Nagypéntek és húsvét következménye

2012. április 11., szerda

Nagypénteken a budahegyvidéki gyülekezetben Szabó István dunamelléki püpsök hirdette az Igét, amit a Kossuth Rádióban is élőben lehetett követni. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a zsinat lelkészi elnökének húsvéti üzenete Debrecenből pedig bejárta az írott és digitális médiát egyaránt. Ezekből idézünk most.

„Nagypéntek drámájában az egyik perctől a másikig tartó, de halálos végeredményt hozó megfontolt meggondolatlanságot láthatjuk, miközben minden végig van gondolva, megfontolva,— mondta Szabó István, majd hozzátette, hogy erre utal az evangélista megannyi megjegyzése is, amikor újra meg újra közli, hogy Jézus egész nyilvános szolgálatát végigkísérte a gyilkos szándék: keresték az alkalmat, hogy megölhessék őt. És amikor megtalálták, el is indították a gépezetet. És mégis, tette hozzá, Jézus alázata, a hallgatása, ahogy nem védi önmagát, a méltósága, ahogy nyilvánvalóan egy másik dimenzió határozza meg teljes személyiségét: ez az isteni fensége leleplezi, hogy nem volt mégsem végiggondolva semmi, csak ellenségei halálos, őrült indulata irányít itt mindent."

Én vagy Krisztus?

A püspök Pilátus szerepére is kitért. Felidézte, hogy amikor Jézust elé hurcolják, hogy üsse rá a pecsétet a halálos ítéletre, a római helytartó világosan felismerte, és hangot is adott neki, hogy Jézus ártatlan. Mégsem menti fel, másra bízza a döntést! Pilátus egyik megfontolása követi a másikat, és eközben egyre  nyilvánvalóbbá lesz, hogy amikor a végső döntést kell meghoznia, mindegyre csak maga mellett dönt. Nem tudja Krisztust választani, hanem önmagát választja, ahogy később a tanítványok is.

„Én vagy Krisztus? Ez nagypéntek kérdése mindenki számára. Mondhatjuk, hogy ez a nap a világtörténet legtitokzatosabb napja, mert felragyog itt egy isteni döntés, hallhatta a budahegyvidéki gyülekezet. Sőt, ez az isteni döntés áll mindennek a hátterében,. Ezt közli Isten az első emberpárral, erről a döntésről jövendöltek a próféták, ezt hirdették karácsony éjszakáján az angyalok: született néktek ma a megtartó, és ezt hirdeti magáról Krisztus, amikor tanítványainak jelenti, hogy Jeruzsálembe készül, ahol elfogják, elítélik, keresztre feszítik, és majd harmadnapon feltámad."

Ennek a döntésnek megértésére tanítanak más példabeszédek is, amikből még számos példát hozott az igehirdető, köztük azt, amikor Jézus azt hirdeti, hogy aki meg akarja tartani életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti Őérette, és az evangéliumért, az megtalálja azt. Ez az a döntés, ami megnyitja nagypénteken a sötétség óráját, és ennek a mélységére utal Krisztus kiáltása a kereszten: én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?! Ebben a kérdésben, mintha Isten elfogadná az ember halálos döntését, hogy egyre önmagát választja, s hogy rossz döntéseinek végén – hiába a kézmosás – nem marad más, mint a Pilátus kérdése kiáltozott felelet: feszíttessék meg!
„A döntés végeredményét is meg kell látnunk, az igazi okot, s ezt a feltámadás felől láthatjuk meg, —magyarázta a dunamelléki püspök. —Isten nem a mi döntésünket fogadja el, hanem Krisztusét. Azt, amelyet titokzatos szavakkal tudunk csak kifejezni: a Szentháromság második személye, Krisztus lemondott isteni méltóságáról és rabszolgahalált halt nagy-nagy engedelmességben. A teremtő Ige teremtményi létet vett magára és megkóstolta a halált. Isten örök szeretetéből, megismételhetetlen áldozattal eltörölt mindent áldozatot, mert eltörölte a bűnt és halált. Ez a döntés a Krisztus döntése: aki felvette keresztjét, aki elsőből utolsó lett, úrból rabszolga, bíróból elítélt, életadó, szerető istengyermekből kiszolgáltatott szenvedő."

Isten jól rakta össze a Jézus projektet

Ha hagyjuk, hogy az emberi kapcsolatok eltűnjenek, megmérgeződjenek, akkor a húsvétnak, Jézus feltámadásának nem lesz következménye - hangoztatta Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök húsvétvasárnap a debreceni Nagytemplomban.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében úgy fogalmazott: képesnek kell lennünk arra, hogy legyőzzük félelmeinket, hogy embertársainkkal ne tehessünk meg bármi rosszat, hogy kapcsolatainkat újra tudjuk teremteni. Húsvét első tanúi sem voltak annyira magabiztosak. (...) Szomorúak, összezavarodottak voltak. Nem tudták, mi lesz a következménye annak, hogy volt valaki, aki úgy szólt, mint akinek hatalma van. Volt itt valaki, aki nem taszította magától az elromlott életű, kisiklott életű embereket, hanem magához vonzotta őket. Volt itt valaki, akiben olyan sokan hittek, akitől olyan sokan annyit reméltek. Aztán megtörtént a rettenet: elfogták, megkínozták, meghalt" - mondta Bölcskei Gusztáv, majd feltette a mindenkiben akkor felmerült kérdést: "mi lesz ebből?".

Válaszként úgy reagált, "rá kell jönni, hogy Isten mégiscsak jól rakta össze ezt a Jézus-projektet". Ez a húsvéti evangélium: olyan dolog történt, amit az emberek el se tudtak volna képzelni. Észre kell vennie azonban az embernek - figyelmeztetett -, hogy nem ő irányítja a dolgokat, hogy az ember nem magának köszönheti a boldogulást, nem ő rendezi el a "Jézus-ügyet", ebben ugyanis "Isten a projektgazda".

Meglátása szerint a félelem sokszor erőt adhat a túlélésre, nagyobb teljesítményt hozhat ki az emberből, "de ez még nem az Isten által jól összerakott Jézus-projekt, az ennél több". Képzeljük csak el, mi történik a világ legokosabb okostelefonjával is, ha nincs térerő. Húsvétkor Isten úgy rakta össze a Jézus-projektet, hogy Krisztus feltámasztásával megadja a térerőt nekünk, halandó bűnösöknek. Itt van reménységetek, az élet térereje - üzente a debreceni Nagytemplomot zsúfolásig megtöltő híveknek.

Húsvét következménye ez: felismertük, hogy a halál egyenlő a kapcsolatok megszakadásával és az egymásról való elfelejtkezéssel, de Krisztus megmutatta, lehetséges kapcsolatba lépni vele és egymással.

Forrás: MTI és Parókia

Istent keresem

2Tim 1,8–14

„Ennek az evangéliumnak a szolgálatára rendeltettem én hírnökül, apostolul és tanítóul.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →