Elkötelezetten a gyerekekért

2019. június 14., péntek

Nem egyszerűen tankönyveket, hanem korszerű, személyre szabható digitális tantárgyi segédanyagokat is készít, előremutató kezdeményezéseket hangosít ki a Református Tananyagfejlesztő Csoport. A tanév végéhez közeledve Pompor Zoltán szakmai vezetőt kérdeztük arról, miben látja a református oktatás erősségét.

– Mivel tölti a munkaidejét egy tananyagfejlesztő?

– Alapot vet. Bármilyen furcsán is hangzik, az a legkevésbé fontos, hogy tankönyveket gyártsunk Budapesten, amit aztán kötelezővé teszünk, hogy Csurgón, Papkeszin, vagy az ország bármelyik református intézményében ebből tanuljanak. Az iskolák nem így működnek, el kell nyernünk a pedagógusok bizalmát. Csak úgy tud jól működni a tananyagfejlesztés, ha ők érdekeltek abban, hogy magukénak érezzék.

Két évvel ezelőtt azért hozták létre a Református Tananyagfejlesztő Csoportot, hogy „szakmailag magas színvonalú, a keresztyén nevelést támogató tananyagok szülessenek” a református iskolák számára. Tantárgyi munkacsoportok határozták meg a fejlesztendő tartalmak körét, a javaslataik alapján papíralapú és digitális tananyagelemek készülnek. Ezzel párhuzamosan terveik közt szerepel az új Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő református kerettanterv megírása is, amelyhez tankönyveket és segédanyagokat is fejlesztenek. A négy éves projekt egymilliárd forintos kormánytámogatásból valósul meg.

– Hogy fogtak hozzá a bizalom kiépítéséhez?

– Kutatásokat rendeltünk, hogy felmérjük a helyzetet és az igényeket, emellett az első pillanattól kezdve fontosnak tartottuk, hogy bevonjuk a pedagógusokat, és nemcsak a fejlesztésbe, hanem már a közös gondolkodásba is. Rendszeresen jelen vagyunk az országos intézményvezetői és -fenntartói értekezleteken, sok igazgatóval közvetlen kapcsolatban vagyunk a tantárgyi fejlesztések miatt. Azt remélem, hogy alig van olyan református köznevelési intézmény Magyarországon, ahol még nem hallottak rólunk. Két év alatt több százan dolgoztak velünk fejlesztőként, kipróbálóként, rendezvényeinken résztvevőként. Mostanra látjuk pontosabban, milyen is a református iskolák belső világa, mire lenne szükség tananyagszinten.

– És milyen világ ez?

– A ’45 utáni államosítás utáni állapothoz képest a ’90-es évektől kezdve több ütemben, ugrásszerűen bővült a református oktatási intézmények száma – van is egy erről szóló statisztikai elemzés a matematika témacsomagjaink között. Talán emiatt is sokfélék. A hagyomány szempontjából a két véglet a nagy múlttal rendelkező, újraindított kollégium és a szükségből, táblacserével átvett intézmény. Azt látjuk, hogy fontos lenne megerősíteni a pedagógusokat abban: nem attól református az iskola, hogy „Áldás, békesség!”-gel köszönnek, vagy bibliai igék vannak kiragasztva a falra, hanem ha református keresztyén hitük a mindennapi munkában is megjelenik. Például ha nem munkaként, hanem hivatásként tekint a tanításra, nevelésre a pedagógus, ha elkötelezetten dolgozik a gyerekekkel, a gyerekekért. Az elmúlt két tanévben nagyon sok ilyen szakemberrel találkoztunk, látszik az intézményeiken és az ő életükön, hogy nemcsak tanítanak, hanem keresztyén szellemben nevelnek is.

A tananyagfejlesztők minden lehetséges eszközzel, például bemutatónappal igyekeznek közel vinni munkájukat másokhoz

– Mitől lesz református a tananyag?

– A tananyagfejlesztést a törvény szabályozza: ma úgy lehet valami tankönyv Magyarországon, ha valamilyen kerettantervhez kapcsolódik. Ahhoz, hogy akkreditált református tankönyveket használjunk, református kerettanterv kell, ahhoz pedig tiszta látásra van szükség arról, mit gondol a református iskola a nevelésről, milyen a gyerekképe. Mindezzel a készülő református köznevelési stratégia is foglalkozik. Számunkra inkább az a kérdés, hogyan lehet ezeket az értékeket tananyagszinten megvalósítani. Alapelveket határoztunk meg, ezek alapján tantárgyi fejlesztések indultak el, már több mint 150 témacsomagot lektoráltattunk készülő webes tananyagtárunkra – ezek adnak igazán képet arról, mit gondolunk a magas szintű, református pedagógiai tartalomról. Emellett szemléletformálásra is törekszünk.

– Miben van szükség szemléletformálásra?

– Meglepődnénk, mennyi olyan pedagógiai tévképzet, berögződés van, amiről nem is gondoljuk, hogy ártalmas. Például a témacsomagok fejlesztésénél azt kellett hangsúlyozni, hogy azok ne arról szóljanak, a tanár mit akar átadni, megtanítani, mert a diákok számára az interneten sokkal több információ érhető el, mint, ami 45 percbe belefér. A pedagógus többé már nem a tudás egyetlen forrása. Inkább a tanulók kritikai gondolkodását kell fejlesztenie, hogy azok jól tudjanak válogatni az információk között. De ugyanez igaz a tanárokra is: nem hiszem, hogy mindent ki kell találnunk helyettük, mert ha a tanév minden percét előre beosztjuk, elveszítik kreativitásukat. Inkább ösztönözni kell őket, hogy alakítsák a saját elképzeléseikhez a felkínált eszközöket. Azért sem tankönyvvel, hanem kisebb tantárgyi segédanyagokkal kezdtük a tananyagfejlesztést, mert nem azt szeretnénk, hogy egyszerűen csak megkapják a kész csomagot, hanem közös gondolkodásra, műhelyekbe hívjuk őket tárgyanként, velük együtt próbáljuk feltárni a fejlesztésre szoruló területeket.

A református tananyagfejlesztés alapelvei:

• a tananyag a teremtett világot annak teljességében mutassa be, mutasson rá a jelenségek közötti összefüggésekre,
• a tananyag segítse a diákokat abban, hogy felfedezzék a teremtett világ csodáit,
• kapjon kiemelt szerepet a tanulói aktivitás a megismerés folyamatában,
• a tananyag ne csak ismeretátadásra fókuszáljon, formálja a tanulók személyiségét is,
• a tananyag helyezze előtérbe a kritikai gondolkodás fejlesztését,
• az alkalmazott módszerek és eszközök kapcsolódjanak a gyermek életkori sajátosságaihoz, a tananyag adjon lehetőséget a differenciálásra,
• a tananyag támogassa a kooperációt, adjon lehetőséget a tanulók közös munkájára, a közös tanulási tevékenységekre,
• az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden tantárgy és minden pedagógus feladata.

– Egyelőre még csak tesztverzióban működik, de már elérhető az interneten a református tananyagtár. Mit kell tudni róla?

– A műhelyeinkben összeállított anyagokat teszteljük, majd a visszajelzéseket beépítjük a témacsomagokba. Ennek a tanévnek az elején elmentünk négy iskolába és kipróbáltuk, hogy működőképesek-e a gyakorlatban, egy valódi osztályban. Utána átbeszéltük a pedagógusokkal, hogyan tudják beépíteni ezeket a munkájukba. E folyamat miatt egyértelmű volt, hogy nem papíralapú, hanem digitális anyagokat készítünk. Ezek felkerülnek egy webes felületre, a teszt.reftantar.hu oldalra, amiről szintén jó visszajelzéseket kaptunk. Az a célunk vele, hogy a református intézmények pedagógusai vegyék birtokba, közösen töltsék meg anyagokkal, válogassanak egymás vázlataiból. Az arra érdemeseket lektoráltatjuk és regisztráció nélkül is elérhetővé tesszük. Lesz az oldalnak egy fórum és egy tartalomtár része is – mindez abba az irányba mutat, hogy a pedagógus ne érezze magát egyedül, legyen hová nyúlnia ötletekért.

– Azért tankönyvek is készülnek?

– Természetesen hosszú távon igen, a fejlesztés második szakaszában. Kiemelten fontosnak tartjuk az anyanyelvi nevelést. Lackfi János írt nekünk mesekönyvet a lélek gyümölcseiről, nemrég jelent meg egy 50 címből álló válogatás ajánlott olvasmányokból, de dolgozunk egy 3-4. osztályos szöveggyűjteményen is, ami egy későbbi olvasókönyv alapja lehet, benne a keresztyén nevelést segítő friss, izgalmas, színvonalas szövegekkel. Nem akarjuk elvenni a pedagógusok mozgásterét és döntési lehetőségét, ugyanakkor orientálni szeretnénk őket az értékes tartalmak felé..

– Korábban elhangzott, hogy a kormány a támogatásért cserébe olyan tananyagot vár a reformátusoktól, ami mérce lehet az állami oktatási intézmények számára is. Ön szerint mit meríthetnek más iskolák a reformátusoktól?

– Ebben a tanévben már a második „jó gyakorlat börzénket” szerveztük meg Miskolcon: öt szekcióban majdnem harminc intézmény, pedagógus mutatkozott be. Nagyon sok innovatív kezdeményezés van iskoláinkban, amikből érdemes tanulni, munkánkkal ezeket szeretnénk kihangosítani. A kiskunhalasi és a Baár-Madas gimnázium például bekapcsolódott az MTA kutatói által fejlesztett játékos, tapasztalati, problémaközpontú matematikaoktatásba. A miskolci Lévay és a budapesti Lónyay gimnázium digitális osztályokat indított. De ugyanígy szeretnénk megmutatni a göncruszkai és a nagyharsányi inkluzív nevelés eredményeit, a tatai református művészeti iskola alsó tagozatos művészeti nevelésre kidolgozott programját, vagy a nagyszerű erdei iskolai képzési anyagokat. Korszerű, a komplex gondolkodást segítő tananyagaink és digitális felületeink mindenki számára nyitottak lesznek. Bárki meríthet belőlük.

Végéhez ért az olvasópályázat

„Koli és foci” címmel a tanév elején olvasópályázatot hirdetett a Református Tananyagfejlesztő Csoport 5-6. osztályos református iskolások számára. Az ajánlott könyveket csapatverseny formájában, havonta egy újabb, a szövegértést, a szövegalkotást és a kreativitást is fejlesztő feladatsor kitöltésével dolgozták fel a gyerekek. A négyszáz versenyző az első félévben Tóth-Máthé Miklós: Pecúrok, a második félévben pedig Kármán Tibor: Egy focista naplójából című művét olvasta. A verseny június 8-án, szombaton a Duna Palotában tartott díjátadó gálával zárult, nyáron pedig négynapos olvasótábort szerveznek a legjobb harminc diáknak. Az ifjúsági könyvekhez munkafüzet és tanári segédanyag is készül, ezzel is segítve a diákok anyanyelvi kompetenciájának fejlesztését.

Feke György, fotó: Vargosz

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →