A németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek jövőjéről egyeztettek

2011. február 23., szerda

A diaszpóra ügyében először ültek le tárgyalni az EKD, a németországi magyar közösségek, valamint a Magyar Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői.

A II. Világháború utáni időszak, 1956 és 1989 határozták meg a németországi magyar ajkú protestáns gyülekezetek múltját. A jövő azonban minden eddiginél fontosabb, hiszen fennmaradásuk a tét. Erről tárgyaltak három olalú egyeztetés keretében február 22-én, Hannoverben az EKD (Evangelische Kirche in Deutschland – Német Protestáns Egyház),  a németországi magyar közösségek, valamint a Magyar Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselői.

A történelmi jelentőségű találkozón Thorsten Leißer és Michael Hübner egyházfőtanácsosok vázolták az EKD elképzeléseit elősorban a finanszírozással kapcsolatban, mivel az EKD a tartományi egyházakkal együtt biztosította a Magyar lelkészek szolgálatát számos német városban.

Az esemény történelmi jelentősége abban áll, hogy először ült közös tárgyaló asztalhoz az EKD, a legkülönbözőbb jogi helyzetben élő magyar ajkú gyülekezetek és az anyaegyházak. 

Az EKD fontosnak tartja a magyar ajkú gyülekezetek támogatását, amelyet akkor tud továbbra is biztosítani, ha a közösségek egyesületbe tömörülnek. Az egyesület maga rendelkezne azután a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint arról, hogy milyen jellegű szolgálatot javasol a külöböző gyülekezeteknek.  

Ez lehetővé tenné, hogy mind a hat régióban fél állású lelkészt alkalmazzanak a gyülekezetek.  Az egyesület szabadon használhatná fel a rendelkezésre álló forrásokat. Az egyesület további előnye az, hogy mind a magyar kormány, mind az anyaegyházak számára jogilag egyszerűbbé válhat ezáltal a támogatás lehetősége. 



Világosság vált a megbeszélések során, hogy a magyar gyülekezetek jövőjét csak összefogással biztosíthatjuk. Ezt mind az anyaegyházak, mind az EKD szívén viseli, hiszen mintegy 25-40 000-re becsülhető a Németországban élő magyar protestánsok száma.

Az anyaegyházak és az EKD között a 2000-es évek elején elindult tárgyalás sorozatnak lendületet adott a 2008-ban megrendezett Diaszpóra konferencia, amelyet a Magyar Református Egyház hívott össze, és az egy évvel későbbi, EKD-hoz írt közös levél, amelyet Bölcskei Gusztáv református és Fabiny Tamás evangélikus püspökök írtak alá.

A találkozón Bölcskei Gusztáv képviseletében Ódor Balázs, református külügyi irodavezető, Fabiny Tamás evangélikus püpök és Cselovszkyné Tarr Klára, evangélikus külügyi osztályvezető vettek részt.

Tarr Klára, Ódor Balázs

Képek: Csákváry Dániel

Figyelem!

A Reformatus.hu megújult

Ön a Magyarországi Református Egyház korábbi weboldalán jár, amelyet 2020. április eleje óta nem frissítünk. Az itt található információk már elavultak lehetnek. Kattintson és látogasson el megújul honlapunka.