A természetnek önmagában is van értéke

2011. február 16., szerda

Az egyházak az alkotmányozás folyamatához, ennek során a környezettudatos életszemlélet kialakításához a természettel való kapcsolat spirituálisának megélésével járulhatnak hozzá – mondta Fazakas Sándor az egészséges környezethez való jog alkotmányos megjelenítéséről tartott nemzetközi konferencián.

„Az új Alkotmányban jelenjen meg, hogy a fenntartható fejlődés felöleli a gazdasági növekedést, a társadalmi igazságosságot, a természeti életfeltételek megőrzését és a jövő nemzedékekért való felelősséget is” – mondta Sólyom László, volt köztársasági elnök Az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek képviselete a készülő magyar alkotmányban című nemzetközi konferencián, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.  A kétnapos tanácskozásra számos neves európai, és egyesült államokbeli jogi szakember érkezett Budapestre.

Sólyom László angol nyelvű előadásában kifejtette, nem a jövő nemzedéke helyett kell döntéseket hozni, hanem meg kell hagyni nekik a választás lehetőségét.

„Ezért a természeti és más javakat kell megőrizni számukra. Az alkotmányozást fel kell használni arra, hogy kiértékeljük a hatályos Alkotmány teljesítményét, kijavítsuk a hibákat, korszerűsítsünk, és ki kell használni az alkalmat, hogy továbbfejlesszük azokat a rendelkezéseit, amelyek már 1989-90-ben is az európai átlag előtt jártak. Az adatvédelem és az információszabadság mellett ilyen úttörő rendelkezés volt az egészséges környezethez való jog felvétele az Alkotmányba.”

Változtatni kell

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, a konferencia házigazdája előadásában úgy fogalmazott: „Rendkívüli a felelősségünk az egészséges környezethez való jog szempontjából, amikor Magyarország 2011-ben új alaptörvényt alkot”. Az ombudsman rámutatott: az éghajlattal, a biodiverzitással és a termőföldek pusztulásával kapcsolatos ökológiai katasztrófák már ma is érzékelhetők. Az édesvíz fogyásával, az elsivatagosodással, az emberi élőhelyek élhetőségének romlásával, a vegyi anyagokkal és a hulladékokkal kapcsolatos katasztrófák pedig küszöbön állnak. Fülöp Sándor szerint a jelenlegi termelési és fogyasztási rendszereinken változtatnunk kell. Az az országgyűlési biztos szerint a kérdés az, hogy ezt meg tudjuk-e tenni nagyobb társadalmi összeomlás, kultúránk megsemmisülése nélkül.

A konferenciára elismert külföldi és magyar előadókat hívtak meg, akik a nemzedékek közötti méltányosságról, a jövő nemzedékek iránti kötelezettségekről, érdekeik nemzeti alkotmányokban való megjelenítéséről, intézményes képviseletükről, valamint az egészséges környezethez való jogról szóltak előadásaikban. Az ombudsman a konferencia összefoglalását jogalkotási javaslatként eljuttatja a kormánynak és az Alkotmány tervezetének kidolgozásáért felelős minisztériumnak.   

Kollekzív felelősség

„Bár az egyes keresztyén felekezetek erkölcsi érvelése  tekintetében  vannak is eltérések, mégis az egyházak számára  a környezethez való viszonyulás – az apostoli hitvallás I. cikkelye fényében  hitkérdés. Istent mint teremtőt, a világot, a környezetet mint teremtetettséget ismerjük” –  mondta a konferencia második napján dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, aki A teremtett világ sóhajtozása és a megváltás ígérete - Teológiai és szociáletikai szempontok a fenntartható fejlődéshez címmel tartott előadást. A rektor ismertette az ökumenikus egyházi ökológiai állásfoglalások közös jellemzőit.

„Ezek realizmusára az jellemző, hogy az egyénre, a társadalomra, a gazdaságra és az államra nézve egyaránt változásokat követel. Az egyházak az állam feladatát, például törvényalkotás terén, nem vállalhatják át. Viszont ha a készülő alkotmányban  nagyobb szerepet kaphat az egészséges környezethez való jog, akkor szeretnénk hangsúlyosabban látni a következő három szempontot: a természetnek önmagában is van értéke, nemcsak az ember számára való hasznosság függvényében. A kollektív felelősség ügyét reflektálni kell a jogalkotás terén, a környezeti károk nem szemlélhetőek az egyéni, privát bűnök és mulasztások kategóriáiban, valamint a modern kor agresszív morálja helyére a természettel való megbékélés, illetve kiengesztelődés etikája kívánkozik.”

Az előadást követő vita során Fazakas Sándor hangsúlyozta, hogy a jövendő nemzedékek érdekeinek és jogainak képviselete megköveteli nemcsak az élő környezet megőrzését, hanem az épített-kulturális környezet áthagyományozását, valamint az ember lehető legegészségesebb, manipulálatlan biológiai-genetikai állapotának átörököltetését.

„Tehát az egyházak az alkotmányozás folyamatához, de legfőképpen azon túl a környezettudatos életszemlélet kialakításához egyrészt a természettel való kapcsolat spirituálisának megélésével, másrészt a jogalkotás és szakmai vita során a párbeszédre való készséggel járulhatnak hozzá, a teológiai-etikai felismerések közvetítése által.”  

Pénteken református konferencia a témában

A konferencia két napja alatt előadást tartott többek között Udvardy György, katolikus püspök, Gáncs Péter, evangélikus elnök-püspök, Bencsik János, energiaügyi és klímapolitikai államtitkár, dr. Fodor László, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, és dr. Szabó Marcel, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense.

A témához kapcsolódva „Az alkotmányozás dilemmái” címmel rendez tudományos konferenciát február 18-án a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában. Az esemény díszvendége Schmitt Pál köztársasági elnök lesz. A konferencia az államfő megnyitójával kezdődik, a levezető elnök Dr. Bölcskei Gusztáv, tiszántúli püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnöke lesz. A programban felszólal Dr. Szájer József, európai parlamenti képviselő, Dr. Pokol Béla a KRE professzora, Dr. Cservák Csaba, a KRE docense, a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatalának vezetője, Dr. Stumpf István alkotmánybíró, valamint Dr. Kukorelli István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, korábbi alkotmánybíró.

MTI, Református.hu

Istent keresem

Jak 2,1–13

„Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye ítél meg.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →