehet izgalmas” – mondja Bársony Márton.

Kanyó Ferenc a „Károli Históriás Vitaestekről” számol be, ahol olyan történelmi kérdéseket terveznek megvitatni, melyek a különböző kutatások fényében egyelőre nem egyértelműek. „Először a székesfehérvári királysírok témájával foglalkozunk majd, hiszen a történészek egy csoportja szerint az a sír, amit eddig III. Béláénak tulajdonítottak, valójában Könyves Kálmáné.  Ez is egy olyan kérdés, amit érdemes kinyitni azok felé is, akik nem a történelmet választották szakterületüknek” – magyarázza.

A RefCOO célkitűzései a Csillagpontra készülő fotópályázatukban is körvonalazódnak: abból indultak ki, hogy is jelenhet meg a református identitás egy-egy fényképen. „Ezt fejlesztettük tovább és végül arra jutottunk, szeretnénk, ha a pályázatunk résztvevői azt próbálnák megmutatni, hol látják megragadhatónak Istent a 21. században – tudjuk meg Bársony Mártontól. – Talán mindannyian találkoztunk azzal a kissé giccses jelenséggel a közösségi oldalakon, amikor egy-egy természetfotóra kerülnek bibliai igék. Arra szeretnénk rámutatni, hogy vehetjük komolyabban keresztyénségünk képi kultúráját, és megpróbálhatjuk ezt bemutatni fotográfus művészek segítségével.”

Aminél nincs személyesebb

A csapat szeretné a végletekig fokozni a szervezés professzionalitását, de nem ez a fő céljuk. „A keresztyén identitást, a tudományt és a közéletet próbáljuk közös nevezőre hozni, de egy percig sem titkoljuk reformátusságunkat – hangsúlyozza Csöregi Csenge. – Furcsa kép él a fiatalokban az egyházi rendezvényekről, ennek átalakításában lehetnénk mi is úttörők. Sokszor az alkalmak a már hívőknek szólnak, mi viszont szeretnénk támpontokat adni azoknak is, akik még csak keresik Istent – de ehhez az ő nyelvükön kell beszélnünk.”

„Ebben Ritoók Zsigmonddal értek egyet, aki egyszer kiválóan megfogalmazta, hogy a református lét összekapcsolódott a formai megújulással. Nem a tartalom az, amit mi, a 21. században élő, fiatal rendezvényszervezők szeretnénk megváltoztatni – emlékeztet Bársony Márton. – A tartalom tökéletes, Krisztus szavánál semmi sem személyesebb.” Mint mondja, az egyházon belül a kommunikáció, az ismeretátadás és a hit megélésének formái hajlamosak megmerevedni, és bár ezeknek komoly történelmi értéke van, a mai világ már nem ilyen formákra épül. „A minél közelebb hozott tudás hívei vagyunk – folytatja. – Az üzenetünket úgy kell elmondanunk, hogy bárki megérezhesse: közünk van egymáshoz és a Biblia üzenetéhez. Ez az örömhír mindenkihez szól, ennél nincs személyesebb, ezt eddig is kár volt nem személyes üzenetként elmondani.”

Csöregi Csenge hozzáteszi: nagyon fontos a hagyomány, de alkalmazkodni kell a 21. századhoz is, azokat is megszólítva, akik nem a református egyházon belül nőttek fel. Ezért fontos kapcsolódási pont a közélet, a kultúra vagy éppen a tudomány, mert ezeken keresztül is meg lehet mutatni, milyenek valójában ma a magyar reformátusok. Ezzel párhuzamosan az Egyház és Társadalom Kutatóintézet a református történeti hagyományok ápolására is komoly hangsúlyt fektet, a RefCOO mellett működő Református Örökség Műhely pont arra hivatott, hogy ezeket megőrizze. „Azt szeretnénk, hogy ez az örökség ne csupán a múltról szóljon, hanem egy folyamat maradhasson” – hangsúlyozza a Bársony Márton.

Add tovább és építs!

A RefCOO munkatársai abban hisznek, hogy lehet valaki olyan fiatal hívő, akit egyszerre érdekelnek vallása mélységei, a tudomány és a kultúra – vagy ezek bármilyen kombinációja. „Attól, hogy valóban fiatalosan próbáljuk megszervezni a rendezvényeinket, az identitásunk alapja az, hogy reformátusok vagyunk. Számomra ez nagyon fontos, mindig arra vágytam, hogy ezt ne csak a magánéletemben képviseljem, ezért amikor rám talált ez a munka, úgy éreztem, hazaérkeztem” – vallja Csöregi Csenge.

A közös munkáról hasonlóan gondolkodik Kanyó Ferenc is: „Az egyetem befejezése óta morális kötelességemnek éreztem, hogy tudásomat tovább adjam azoknak, akiknek nem volt lehetősége ilyen területeken elmélyíteni ismereteit. Abban hiszek, hogy kell egy olyan közvetítő közeg, ami összehozza a művelt tudományt és a tanulni vágyókat – a RefCOO pedig valóban alkalmas erre.”

Bársony Márton már csak annyival egészíti ki az elmondottakat, hogy korábban nem volt még hasonló, hazai egyetem mellett működő intézmény, ezért sok lehetőség, de nagyon sok hozzájuk kapcsolódó feladat is áll ellőttük. „Annál többet nem is kívánhatnánk, mint hogy munkánkkal megpróbálhatjuk az említett szigeteket tényleg összekötni egymással. Az a célunk, hogy ne párhuzamos valóságokat építgessünk, hanem segítsünk ebben a világban is felépíteni Isten országát!” – zárja gondolatait a műhelyvezető.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Sebestyén László

Istent keresem

Jn 21,1–14

„...ismét megjelent Jézus...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →