Nem a politika mondja meg, mit tegyünk

2011. január 11., kedd

Az MRE partneregyháza, a 2,8 millió adófizető tagot számláló Rajnai Egyház most zajló zsinata elsősorban az egyházi struktúra radikális átalakításával foglalkozik.

A negyven egyházmegyében élő 773 gyülekezetet képviselő 226 tag részvételével kezdődött meg a Rajnai Egyház zsinata, amelyet Nikolaus Schneider lelkészi elnök beszámolója nyitott meg.

A 2,8 millió adófizető tagot számláló egyház 2006-ban határozott az egyházi struktúra radikális átalakításáról, ez a folyamat azóta is meghatározza a zsinat munkáját. Christian Drägert alelnöki beszámolója szerint 2010-ben az egyházi adó összege ugyan hetvenmillió euróval meghaladta a tervezettet, az egyháznak mégis a bevételek radikális csökkenésével kell szembenéznie a jövőben. A Német Protestáns Egyház (EKD) statisztikai szolgálatának előrejelzése szerint 2040-re országos (szövetségi) szinten a jelenlegi egyháztagok mintegy harmadával, 16 millió fővel kevesebb tagot számlál majd az EKD.

A 2006-ban többek között a lelkészi állások csökkentésével járó egyházreformot ugyanakkor nem csupán a számok motiválták a Rajna vidékén. Az egyház küldetésének újrafogalmazása belső igényként fogalmazódott meg. A társadalmi befolyásával, kulturális értékeivel felelősen élő, intézményeivel hatékonyan gazdálkodó, mégis az első keresztyének küldetéstudatának örököseként az evangélium erejében bízó egyházként az intézményeket a misszió szolgálatába kívánják állítani és az egyházi struktúrákat, ha kell, ennek szellemében bátran átalakítani – állt Christian Weyer esperes, az új egyházkép kialakításáért felelős bizottság elnökének jelentésében. A 2009-ben megfogalmazott vezérmotívumhoz, a „missziói népegyház” gondolatához kell az egyházi élet valamennyi szintjén igazítani a döntéseket. Ezt segítheti az a kiadvány, amely az idei zsinatra jelent meg gyakorlati segítséget adva a gyülekezeteknek ahhoz, hogy döntéseiket eszerint mérlegeljék.

A missziói tudatában megerősödő, az evangéliumra szoruló embereket a szolgálata középpontjába állító egyházkép számos strukturális és jogi változást is magába foglal a lelkészek jogállásától és javadalmazásától kezdve a pénzügyi és számviteli rend átalakításáig. De megújul a konfirmáció gyakorlata is.

"Az egyház nem támaszkodhat arra, hogy nagy és gazdag. Nem élhet tovább úgy, ahogy eddig, csak azért, mert még mindig megteheti" – fogalmazott Barbara Rudolph egyházi főtanácsos, a külügyi és ökumenikus részleg vezetője az ökumenikus vendégeknek adott vacsorán. „Mit mondjunk az unokáinknak akkor, amikor majd megkérdezik, miről is tanácskoztunk 2011-ben? Nem eshetünk a mulasztás bűnébe” - folytatta, és hangsúlyozta, hogy az egyháza életében két biztos dolog van, a hit, hogy Krisztus az egyház feje és a bizalom, hogy a Szentlélek vezeti az egyházat. Minden egyebeket újra ki kell találni.

"Az emberek Isten utáni vágyára, tudatos vagy egyre inkább ki nem mondott ’istenéhségére’ csak Krisztus evangéliuma adhat választ" – állt Nikolaus Schneider jelentésében. Schneider, aki egyben az EKD elnöke is, hangsúlyozta, hogy az áthagyományozott egyházi tanítást az emberek élettapasztalatának fényében kell újrafogalmazni az egyre hangosabbá és agresszívabbá váló ateizmus idején is. Az „istenéhség” nyilvánul meg az emberek béke, szabadság és kiegyensúlyozott családi élet utáni vágyában. Mindebben az egyháznak krisztusi küldetéséből fakadó feladata van.

„Az emberek Istennel való megbékéléséért, az emberek és népek közti békéért és igazságosságért, valamint a teremtett világ megőrzéséért való fáradozás nem állítható szembe egymással. Az egyház szolgálatában ezek elválaszthatatlanul összetartoznak – hangsúlyozta a lelkészi elnök. - Azt, hogy mi az egyház feladata, nem aktuális sajtóhírek és pártpolitikai programok határozzák meg, hanem az egyházi alkotmányban is rögzített krisztusi szolgálat”.

Az elnök ennek fényében emelte fel a szavát a muzulmánok sikeres intergációjáért, a menekültek emberi jogaiért, és a gyermekszegénységre adott hatékony kormányzati válaszért.

A református identitását fontosnak tartó partneregyházunkkal 2009. novemberében a balatonszárszói zsinati ülésén írt alá együttműködési megállapodást az MRE vezetése. A zsinat alatt háttérbeszélgetésekben az együttműködés konkrét kérdéseiről, így gyülekezeti és iskolai partnerkapcsolatok előmozdításáról, a konfirmációi tapasztalatok megosztásáról, a cigány- és menekültmisszióban való együttműködésről és a határon túli magyar reformátusság támogatásáról esett szó. Ugyancsak napirenden volt a németországi magyar gyülekezetek jövője és a hazánk EU-elnöksége kapcsán tervezett egyházi kezdeményezések támogatása.

Református.hu, fotó: ekir.de

Istent keresem

2Krón 32

„Talán a ti istenetek meg tud majd benneteket menteni a kezemből?!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →