Veszélyben a keresztyénség bölcsője

2019. december 03., kedd

Az apostolok hirdették nekik az evangéliumot, ezernégyszáz év alatt megtanultak együtt élni az iszlámmal, most mégis az eltűnés fenyegeti a közel-keleti és a kelet-afrikai Krisztus-hívőket. 200 millió üldözött keresztyén szenvedéseire szerette volna felhívni a világ figyelmét a magyar kormány az elmúlt héten Budapesten tartott nemzetközi konferenciával. A találkozó egyben azt is megmutatta, mit taníthat Európának szorongatott helyzetben lévő testvéreink példája.

Könny- és véráztatta ünnepük volt 2010. november 1-jén az iraki keresztyéneknek. A bagdadi Szabadító Miasszonyunk szír katolikus templomra fegyveresek egy csoportja támadt, foglyul ejtette a misén résztvevőket. A több órán át tartó túszdrámának és mészárlásnak félszáznál is több áldozata volt: negyvenhat hívő, hét rendőr, öt terrorista. Az életben maradt elkövetőket ugyan három hét után elfogták – a támadást az Iszlám Állam iraki szervezete vállalta magára –, de a vallási alapú erőszakos cselekedetek ezzel nem értek véget. A kilenc évvel ezelőtti tragédia a félelem magvát hintette el a keresztyének szívében, azután napról napra többen menekültek el a lakóhelyükről – ezzel a megrázó történettel foglalta össze közel-keleti hittestvéreink közelmúltbeli megpróbáltatásait Ephrem Yousif Mansour.

Bagdad szír katolikus érseke egyike volt azoknak a keleti egyházi vezetőknek, akik a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkársága által november 26. és 28. között Budapestre szervezett nemzetközi konferencián felszólaltak. Egyházaik az elmúlt kétezer év történelmének tanúi, hisz a szíriai, mezopotámiai és etiópiai keresztyén közösségek az apostoli korban születtek. Ez alatt az idő alatt számos üldöztetést átéltek, mégis egybehangzóan állítják: kritikus pillanathoz érkeztünk. A kérdés ugyanis az: maradnak-e Krisztus-hívő közösségek a keresztyénség bölcsőjében?

Szüntessük meg a párhuzamos valóságokat!

A kialakult helyzetért a közel-keleti vezetők nem az iszlámot okolják – mint mondták, ezernégyszáz év alatt már megtanultak együtt élni a közös értékekre épülő világvallással –, hanem az elmúlt évtizedek politikai bizonytalanságát. A muszlim többségű társadalmak – erős nyugati nyomás hatására végbemenő – demokratizálási kísérletei ugyanis paradox módon az erőszaktól sem visszariadó radikális politikai iszlám térhódításának kedveztek. „A vallás lehet Isten ajándéka, de átokká is válhat. Az embereink nem a gazdasági nehézségek, a szélsőséges szegénység miatt hagyják el otthonaikat, hanem az Isten nevében elkövetett terrorizmus miatt” – hangsúlyozta Joseph Kassab. Testvéregyházunk, a Szíriai és Libanoni Református Nemzeti Zsinat főtitkára óva intett attól, hogy a mennyért vívott harc hevében tönkre tegyük a Földet. „Ellenezzük a muszlimok démonizálását, ugyanakkor a politikai iszlám teremtette párhuzamos valóságnak el kell tűnnie!” – tette hozzá, kérve ebben az európai országok vezetőinek segítségét.

A politikai iszlám radikális csoportjai az a hangos kisebbség, amelyik a másként gondolkodóknak, így a keresztyénségnek még a nyomait is el akarja tüntetni – emlékezzünk csak az Iszlám Állam által az észak-iraki Tell-Aszkufból elűzött keresztyénekre, a szíriai Homszban 2014-ben lelőtt jezsuita szerzetesre, Palmüra romjainak elpusztítására vagy épp a két legutóbbi áldozatuk, a török-szír határon fekvő Kamisli örmény katolikus papjának és édesapjának idén novemberi meggyilkolására. Irak 2003-as amerikai megszállása, a 2011 óta húzódó szíriai polgárháború, de még az idén novemberi török beavatkozás is bizonytalanságot és káoszt szült, ami leginkább a legsebezhetőbb közösséget, a keresztyén kisebbséget sújtja –állítják egybehangzóan a keleti katolikus, ortodox és református egyházak képviselői. Meg is látszik az elmúlt három évtized hatása: míg korábban minden ötödik ember keresztyén volt a régióban, a számuk mostanra öt százalék alá csökkent. Az elhangzott beszámolók szerint hasonló fenyegetéssel néznek szembe az etiópiai, kongói és nigériai keresztyének is. Csak az elmúlt évben 2625 keresztyént tartóztattak le mindenféle jogalap nélkül és több mint 1200 keresztyén templomot támadtak meg világszerte.

Damaszkuszi lelkülettel

Ugyanakkor a moszuli, maiduguri, sokotói és aleppói testvéreink azzal a reménységgel élik a mindennapjaikat, hogy bár az ember egyre immunisabbá válik mások szenvedésére, Isten kezdettől fogva óvja az ő egyházát. A helyi keresztyénekben ezekben a napokban elevenen él a damaszkuszi úton kétezer évvel ezelőtt történtek emléke: hogyan bízta meg a jeruzsálemi főpap Sault, hogy csírájában fojtsa el az új vallást, és hogyan lett az üldözőből Jézus Krisztus apostola. „Az irányítás Isten kezében van, ezért a bajok idején erősebbekké válunk, a nehézségek dacára is hirdetjük dicsőségét és segítő szándékkal fordulunk az ellenségünkhöz is” – tett bizonyságot erről a reménységről Haroutune Selimian. Másik helyi testvéregyházunk, a Szíriai Örmény Református Gyülekezetek Szövetségének elnöke arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy közössége már a száz évvel ezelőtti törökországi örmény népirtás idején is menekülni kényszerült, épp a mai Szíria területén kezdtek új életet.

Ezek után nincs mit csodálkozni, hogy a közel-keleti keresztyéneknek eltökélt szándékuk a szülőföldjükön maradni, stabil társadalmak teljesjogú állampolgáraiként élni – ebben kérték a nyugati egyházi és állami vezetők támogatását a konferencián. A felszólalók mind a keresztyén jelenlét biztosításában látják a térség hosszú távú békéjének zálogát: szerintük az évezredes együttélés és párbeszéd folytatása segíthet megakadályozni a mérsékelt iszlám társadalmakat is a radikalizációtól. Megtépázott közösségeik megerősítését és templomaik újjáépítését elengedhetetlennek tartják a keresztyének elvándorlásának megállításában. Ugyanilyen kulcsfontosságú számukra oktatási tevékenységük, mert mint mondják, a szélsőségesség, mielőtt cselekvő erőszakba torkollik, gondolati szinten jelenik meg: „Intézményeinkkel, melyeket muszlim diákok is látogatnak, a sokszínűség és az egyenlőség kultúráját hirdetjük.”

Európa megmentője a keresztyén hit

A keresztyénség bajai Európában és a keresztyének üldözése máshol nem választható el egymástól. Ezért a 2017 után másodszor is megrendezett budapesti konferencia „felhívás és sürgetés” a nemzetek közössége felé, hogy „fordítsuk meg a történelem menetét” – fogalmazott Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár. A rendezvényen szintén felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök szerint semelyik, a hite miatt üldözött csoport szenvedését sem szabad lebecsülni, de „akik a keresztyénüldözést csak humanitárius problémaként kezelik, nem beszélnek arról, ami a legfontosabb: nemcsak egyes emberek, közösségek, hanem egy egész kultúra áll szervezett és átfogó támadás alatt”. A kormányfő a keresztyénség nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta: a magyar törzsek előtt sok nép érkezett és tűnt el a Kárpát-medencében, pusztán katonai erényeink és vitathatatlan életerőnk nem lett volna elegendő, megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztyén hit felvétele volt. „Vannak, akik ezt elsősorban diplomáciai bravúrnak, államszervezési teljesítménynek gondolják, és az is volt, de mindezt megelőzően lelki újjászületés és valódi megtérés is” – tette hozzá.

Mint mondta, ez az örökség kötelez, ezért is került be az alkotmányunkba Magyarország keresztyén kultúrájának védelme, valamint ezért segítjük a magunk erejéhez mérten a világban azokat a keresztyén közösségeket, amelyek üldöztetést szenvednek. Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnökével együtt megígérte: továbbra is azon dolgoznak, hogy az alapelvet, miszerint a keresztyéneknek is joguk van megvédeni kultúrájukat és az ebből fakadó életformájukat, az európai és a nemzetközi politikában is meghonosítsák. „Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál valódi értékeinek forrásához, keresztény identitásához” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ehhez azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiket most Magyarország támogat. „Mi azt adjuk az üldözött keresztyéneknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztyén hitet, szeretetet, kitartást” – fogalmazott.

Budapest-jelentés 2019

November 28-án bemutatták a keresztyénüldözésről szóló 2019-es – sorrendben a harmadik – Budapest-jelentést. Az általános biztonságpolitikai kérdéseket, a keresztyéneket védő jogalkotási folyamatokat és a vallási közösségek szerepvállalását is vizsgáló dokumentum számba veszi az Iszlám Állam és az afrikai Boko Haram Krisztus-hívők elleni erőszakos cselekedeteit és módszereit, valamint ismerteti az észak-iraki, az észak-koreai, a Srí Lanka-i, az afrikai és azon belül külön a nigériai keresztyének helyzetét. Egyben bejelentették a közel-keleti református partneregyházainkat is támogató Hungary Helps Program következő lépéseit: újabb harminc, a közel-keleti konfliktusokban lerombolt, illetve megsérült templom újjáépítését, hátrányos helyzetű afrikai gyerekek nevelését és a keresztyénség szentföldi jelenlétét bemutató múzeum bővítését is támogatja a magyar kormány.

„Ha ti éltek, mi is élünk”

A háromnapos nemzetközi tanácskozás találkozási lehetőséget biztosított több száz kisebbségben élő, hátrányos megkülönböztetést elszenvedő vagy üldözött keresztyén közösség képviselői, valamint a nyugati világ állami és egyházi vezetői számára. „Minden keresztyénüldözés – legyenek annak politikai, gazdasági, kulturális, etnikai vagy civilizációs indokai, ürügyei – végső soron arra irányul, hogy tagadjuk meg Krisztust, az üdvözítőt” – emlékeztette őket Bogárdi Szabó István. A dunamelléki református püspök köszönetet mondott mindazoknak – kormányoknak, politikusoknak, szervezeteknek, magánszemélyeknek – akik befolyásukkal, döntéseikkel és anyagi forrásaikkal támogatják az üldöztetést, diszkriminációt, szükséget szenvedő keresztyéneket, vagy épp a békéért, Krisztus ügyéért imádkoznak.

Egyházunk Zsinatának lelkészi elnöke a Közel-Keletről és az Afrikából érkezett keresztyén vezetők közösségeit a thesszalonikai gyülekezethez hasonlította, amelyik Pál apostol nagy örömére minden üldöztetés mellett is megmaradt a hitben: „Ahogy a thesszalonikaiak szenvedő hűsége erőt adott a többi gyülekezetnek, úgy azzal, hogy nektek van bátorságotok kiállni a nyilvánosság elé, megosztani velünk sorsotokat és meghallgatni bennünket, minket erősítetek. Ha ti éltek, mi is élünk.”

Feke György, fotó: MTI, Facebook

Istent keresem

2Tim 3,1–9

„Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak erejét megtagadják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →