A XX. század első felében a Dunántúlon, számos helyen építettek a református és evangélikus testvérek közös összefogással protestáns templomot, így például Sümegen, Tapolcán, Rácalmáson. Ezek a templomépítések, olyan településen történtek, ahol önállóan egyik protestáns felekezet sem lett volna képes felépíteni saját szakrális épületét. Hasonlóan volt ez Agárdon is. Az ottani épületet Münnich Aladár, a két világháború közötti építészet neves alkotója tervezte. A templomot 1937. június 27-én Ravasz László a Dunamelléki Református Egyházkerület és Kovács Sándor a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspökei közösen szentelték fel.

A felszentelési imádságot az evangélikus egyházkerületi vezető mondta, a református püspök, pedig az igehirdetés szolgálatát tartotta meg. A Református Élet című hetilap az ünnepi eseményről ezekkel a szavakkal számolt be: "Megható örömünnepe volt ez egy kedves, boldog kis családnak, melyet oly feledhetetlenné tett a püspök, az esperes, környéki lelkész, gondnok, felügyelők, továbbá a vármegye képviselőinek, körzeti földbirtokos családok és az üdülőtelep kicsinyeinek és nagyjainak megjelenése teljes számban, kik közt a római katolikus templomépítő bizottság vezetőit is üdvözölhettük.
Ahol néhány évvel ezelőtt kalászos róna legelő volt, ott „kivirágzott a puszta" és kedves kis villák között ég felé, magasra tör a templom tornya kútágasként, amint az egyik szónok mondta, várja, hívja a megszomjazott lelkeket. A templom külső felirata is az: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan."
A szórakozás és pihenés közben felejtkezik meg az ember a legkönnyebben, a lelkéről, Istenéről, de a kis harang naponként felcsendülő hangja mindig komoly intés és figyelmeztetés lesz"

A templom napjainkban a Gárdonyi Református Egyházközséghez tartozik, mint prédikáló hely működik, ahol havonta egy alkalommal az evangélikus testvérek is tartanak istentiszteletet.

Millisits Máté, Képeslap: Csengő-Tschörner András gyűjteményéből