A Kálvin János halálának 300. évfordulóján Genfben és a Kárpát-medencében rendezett ünnepségekről kiemelt terjedelemben már 1864-ben beszámolt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, de sem képi ábrázolást az ünnepségekről, sem Kálvin portréját nem közölte. A nyomdatechnika fejlődése segítséget nyújtott abban, hogy 1909-ben – Kálvin születésének 400. évében – az újság már bőséggel közölhessen fényképeket is a Kálvin-ünnepségekről.

A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1842 és 1919 között az egyik legnagyobb hatású protestáns sajtóorgánum volt.
A Kossuth Lajos támogatásával létrehozott hetilapot 1842 és 1848 között Székács József (1809-1876) evangélikus és Török Pál (1808-1883) református lelkészek szerkesztették. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő években az újság megjelentetésére 1858-ig nem volt lehetőség. Az újbóli kiadás során főszerkesztőként egymást követően tevékenykedve Ballagi Mór (1815- 1891), Szőts Farkas (1851-1918), Hamar István (1867- 1933) és Bilkei Pap István (1865-1943) nevét emelhetjük ki.

Az 1909. július 11-én, a reformátor születésnapja után egy nappal megjelent szám címlapján az egyik kedvelt félalakos Kálvin-portré kapott helyet. Az ábrázoláson párkány részre rákönyöklő reformátor kezében könyvet tart. Ruházata a hagyományos fület takaró sapka, bő prémes, ujjánál redőződő kabát. Hosszú, göndör, dús szakállal díszített arca intellektuális kisugárzást mutat. Tekintetét enyhén felfelé emeli.

A XX. század elején ez a háromnegyed profil formájú Kálvin-portré népszerűvé vált a magyar reformátusok körében, s a debreceni Kálvin János 500 éve című kiállításon 2009-ben képeslap és falra akasztható "kultuszkép" formájában is megjelent. A nyomtatvány terjesztését a debreceni Hegedűs és Sándor Könyvkiadó Vállalat végezte.

A két világháború közötti időszakban nagyon sok református kisnyomtatványon felhasználták ezt Kálvin-ábrázolást, amelyek közül a konfirmációs emléklapokat és a képeslapokat érdemes kiemelni.

A XXI. században több magyar művész is előképül alkalmazta saját Kálvin-portéjához ezt a műalkotást, így Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a karcagi Nagykun Református Általános Iskola bejárati kapujánál 2005-ben állított domborművén, valamint Kiss György a 2008-ban készített éremtervén.

Millisits Máté