Egyházak és vallások a békéért

2019. szeptember 16., hétfő

Felekezeti és vallási sokszínűség jellemezte az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) párizsi békekonferenciájának második és harmadik, záró napját, az európai egyházak mellett a közel-keleti keresztyén és muszlim hang is szerephez jutott.

Az Európai Egyházak Konferenciája által szervezett békekonferencia szeptember 11-én panelbeszélgetésekkel és hozzászólásokkal folytatódott, amelyek a legkülönbözőbb szempontból fedték fel a vallások és béke kapcsolatát. Keresztyén felekezetek, ökumenikus szervezetek, zsidó és muszlim közösségek képviselői egyaránt részt vettek a tanácskozáson.

A megvitatott témák között volt a nyugati világ hagyatéka a Közel-Keleten, a populizmus, fenntarthatóság és gazdaság, a vallásközi együttműködés és a vallási közösségek béketeremtésben vállalt szerepének ösztönzése. A két panelbeszélgetés témája az ábrahámi vallások békéről folytatott párbeszéde és együttműködése, illetve Európa elhívása és felelőssége volt a békés együttélés előmozdításáért világszerte.

„A vendégszeretet valamennyi vallási hagyomány központi értéke” – hangsúlyozta David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság nemzetközi igazgatója. „A vallásközi együttműködés rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy a különböző hitű embereket és közösségeket segítse abban, hogy saját vallási identitásukat és hovatartozásukat a társadalom jólétéhez való konstruktív és jobbító szándékú hozzájárulásuk eszközének tekintsék” – fogalmazott a rabbi.

Rosen figyelmeztetett arra, hogy a vallások közös felelőssége, hogy ellenálljanak, sőt szembe szálljanak minden politikai kísérlettel, amelyik eszközként kíván visszaélni a vallással. „A Szentírás, a Koránnal együtt egyértelműen elénk tárja, hogy Isten hatalmas, együttérző és szerető Isten. Világos, hogy ez milyen viselkedést vár el tőlünk. De ezt az önközpontúságunk, szűklátókörűségünk és félelmeink eltorzítják. Világos, hogy egy család vagyunk, de mint tudjuk, egy családban sem mindig úgy viselkednek a tagok, ahogy kellene” – emlékeztetett az amerikai rabbi. „Minthogy a vallás szorosan kapcsolódik az identitáshoz, kulcsszerepet játszik abban, hogy támogassa azt, különösen konfliktusok idején, amikor az identitásunkat veszélyben érezzük. Mégis, miközben különösen a kiszolgáltatott és bizonytalanságba taszított embereknek értékeket és értelmet közvetít, a vallás túl gyakran válik az önelégültség és önigazolás eszközévé, és megkérdőjelezve a másik legitimitását, konfliktust és szembenállást szítva, amivel megtagadja a vallások univerzális értékeit” – figyelmeztetett Rosen hozzászólásában.

A populizmus, fenntarthatóság és gazdaság összefüggéseiről szóló előadásában Tony Addy, a Lutheránus Világszövetség képviselője a megbékélt közösségi életről, a konvivialitásról beszélt. „Fontos, hogy ne feledkezzünk el a béke és konfliktusmegelőzés társadalmi és gazdasági szempontjairól sem, és fordítsunk nagyobb figyelmet arra, hogy a nacionalizmus és populizmus gerjesztette konfliktusba bevont emberek és közösségek mindennapi életét jobban megismerjük” – fogalmazott az angliai református lelkész. 

Antje Heider-Rottwilm egyházi főtanácsos, az Egyház és Béke nevű szervezet képviselője úgy fogalmazott, hogy „aki behatóan foglalkozik a populista propagandával, tudja, hogy szoros kapcsolat van az igazságtalan gazdasági viszonyok, a globális kizsákmányolás, a korrupció, a diktatúra, a fegyvergyártás és -export, a gyorsuló klímaváltozás, a fundamentalizmus – és a migráció között”. Ebben az összefüggésben az Európai Unió szerepe ellentmondásos, bár hosszú ideje béketeremtőként tekint magára, egyre inkább a biztonság kérdését helyezi előtérbe” – figyelmeztetett a német lelkésznő.

A felszólalók között volt a libanoni politológiaprofesszor, Khattar Abou Diab, Ziad El Sayegh, a Közel-Keleti Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MECC) politikai és kommunikációs tanácsosa, Emmanuel Franciaország metropolitája, Themistocles Hadjioannou, a Ciprusi Egyház képviselője, Mohammad Al-Sammak, a libanoni Keresztyén-Muszlim Párbeszéd Nemzeti Bizottságának főtitkára, az Európai Unió Püspökkari Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) képviseletében Youssef Soueif, a ciprusi Maronita Egyház érseke és Jan Oberg, a svédországi székhelyű Béke és Jövőkutatás Nemzetközi Alapítvány igazgatója.

A konferencia záró napján a résztvevők rendkívüli munkacsoportot bíztak meg a tanácskozás kiértékelésére és arra, hogy a CEC vezetőtestülete számára az európai egyházak béke melletti elkötelezettségét rögzítő és összefogásukat ösztönző „békeszerződést” fogalmazzanak meg.

A CEC „Béketeremtés és megbékélés” munkacsoportjának előterjesztését a szervezet újvidéki nagygyűlésén fogadták el a tagegyházak 2018 nyarán. A nagygyűlés záródokumentuma a béke és biztonság, illetve erőszakmentesség kapcsán is ajánlásokat tett a tagegyházaknak. A munkacsoport pedig mandátumot kapott arra, hogy egyeztetésekkel és útmutatással mozdítsa elő az európai egyházak szerepvállalását a béketeremtésben és erősítse elkötelezettségüket a pozitív és igazságos béke bibliai látomása mellett.

 

„Az aktuális európai és globális folyamatok veszélyeztetik az Európai Unió (EU) szerepét a béketeremtésben és megbékélés munkálásában. A fegyverek fejlesztése, gyártása és exportja jelentős mértékben járul hozzá a fegyveres konfliktusok, háborúk kirobbanásához és a kényszerű migrációhoz. Az egyházak arra hívattak, hogy hallassák hangjukat az EU militarizálódásával szemben, képviseljék a biztonság keresztyén értelmezését, szálljanak szembe az nukleáris fegyverek tovább fejlesztésével, és tárják fel a biztonság, fegyverkezés és erőszakmentesség keresztyén dimenzióját.” Részlet a CEC 2018. évi nagygyűlésének záródokumentumából.


A munkacsoport a „Vallások szerepe a konfliktusokban, a béketeremtésben és megbékélésben” címet viselő, Újvidéken elfogadott dokumentuma felekezeteken átívelő, közös bibliai-teológiai alapvetésével, az egyházak konkrét szerepvállalására és az Európai Unió szakpolitikájához tett javaslataival, ma is iránytűként szolgál a szervezet munkájában azon az úton, aminek a párizsi konferencia jelentős állomása volt. Az ajánlások arra tesznek javaslatot, hogyan lehet nem katonai eszközökkel a békés, biztonságos és virágzó Európát építeni és mi ebben a keresztyén egyházak és gyülekezetek, illetve általában az ábrahámi vallások küldetése és felelőssége. „Napjainkban, amelyeket feszültségek és a hanyatlástól való félelem határoz meg, ahol az erőszakot populista mozgalmak és a biztonságpolitikát militarizálni kívánó erők eszközül használják, az európai egyházak és CEC, mint az ökumenikus párbeszéd egyik legfontosabb platformja, kritikusan fontos szerepet játszanak” – fogalmaz a dokumentum, amelyik az Isten eljövendő országa eszkatológiai távlatában, a Krisztus megváltó művére utalva óvja a keresztyéneket attól, hogy „Isten országát bármelyik földi állammal, szuperhatalommal, nemzeti érdekkel, gazdasági rendszerrel, vagy bármely emberi társadalmi renddel, akár az Imperium Christianum-mal azonosítsák”.

Külügyi Iroda, fotó: CEC

Forrás: www.ceceurope.org

Istent keresem

Mal 3,13–24

„...különbség van az igaz és a bűnös között...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →