Erősíteni kell az egyházak prófétai szerepét

2010. november 12., péntek

Véget ért Budapesten a Szegénység, jólét és ökológia című ötnapos nemzetközi konferencia. A konferencia záródokumentuma a konferencia globalizációval, szegénységgel, valamint a fennálló gazdasági rendszerrel kapcsolatos állásfoglalását ismerteti.

Véget ért Budapesten a Szegénység, jólét és ökológia című nemzetközi konferencia. A rendezvény szervezői sajtótájékoztatón mutatták be a konferencia záródokumentumát, melyben a nemzetközi egyházi szervezetek képviselői a globalizációval, szegénységgel, valamint a fennálló gazdasági rendszerrel kapcsolatos állásfoglalásukat ismertetik.

A megjelenteket Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) titkára köszöntötte, és örömét fejezte ki, hogy a MEÖT székháza adhatott otthont a tanácskozásnak. Beszédében kiemelte, hogy a teremtett világ védelme az egyházak, civilek és tudósok együttműködésében valósulhat meg. Egy ilyen együttműködés eredménye a „Szegénység, jólét, ökológia kapcsolata: Európai perspektívák” című konferencia is.

Serge Fornerod svájci lelkipásztor, az Európai Egyházak Konferenciája – Egyház és Társadalom Bizottságának (CSC of CEC) moderátora arra a kérdésre, hogy mi az egyházak szerepe a szegénység felszámolásában, azt felelte: elsősorban etikai alapelveket kell megfogalmazni a szegénységgel kapcsolatos társadalmi gondolkodásban. Serge Fornerod szerint a CSC eredményes brüsszeli tevékenysége során törekszik arra, hogy egyensúlyt tartson a prófétai beszéd és a technikai, pragmatikus párbeszéd között. A moderátor szükségesnek tartotta továbbá, hogy a törvényhozás során egyeztetésekre kerüljön sor a politikai döntéshozókkal az etikai alapelvek megvalósításáról.

Rogate Mshana tanzániai közgazdász, az Egyházak Világtanácsa (WCC) „Igazságosság, Diakónia és a teremtett világ iránti felelősség programiroda” vezetője kiemelte, hogy a WCC-nek – amelynek több európai egyház is tagja – célja, hogy a világ más részeiről érkező egyházakat is közelebb hozza egymáshoz. Szerinte a szegénység egyre több embert érint, nemcsak Európában, hanem a világ minden más részén is. Kiemelte, hogy ennek kezelésére jó gyakorlatok, javaslatok hangzottak el a konferencián, valamint lehetőség adódott a tapasztalatcserére is. Javaslata szerint folytatni és fokozni kell a munkát, erősíteni az egyházak prófétai fellépését, bátrabban és erősebb hangon kell megszólalni. Rogate Mshana hangsúlyozta, hogy az egyházaknak élen kell járniuk az új gazdasági gondolkodás megvalósításában, és az hatékony energiafelhasználási megoldások alkalmazásában. „A WCC számára a világban kiemelten fontosak az ökológiai kérdések, legyen ebben vezető szerepünk, ami az egész világ számára fontos lesz, az európai egyházak pedig járjanak ebben az élen” – mondta.

Julio Murray, a panamai Episzkopális Egyház püspöke, a Latin-amerikai Egyházak Tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházaknak mindig a szegények oldalán kell állniuk úgy, hogy közben az igazságosságot is képviseljék. Az igazságosság védelme részeként azonosítani kell, mi a szegénység eredete, hiszen a szegénység nem ok, hanem következmény. Azonosítani kell a szegénységet fenntartó rendszereket, és fel kell lépni azok nevében, akik maguk nem képesek erre. „Az európai egyházakra segítőkként tekint Latin-Amerika, mégpedig olyan segítőkre, akik az ő érdekükben is hallatják a hangjukat” – emelte ki Julio Murray püspök.

A szegénység és környezetvédelem összefüggéseiben Rogate Mshana elmondta, hogy az egyházaknak követendő modelleket kell kidolgozniuk, mivel némelyik egyház széndioxid-kibocsátása elérheti akár két afrikai országét is. Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy ezt egyre többen ismerik fel, hiszen számos egyház törekszik arra, hogy „zöld egyházzá” váljon. Rogate Mshana szerint együttműködésre van szükség a szegény afrikai országok egyházaival, és rá kell mutatni, hogy a szegénység környezetromboláshoz vezethet. A szegény országok fejlesztése technológiai, energiahatékonysági értelemben is fontos, és e téren már számos együttműködés megvalósult. Rogate Mshana úgy véli, új adószabályokra van szükség, például bevezethetnék a széndioxid kibocsátási adót vagy a pénzügyi tranzakciók adóztatását. „El kell bátortalanítani azokat, akik szennyeznek és rombolják a környezetet, ugyanakkor támogatni azokat, akik környezettudatosan működnek. Az egyházaknak foglalkozniuk kell ezekkel a témákkal, valamint fel kell emelni szavukat az ENSZ találkozóin és az ökológiai csúcstalálkozókon”– hangsúlyozta.

„Kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságra, arra, hogy az új fenntartható technológiák eljutnak-e mindenhová. Mivel ezek használata költségesebb és hosszabb termeléshez vezet, ezért az egyháznak is segíteniük kell abban, hogy a fenntartható gazdálkodás megfelelő támogatásban részesüljön. Meg kell szólítani a templomba járó embereket, és szólni kell a gazdasági szereplőkhöz is” – mondta Julio Murray püspök, aki rávilágított arra, hogy az egyházak közötti párbeszéden kívül szükséges a közös munka is, mégpedig a migráció, a gazdasági hiányok és a gazdasági igazságosság esetében. „Egységes hangon kell megszólalni, mégpedig olyan hangosan, ahogyan csak tudunk, hirdetve, hogy lehet más a világ. Ne féljünk, hogy egyházként ezt nem tudnánk megvalósítani. Meg kell próbálnunk elfogadtatni, hogy ha már nem kell magunkért aggódni, akkor aggódjunk azokért, akik nálunk sokkal nehezebb helyzetben vannak.”

Hámori Ádám, Fodor Zsófia

Képek: Kalocsai Richárd


Kapcsolódó cikkek:

A szegénységről tanácskoznak Budapesten

A keresztyének a globális integráció új modelljeit keresik

Szegénység, jólét és ökológia Európában

Felhívni a figyelmet az egyenlőtlenségekre

Szegény cigányok – Szegény Cserehát

Istent keresem

Jak 1,9–18

„Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →