Diaszpóra a szomszédban

2012. június 19., kedd

Egyre több magyar költözik Ausztriába a biztos megélhetés reményében. A magyar–osztrák határ átlépése menedéket kínált az ’56-os forradalom és a ’80-as évek rendszerváltó forrongásai között is, jelenleg pedig a kilátástalanság és a munkanélküliség elől menekülők telepszenek le a határ túloldalán. Az Ausztriában élő magyar reformátusok lelkigondozását évtizedek óta az Ausztriai Református Egyház magyar ajkú lelkigondozói szolgálata végzi. A Generális Konvent elnökségi ülésén többek között a finanszírozási gondokkal küszködő Ausztriai Magyar Lelkigondozói Szolgálat támogatásának lehetőségeiről is tárgyaltak.

Az 1956-os és 1980-as évek végi menekülthullámokkal sok magyar költözött Ausztriába. Az utóbbi évek gzdasági alapú kivándorlási hullámával érkezettekkel együtt jelenleg közel nyolcvanezer magyar él és dolgozik Ausztriában. Feltételezhetően öt-nyolc százalékuk református. Az ő lelkigondozásukat vállalta magára az Osztrák Református Egyház magyar ajkú szolgálata, az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat (AMRLSz).

Az AMRLSz a Bécs-belvárosi református templomban a hónap első vasárnapja kivételével rendszeresen tart magyar nyelvű istentiszteleteket. Általában ötven-hatvan, ünnepeken kétszer ennyi református látogatja a közösség alkalmait. Az AMRLSz 1998 óta az Ausztriai Református Egyház Zsinata által elfogadott alapszabály szerint működik, előtte Magyar Református Lelkigondozó Menekültszolgálatként létezett. Ugyancsak a Szolgálat kebelén belül havonta egyszer találkozik húsz-harminc magyar református Linz-Leondingban istentiszteletre. Ahogy azt Babos Magda, a Szolgálat kuratóriumának elnöke írja a Generális Konvent Elnökségének június 15-én eljuttatott levelében, az utóbbi években egyre nagyobb az igény a magyar nyelvű lelkigondozásra. Az AMRLSz jelenlegi lelkészi szolgálatát Karvansky Mónika látja el, aki a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) exmisszusaként nyolc éve szolgál a magyar református diaszpórában, Ausztriában, ugyanakkor bérének negyedét az AMRLSz fizeti, amely a vele együttműködő három osztrák egyházközség kiemelt támogatásával működik.

Osztrák modell

Ausztriában nem egyházfenntartói járulékot, hanem egyházadót kötelesek fizetni az erről nyilatkozó, egyházakhoz kötődő állampolgárok, amelyet a lakóhelyük szerint illetékes egyházközség szed be, jórészét közös célokért továbbutalva az országos egyháznak. Az AMRLSz munkáját nehezíti a magyar református hívek leleményessége, amellyel az Ausztriában kötelező egyháztagság alól igyekeznek kibújni.

A magyar reformátusok a kötelező egyháztagság és a kötelező egyházadó fizetése alól legtöbbször azzal az indokkal próbálnak mentesülni, „hogy valamelyik magyar református egyház tagjai és egyházadó-fizetői. Ezt magyar református lelkészek írásos igazolással támasztják alá" – írja Babos Magda. „Ez nagyon pejoratív véleményt von maga után nemcsak a magyar református hívő keresztyénnel szemben, hanem a magyar református egyházakkal szemben is. Ez pedig erősen lecsapódik az AMRLSz-on" – teszi hozzá a gondnok asszony. A Generális Konvent Elnökségének eljuttatott levele szerint ma az Ausztriában élő reformátusok 90 százaléka nem vállalja egyháztagságát, azaz felekezetnélküliként regisztráltatja magát a hatóságoknál. Ezzel hivatalosan református hitét sem vállalja – merült fel a tanácskozáson.

Az európai uniós törvények értelmében az egyháztagságot illetően a külföldre vándoroltak esetében a gyülekezeti tagot a "passzív egyháztagság" státuszba helyezik, és aktív egyháztagságát pedig az adott ország rá vonatkozó törvényei szerint kell vállalnia – állítja a kuratórium levele. Jelen esetben az Ausztriában élő magyar református hívő áttelepülésével automatikusan a lakóhelye szerinti osztrák református gyülekezet tagjává válik, viszont jogában áll bármelyik másik osztrák református gyülekezetbe átlépni.

Igazolt tagság

Az AMRLSz látóterében lévő magyar reformátusok mintegy hetvenöt százaléka nem hivatalos egyháztag, és egyházadót sem fizet. A Szolgálat arra kérte a Generális Konvent Elnökségét, hogy „egyházuk külföldre vándorolt tagjait, akik otthoni gyülekezeteikben fizetik az egyházadót, a helyi lelkészek világosítsák fel keresztyéni felelősségük vállalásáról az osztrák egyháztagsággal és egyházadóval kapcsolatban." Az a kérés is megfogalmazódott részükről, hogy „a lelkipásztorok ne állítsanak ki igazolást az egyházadó-fizetésről, amelyet Ausztriában nem tekintenek hivatalosnak, és amely nem mentesíti a magyar reformátust a rá vonatkozó kötelezettségek alól."

A Generális Konvent Elnöksége június 18-i ülésén megvitatta a kuratórium két kérését. Ennek következményeként a Kárpát-medencei református egyháztestek gyülekezeti tagjainak figyelmét felhívják, hogy ausztriai munkavállalásuk esetén nyilvánosan is vállalják egyházi hovatartozásukat a regisztráció alkalmával. Kétség fogalmazódott meg azonban a lelkészek által kiadott igazolások kérdése kapcsán. A testület szerint ugyanis nem indokolható, „hogy azoktól az aktív egyháztagoktól, akik egyházfenntartói járulék fizetésével is kifejezésre juttatják a gyülekezethez tartozásukat, az erről szóló igazolást kiadását megtagadjuk, bármire is kívánják azt használni." A kérdés kapcsán a GK megbeszélést kezdeményez az ausztriai testvéregyház képviselőivel, amelynek gyülekezetei az egyházfenntartói járulék (egyházadó) beszedésére jogosultak. A GK egyeztetésein ugyanis az osztrák fél korábban azzal a javaslattal élt, hogy a magyar református egyháztagok az anyaegyházukban befizetett egyházfenntartói járulékkal csökkenthetik az osztrák egyháztagságból származó befizetési kötelezettségüket.

Alapvető nehézséget okoz az ausztriai magyar nyelvű lelkigondozás ellátásában, hogy az AMRLSz nagyjából hetven aktív tagja nem tud fenntartani egy lelkészi állást, noha egyházadóik kilencven százalékát az egyesület fenntartására utalja vissza az Ausztriai Református Egyház. 2011 őszén e helyzet megoldására tett kísérletet a Generális Konvent nevében Fazekas László, az AMRLSz jelenlegi lelkészét kibocsátó Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke és Johannes Wittich, az Ausztriai Református Egyház illetékes főtanácsosa. A javaslatban egy svájci modell szerint három évre lehetett volna pályázni az AMRLSz lelkészi állására. A megválasztott lelkész küldő egyházkerületében maradt volna bekebelezve, és szolgálata lejártával, ha nem kéri szolgálati ideje meghosszabbítását, ebbe a kerületbe tért volna vissza. A Kárpát-medencei lelkipásztorok számára nyitott pályázatra benyújtott jelentkezések elbírálásáról az AMRLSz két képviselőjéből, a küldő egyház egy képviselőjéből, az osztrák Zsinat képviselőjéből és a bécsi plébániák (illetve a plébániaegyesület) egy képviselőjéből álló bizottság döntött volna. A lelkész fenntartásához a bécsi plébániaközségek és az AMRLSz támogatói mellett a Generális Konvent is nyújtott volna támogatást.


Az ajánlott modellt június 15-én elküldött levelében visszautasította a Szolgálat. Mint írják, az AMRLSz tagjai elégedettek lelkipásztorukkal – szerintük az ajánlott svájci modellben háromévente cserélődő lelkipásztor „egy diaszpórában nem tudná azt a komoly ráfigyelést és elkötelezettséget igénylő munkát végezni, ami adott helyzetben szükséges", valamint úgy vélik, az új keretek megszüntetnék az eddig biztosított szabad lelkészválasztás autonóm jogát.

Bagdán Zsuzsanna

Osztrák reakció a bécsi magyar döntésre

 

A Generális Konventhez eljuttatott 2012. június 19-i levelében az osztrák egyház képviselője arról tájékoztatta a magyar református egyházakat, hogy az osztrák egyház zsinati döntése értelmében a jövőben nem tekinti közegyházi ügynek a magyar nyelven történő lelkigondozást. Johannes Wittich, az Ausztriai Református Egyház idegen nyelvű gyülekezetekért is felelős főtanácsosa arról tájékoztatott, hogy testvéregyházunk zsinata sikertelennek minősítette a Generális Konvent Elnökségével és az osztrák egyház Magyar Lelkigondozói Szolgálatának kuratóriumával folytatott egyeztetést és a közösen kidolgozott modell elutasítása miatt a magyarok közötti szolgálat ügyét a Bécs belvárosi gyülekezet, illetve a lelkészt exmisszusként kirendelő Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kizárólagos felelősségébe utalja. 2009-ben három gyülekezet vállalta, hogy három évig a magyar tagjai által fizetett egyházi hozzájárulás 90%-át átengedi a magyar lelkigondozói szolgálat javára. 2010-ben Linz, az említett megállapodás lejártával most a Bécs-Déli és Bécs-Nyugati gyülekezet is megszünteti a támogatást – tájékoztatott Wittich. A Generális Konvent az osztrák zsinati döntés ellenére elkötelezett a tárgyalások folytatásában – hangzott el a szombathelyi ülésen.

 

Ódor Balázs

Istent keresem

Zsid 8,1–5

„...ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának jobbjára ült a mennyekben...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →