Az Olimpiai Játékokhoz három jól működő keresztyén szolgálati forma köthető, és az 1984-es Los Angeles-i olimpiai óta mindhármat jól ismerik a világ keresztyénei, hiszen azonnal nagyon népszerűvé váltak.

Az első ezek közül a Christian Chapel (Keresztyén Kápolna) program, amely az olimpiai falun belül működik. A Multi-Faith Centre (Felekezetközi Központ) elnevezésű létesítményen belül az összes nagyobb világvallás képviseli magát, így a keresztyének is évek óta aktívan jelen vannak az olimpiai faluban.  A második a korábbi olimpikonok szolgálata, akiket a sporton keresztül való evangelizáció végzéséhez tanfolyamon készítenek fel. A Laikus Tanúságtevők Krisztusért Nemzetközi Szervezete (LWFCI), Dr. Sam Mings és Sharon Mings vezetésével, szintén ismertté vált az olimpiai szolgálattevők között. A harmadik szolgálati formát a More than Gold (Több, mint Arany) elnevezésű szervezet képviseli, amely az egyházak összefogásából jött létre, hívő fiatalok ezreinek részvételével. Az önkéntesek a világ minden tájáról érkeznek, gyakran egy-egy missziós szervezet programja keretében.

E három terület képviselői aggodalommal teszik fel a kérdést, hogyan lehet az olimpia után is kapcsolatban maradni azokkal az idősekkel és fiatalokkal, akik a játékok idején Krisztus követésére szánták magukat. Nagy hangsúly helyeződik magára az olimpiai eseményre, a közben történő evangelizációra, amelyre sokszor ezrek felelnek, azonban kevesen válnak ténylegesen valamelyik gyülekezet tagjaivá. A kérdés az, hogyan lehetne a frissen megtérteket a hitben, a közösségekben tartani, amikor az élet az Olimpia után visszatér a megszokott medrébe.

A Londoni Keresztyén Olimpiai Közösség felméréseket végzett ezen a téren, és úgy találták, hogy a keresztyén vezetők nagyon is tisztában vannak a problémával.

Dr. Mark Tronson nyugalmazott baptista lelkész szerint, aki maga is aktívan vett részt a sportolók közötti evangelizációban, a szolgálatvállalók jól tudják, hogy az olimpiának helyt adó városok keresztyén közösségei a záróünnepség idejére rendszerint „összerogynak a kimerültségtől". Tronson az ausztrál Christian Today hasábjain arra hívja fel a figyelmet, hogy London keresztyén közössége számára az olimpia lezárása az igazi munka kezdetét kell, hogy jelentse.

Tronson 17 éven át (2000-ig) szolgálta az ausztrál krikettválogatottat, majd megalapította az Élet a Krikett Után elnevezésű szervezetet. 2009-ben az Olimpiai Szolgálati Éremmel jutalmazták munkáját, amelyet az évszázad olimpikonjától, Carl Lewistól vehetett át. Ausztrália, Sydney révén 2000-ben adott utoljára otthont a nyári olimpiai játékoknak.

Burns Katalin