A szolgálat felelőssége

2012. október 27., szombat

Határmenti lelkésztalálkozót tartottak a keleten fekvő kettészakított egyházmegyék október utolsó hétvégéjén, Biharkeresztesen. A kötetlen beszélgetések és tapasztalatcserék mellett a lelkészek Kiss Ferencről, az Országos Református Szeretetszövetség alapítójáról és diakóniai munkájáról is megemlékeztek október 26-án.

A debreceni, a határon inneni és túli bihari, a hajdúvidéki és az érmelléki egyházmegyék lelkipásztorai minden évben megrendezik a találkozót, idén ezt a Bihari Egyházmegye szervezte.

„Élő kapcsolatot ápolnak a határmenti egyházmegyék gyülekezetei egymással" – hangsúlyozta Nagy Zsolt, a határon inneni bihari egyházmegye esperese. „Nagyon régre nyúlnak vissza ezek a találkozók – mondta –, hiszen a kilencvenes évek elején szervezték meg először. Érdekesség, hogy a trianoni országcsonkítás ellenére az egyházmegyék eredeti elnevezései és tájai megmaradtak, ami azt is jelzi, hogy oszthatatlan egységben élnek az ide tartozók" – emelte ki. „Nyilván, örök sebként hordozzák az itt élők az elszakítottság állapotát, de mára szerencsére már sokkal könnyebb a kapcsolatokat ápolni például Nagyváraddal, amelyhez ezek a vidékek természetes szálakkal kötődnek" – mondta az esperes. „Az évről évre megrendezett lelkésztalálkozók elsősorban a feltöltődéshez segítik hozzá a térség lelkipásztorait" – tette hozzá.

Boros István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Bihari Egyházmegye főgondnoka elmondta, mindannyian érzik, hogy testvérként tartoznak össze ezek a határmenti egyházmegyék, amelynek gyülekezetei szinte mindennapos kapcsolatban állnak egymással. Rákosi Jenő érmelléki esperes arról beszélt, hogy a lelkészek terheinek hordozásában is nagy segítséget jelent a rendszeres találkozás, ahol tapasztalatokat tudnak cserélni, egymást tudják támogatni, bátorítani. Az idei program szerinte elsősorban a diakóniai munkát segített átgondolni. Egyházmegyéjükben például működik egy diakóniai alapítvány, amelynek egy alkalmazottja harminchét gyülekezetet lát el. Az esperes magyarországi tapasztalatai alapján úgy látja, az itteni hálózat jobban kiépített, ezért nekik is arra kell törekedni, hogy sokkal szervezettebben működjön, főleg a gyermeknevelés és az idősellátás.

A lelkésztalálkozó fókuszába valóban a diakónia került, annál is inkább, mert a 150 éve született Kiss Ferenc teológiai professzorról, az Országos Református Szeretetszövetség alapítójáról emlékeztek meg a határmenti lelkészek. Kiss Ferenc a Bihari Egyházmegyében is fontos diakóniai szolgálatot végzett, mert részese volt a szeretetszövetség által alapított, 1936-ban épült csökmői aggmenház létesítésének. A helyi, nemrég felújított református templomban tartott ünnepi istentiszteleten a szolgálat útjának felelősségét hangsúlyozta igehirdetésében Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese.

Az istentisztelet után felavatták az aggmenház homlokzatán elhelyezett emléktáblát. A szeretetházban egykor huszonhat nehéz sorsú ember lelt otthonra, akikről egy diakónus gondoskodott. Az emléktábla-avatón Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálati irodájának a vezetője felhívta a figyelmet Kiss Ferenc szellemi örökségére, amely ma is útmutatást ad a református diakóniában szolgálóknak. Czibere Károly felidézte Kiss Ferenc 1913-as esperesi székfoglalóját, amelyben megfogalmazta, hogy szeretné egy jelmondat mögé felsorakoztatni az egyház erőit, ez pedig így hangzik: „Bele Krisztussal a társadalomba". A szeretetszolgálati irodavezető hangsúlyozta, a diakóniát minden más szociális tevékenységtől megkülönbözteti az, hogy akik szolgálnak, csak eszközök, és Krisztus vezeti őket. „Nem azért emlékezünk Kiss Ferencre, és adunk hálát az ő szolgálatáért, mert nagyon sok intézményt alapított, és nagyon sok szolgálatot végzett, hanem mert máig ható konzekvenciái vannak mindannak, amit tett." – hangsúlyozta Czibere Károly, majd hozzátette: „Kiss Ferenc nem kitakarta Krisztust, hanem ábrázolta, és ez adja hitelesen végzett szeretetszolgálatának jelentőségét."

Ungvári Judit

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Péld 1,20–33

„Semmibe vettétek minden tanácsomat...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink