Felelős jelenlét a végeken

2019. október 08., kedd

„Felelősséget vállalunk mindenkiért, aki akár munkatársként, akár résztvevőkként jelen van egy-egy programunkban" – vallják a társadalmi felzárkózást segítő református szakemberek. A Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának jelenleg is szerveződő Felzárkózási Ágazata Erő-Forrás 2019 címmel meghirdetett szakmai konferenciájára szerte az országból várták a felzárkózás területein szolgálókat.

A 2020. január 1-től Diakóniai Iroda néven tovább működő Szeretetszolgálati Iroda struktúrájában is változik: folyamatosan építik ki Felzárkózási Ágazatukat. Ennek létrejöttével a Magyarországi Református Egyház kötelékében működő tanodák és más gyermekjóléti intézmények, melyek eddig európai uniós forrásokból gazdálkodtak, intézményesülni fognak és normatív állami támogatással folytatják munkájukat.

„Nagyon fontos dolog, hogy a Magyarországi Református Egyház erejéhez mérten társadalmi felelősséget vállal a felzárkózás ügyében – fogalmazott kérdésünkre Eperjesi Tamás, a Felzárkózási Ágazat vezetője. A szakember azt is elengedhetetlennek tartja, hogy ennek a szolgálatnak a végpontjain dolgozók időről időre találkozzanak, kapcsolatba kerüljenek egymással és az egyház vezetőivel, miközben tapasztalatot is cserélnek: „Az a fő, hogy lássák: nincsenek egyedül.” Ezért a szeptember 27-i budapesti szakmai konferenciájuk szorosan kapcsolódott a Felzárkózási Ágazat célkitűzéseihez, középpontjában a közösségépítés és fejlesztés állt, valamint annak vizsgálata, hogy a tanodák és a gyermekházak hogyan működtethetők közösségi alapon.

A különböző szakemberek jó gyakorlatokon keresztül ismerhették meg egymás munkáját, fenntartható példákat és módszereket elsajátítva. „Azokat a partnereket hívtuk meg, akiktől bárki tanulhat, akikkel megbeszélhetik a követendő példákat és az esetleges kudarcokat. Így érkezett hozzánk például az Ökogyülekezeti Mozgalom, a Református Tananyagfejlesztő Csoport és a „Fekete Sereg” Ifjúsági Egyesület, mely a nagyvázsonyi és a környékbeli fiataloknak kíván hasznos szabadidő eltöltést biztosítani” – tette hozzá Eperjesi Tamás.

Krisztus munkatársai vagyunk

Bár az Erő-Forrás 2019 egy szakmai fórum, az első szó ez alkalommal is az igéé volt, melyet Gér András zsinati tanácsos hirdetett. „Isten az, aki helyreállít és megmutatja, hogy lehetünk a munkatársai ebben a folyamatban” – hangsúlyozta a református teológus. Mint mondta, szükség van a dolgok helyére kerülésére és arra, hogy élet szülessen: ehhez pedig az kell, hogy Krisztus királysága megvalósuljon és mindenki a saját helyén végezze feladatát. „Ha enélkül dolgozunk, csak pusztaság marad, az éltető víz nélkül elszáradunk” – tette hozzá.

„A felzárkózás érdekében munkálkodóknak is meg kell mutatniuk, mi ez az élettő víz. Jézus Krisztus az, aki helyreállítja a szíveket és ebből az állapotban folytatódhat a közös munka, ugyanis mi mind Krisztus munkatársai vagyunk” – emlékeztetett Gér András. A zsinati tanácsos arra is figyelmeztetett, hogy mindenki azért kapta talentumait, mert kötelessége azokkal élni.

Szolgálatunk mércéje

„Megbékélés, egészség és a reménység. Erre épül a munkánk” – foglalta össze Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője a 2013-ban elfogadott református cigánymissziós stratégia három alapgondolatát. „Isten missziójába és helyreállító gondolataiba kapcsolódunk be. A gyülekezeti életnek ezért természetes része kell legyen, hogy a hátrányos helyzetűek felé kinyújtsuk kezünket és elérje őket Isten országa” – tette hozzá.

Isten országát pedig maga Jézus Krisztus hozta el, Ő abban élve állította helyre azt, ami a bűnesetnél elromlott – és így az embert is. „A missziói parancsnak eleget téve kapcsolódhatunk be ebbe a helyreállító munkába, ez a szolgálatunk mércéje” – hangsúlyozta Dani Eszter. Mint mondta, mindenkit formál a kor, a kultúra, a család és a környezet, de az Isten országának valóságában nyer értelmet a megbékélés Istennel Jézus Krisztus által: „Megtapasztalva, hogy az Ő gyermekei vagyunk, megbékülünk múltunkkal, önmagunkkal, másokkal és a teremtett világunkkal. De ebben nyer értelmet az egészség és a reménység is, mert a teljes emberi élet foglalja magába Isten országát.”

Elérni, akiket más nem tud

A felzárkózás nemcsak teológiai, hanem közegyházi, politikai és szociális kérdés is – hangsúlyozta Beszterczey András, a Szeretetszolgálai Iroda vezetője. Több mint 1600 munkatárs dolgozik országszerte a különböző programok megvalósításáért és a programokhoz kapcsolódó gyermekekért, hogy megfelelő hátteret biztosítson a tanodák és a gyermekházak működtetéséhez. Ezek fokozatosan kerül át az Iroda fenntartásába. „Ez a hálózat eleve egy nagy család, nekünk pedig célunk, hogy minden ágazat a megfelelő szakmai és gazdasági irányba tartson. Végig kell gondolnunk azt is, merre menjünk tovább, ha csökkennek a pályázati források, mert a végeken semmi sem változhat, az ott dolgozó szakembereknek ne is legyen észrevehető az átalakulás” – mondta Beszterczey András. Szerinte a missziós szolgálatban nem szabad túl nagy, teljesíthetetlen elvárásokat megfogalmazni a gyermekek felé, örülni kell az apró sikereknek is – „de minden célt Isten segedelmével próbálunk megvalósítani”.

Lutár Balázs, a Magyar Református Szeretetszolgálat szociális fejlesztési és adománykoordinációs vezetője hozzátette, a Szeretetszolgálat célja, hogy az egyház kinyújtott karja legyen, és olyan programokat dolgozzon ki, valósítson meg, melyekkel elérheti azokat az embereket, akiket más szervezetek már nem tudnak. „Emellett meghatározó nálunk a felelősségvállalás – mégpedig mindenkiért, aki akár munkatársként, akár résztvevőkként jelen van egy-egy programban” – emlékeztetett.

A hátránykompenzációval, esélyegyenlőséggel, felzárkózással és misszióval foglalkozó egységek – mint az Országos Református Cigánymisszió, a Szeretetszolgálati Iroda, a HEKS és a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítványa – közösen dolgozhattak az ország különböző református intézményekből érkező szakemberekkel. Előadást tartott Naszádi Kriszta, a HEKS svájci protestáns segélyszervezet magyarországi projektjeinek koordinátora, valamint bemutatta gyakorlatát az ebből a forrásból elkezdett, de mára komoly intézménnyé fejlődött kecskeméti református tanoda, példázva, hogy elkötelezett gyülekezeti vezetés mellett önkéntesen indulva, kis támogatási eszközből is példaértékű tanodává fejlődhet egy intézmény.

A másik jó példa, amelyet a résztvevők megismerhettek, a Magyar Református Szeretetszolgálat ózdi „Válaszút” digitális (virtuális) tanoda volt, ahol egy mentori program segítségével kötnek össze ózdi hátrányos helyzetű diákokat az ország más részén működő, református intézményekben tanuló diákokkal. A Bakos Zsuzsa szakmai vezető által irányított program az egyik legfontosabb egyházi modellkísérlet lehet a református kortárs segítésben és a keresztyén felelősségvállalás már diákkorban elkezdett gyakorlásában. Az Ökogyülekezeti Mozgalmat Victor András tanácstag képviselte a konferencián, aki a teremtett világért végzett mindennapi kisközösségi munkák fontosságára emlékeztetett.

Felelős jelenlét

Eperjesi Tamás szerint a legfontosabb feladat választ találni arra a kérdésre, hogyan becsüljék meg a fővárostól messzi, apró településeken helyt álló kollégákat. „Ebben segít egy ilyen konferencia. A figyelem, az élmények, a korszerű tudásátadás mind azt erősíti, hogy egy rendszer megbecsült részei. Szerettük volna, ha azzal kapcsolatban is válaszokat adhatunk, milyen támogatási rendszerben, mely elvárásoknak kell megfelelniük, ha 2020. január 1-jén feláll a Diakóniai Iroda – hogy emiatt ne legyen bennük bizonytalanság” – magyarázta.

A Felzárkózási Ágazat vezetője személyes küldetésének is tekinti ezt a szolgálatot, a Zsinati Missziói Irodától érkezve már korábban megismerhette a gyermekjóléti területen tevékenykedő szakmai vezetőket, lelkészeket, presbitériumok tagjait. „Sok beszélgetés van mögöttem, melyből sok emberi sors rajzolódott ki. Ezek miatt gondolom úgy, hogy muszáj okosan és jól segíteni, tudatosan beteljesíteni azt az elhívást, ami a keresztyén ember felelőssége” – fogalmazott. Mint mondta, a „végeken” sok az olyan szakember, akik a reménységet tudják felmutatni másoknak. „Ezeken a településeken sokszor a gyülekezetek és az egyházi munkatársak az utolsók, akik még elérhetőek, olykor már sem iskola, sem óvoda, sem orvos nincs a falvakban – hangsúlyozta Eperjesi Tamás. – Ezért fontos, hogy az egyházunk milyen felelős jelenléttel marad ott, valamint megvizsgálni, hogy ez a jelenlét hova tud még fejlődni.”

Farkas Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd

Istent keresem

Mal 3,13–24

„...különbség van az igaz és a bűnös között...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →