Megőrizni a reményt a Közel-Keleten

2019. március 28., csütörtök

Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Református Egyház (MRE) a közel-keleti örmény és arab nyelvű református közösségekkel. „Megtanultuk, milyen az, amikor a bajban segítséget kapunk, most mi szeretnénk segíteni testvéreinknek megőrizni a reményt ezekben a nehéz időkben” – fogalmazott Bogárdi Szabó István, az MRE zsinatának lelkészi elnöke a nyilatkozat szerdai aláírásakor.

Tovább erősödnek a magyar és közel-keleti református partnerkapcsolatok: a 2017-es libanoni és szíriai szolidaritási látogatásunk, valamint a tavalyi magyarországi találkozók után március 26-án magyarországi református egyházi vezetőkből álló delegáció utazott Bejrútba. Szerdán egyeztettek a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat és a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának képviselőivel, valamint jártak az általuk közösen működtetett teológiai akadémián. A következő napokban pedig megtekintik a magyarországi egyházi és állami támogatásból megvalósuló szíriai programokat.

„Mi, magyarok, ismerjük azt az érzést, hogy milyen a történelem veszteseinek lenni, ahogy azt is, milyen az, ha senki sem ért meg minket” – foglalta össze Bogárdi Szabó István, miért fontos egyházunk és a közel-keleti reformátusok közötti kapcsolat szorosabbra fűzése. Az MRE Zsinatának lelkészi elnöke hozzátette: „Megtapasztaltuk azt is, milyen az, amikor a bajban segítséget kapunk, épp ezért mi is segíteni szeretnénk testvéreinknek megőrizni a reményt ezekben a nehéz időkben.”

A libanoni főváros mellett a szíriai Damaszkuszba, Homszba és Aleppóba is elutazó magyar küldöttséget Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke vezeti. A delegáció tagjai Fekete Károly tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke; Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok, a Zsinat világi alelnöke; Vad Zsigmond debreceni esperes, a Zsinat külügyi bizottságának elnöke; Sümeghy Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi igazgatója; Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója; Harmathy András szentendrei lelkipásztor; Ódor Balázs, a zsinati külügyi iroda vezetője; Erdélyi Diána külügyi referens és Sztojka Szabina teológushallgató.

„Kisebbségi egyházként számunkra az a legnagyobb kihívás, ha mások azt mondják, nincs jövője a keresztyénségnek Libanonban és Szíriában. Ez rosszabb, mint a háború vagy a gazdasági válság” – fogalmazott Megerdich Karageozian. A Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniójának elnöke hangsúlyozta, a pénzügyi támogatásnál is többet ér a magyarországi reformátusok látogatásának üzenete: „Az önök jelenléte erősíti a mi hűségünket.”

Harout Selimian, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Közösségének elnöke arról beszélt, miért nem akarják elhagyni a háború sújtotta országot: „Amikor száz éve elődeinknek menekülniük kellett a hazájukból, az arabok befogadtak minket. Most az új hazánk van bajban, nem hagyhatjuk magára. A maradásunkat segíti az is, hogy érezzük, nem vagyunk egyedül.”

Joseph Kassab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat elnöke elmondta, bár sokan elmenekültek a keresztyének közül is a háború elől, egyháza nem mondott le arról, hogy hatással legyen az egész társadalomra, valamint segítse a muszlimok és keresztyének közötti megbékélést. Mindhárom vezető köszönetet mondott a magyar reformátusok és a magyar kormány anyagi támogatásáért is.

A Magyar Református Szeretetszolgálat már másodszor indított adománygyűjtő kampányt a szíriai reformátusok vasárnapi iskolai programjának támogatására, a Kárpát-medencei református egyházvezetők pedig a szíriai református iskolák ösztöndíjprogramját is támogatják. Emellett az MRE évi 10 ezer eurót ajánlott fel a közel-keleti református egyházak projektjeinek megsegítésére abból az összegből, amit a németországi Gustav Adolf Werk segélyszervezettől kap. Így közvetett módon a magyarországi reformátusok is hozzájárultak ahhoz, hogy a harcokban megrongálódott aleppói Immánuel templom újjáépülhetett. Emellett a magyar kormány is hozzájárul a szíriai reformátusok humanitárius, szociális és újjáépítési programjainak megvalósulásához.

A különböző csereprogramokat is megelőző együttműködési megállapodások segítik a diakóniai szolgálat és a testvérkapcsolatok építését, illetve a humanitárius segítségnyújtást. Az egyházvezetők ilyen megállapodásban erősítették meg közös odaszánásukat és együttműködésüket Istentől kapott küldetésükben: „Krisztus követeiként, a béke és megbékélés szószólóiként (…) határozottan elítéljük a vallási diszkrimináció, elnyomás és üldöztetés minden formáját.” A megállapodás szerint a három egyház különös figyelmet fordít arra, hogy a közel-keleti keresztyén közösségeket abban támogassák, hogy „szülőföldjükön maradva szolgálhassák Istent és tanúskodjanak Krisztus evangéliumáról”.

Feke György, fotó: Harmathy András, Feke György

„Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!”

Együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Református Egyház a közel-keleti örmény és arab nyelvű református közösségekkel.


Istent keresem

Bír 2,6–3,6

„A nép pedig az Urat szolgálta Józsué egész életében...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →