Bereményi Géza kapta a Kölcsey-emlékplakettet

2020. január 24., péntek

A Kossuth- és József Attila-díjas írónak, Balázs Béla-díjas filmrendezőnek ítélte oda idén a Kölcsey-emlékplakettet a Kölcsey Társaság kuratóriuma. Az irodalmi elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen vette át a díjazott január 19-én, a szatmárcsekei református templomban.

A hagyományosan ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen az írót Bölcskei Gusztáv, a társaság elnöke méltatta. Szerinte Bereményi Géza „beletartozik a magyar kultúra szövetébe", munkássága azt is megmutatja, hogy az igazi kultúrának nemzedékeket és közösséget összeragasztó funkciója van. „Jó év volt, mikor születtem én, volt krumpli és kenyér és mindenki örült nekem. Jó év volt, apám épp leszerelt, meggyógyult nővérem is és könnyű szülés voltam én" – idézte Bereményi egyik ismert dalszövegét Bölcskei Gusztáv. A 2009-ben elhunyt Cseh Tamással ápolt legendás barátságát és munkakapcsolatát példának állítva a társaság elnöke hangsúlyozta, a másik ember iránti érdeklődés nagyon fontos egy olyan világban, amelyben a „kölcsönösen egyeduralomra törő és kizárólagosságra törekvő monológok acsarkodását", az „egymás mellett elbeszélőkét" és a „levitt hangsúlyú megszólításét" éljük meg mindenütt. Ahol ez a dialogikus nyitottság működik, ott megmarad a kultúra – értékelt a Kölcsey Társaság elnöke, megjegyezve, ebben az esetben a kultúra nemcsak megtartó, hanem sok esetben visszatartó erő is egyben. A Bereményi írásaiból, szavaiból elénk táruló valóság „egy mesterfokon végzett ideológiátlanítás" – tette hozzá Bölcskei Gusztáv.

Bereményi Géza az első történelemleckéjét felidézve elmondta, a magyar történelem elmúlt háromszáz éves, a magánvagyon szempontjából is „vérzivataros" századaiból tanulta meg azt, hogyan „lehet végiggondolni az életünket". „Azt mondták nekem, még mindig van egy kicsi ebből és az én nemzedékem viszi el az utolsó morzsákat az antikváriumba és nem lesz több" – tette hozzá az író. A rendezvényen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, az istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Ternyák Csaba római katolikus érsek hirdetett igét. Az ünnepséget követően a református temetőben, Kölcsey Ferenc síremlékénél megtartott koszorúzáson Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, a Himnusz identitásunk és kultúránk legmeghatározóbb eleme, ezen a napon azonban nemcsak egy kiválóan megírt és csodálatosan megkomponált, az összmagyarság szívét összekötő művet, hanem a nemzet évezredes történelmét és keresztény hitét is ünnepeljük. A magyaroknak, más nemzetekkel ellentétében, nem diadalmenet vagy győzelmi felvonulás a nemzeti imádságuk, hanem benne vannak a viharos évszázadok tragédiái, mementói, a nemzet esendősége, de benne van az Istenbe vetett megrendíthetetlen hit is – jelentette ki az államtitkár.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Zsigmond Dezső filmrendező kapta meg az elismerést, de a díjazottak között volt például Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.

A Kölcsey Társaság idei díjazottja, Bereményi Géza – eredetileg Vetró Géza néven – 1946-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-olasz szakán 1970-ben szerzett diplomát. Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás rajztanár, aki szabadidejében gitározott, elsősorban a maga komponálta dallamokat játszotta. Bereményit vonzotta a zene világa és dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére, ezzel alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat: megszülettek azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi nagylemez anyaga állt össze.

1971-től a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt, 1972-ben írta meg első forgatókönyvét. Később is több nagy sikerű magyar film forgatókönyvét jegyezte, így a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo, a Potyautasok című filmek az ő keze nyomát viselik. 1975-ben született meg első egész estés darabja Kutyák címmel. 1978-tól 1995-ig szabadfoglalkozású íróként dolgozott, majd a szolnoki Szigligeti Színházhoz került rendezőnek. Munkái közül kiemelkedik A tanítványok, A turné, A Hídember és az Eldorádó című filmjei. 2012 januárjában a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad közös ügyvezető igazgatója, majd a két színház egyesülése után 2017-ig a Thália Színház igazgatói posztját töltötte be, jelenleg a teátrum tanácsadójaként tevékenykedik. A sokoldalú író-rendező munkásságát számos elismeréssel, köztük 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, majd 2001-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Forrás: ttre.hu, MTI

Fotók: Barcza János

Istent keresem

Lk 9,18–27

„ Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink