Egyház – a hivatalos botránkozó

2013. január 08., kedd

Az egyház néhány száz év óta sajnos gyakran úgy viselkedik, mint egy túlérzékeny "jóérzésű polgár", aki könnyen megbotránkozik – írja Tóth Sára a Közösség Magazin 2013 januári számában, mely a Botrány témáját járja körül.

„...a nyugati kultúrában és Magyarországon is az egyház egy olyan 'idősebb fiúra' hasonlít egyre inkább, akinek az élete bár unalmas és savanyú, ki sem dugja az orrát az atyai házból, és fütyül tékozló testvérére, aki kétségbeesett és sokkoló üzeneteket küld neki. Már nem is érti a világban tévelygő testvére kérdéseit, jajkiáltását, provokációját, nem érti és fél tőle" – olvasható a cikk felütésében, majd a szerző Luther Mártont idézi: „Nincs senki eb­ben az életben, aki közelebb lenne Istenhez, mint azok, akik gyűlölik és ká­ro­molják őt, sőt, nincsenek oly fiai, akiket az ilyeneknél jobban kedvelne és sze­retne!"

Filmtörténeti példák alapján gondolkodik arról, hogy akik indulatosan, botrányos módon közelítenek Istenhez és a keresztyénséghez, valójában milyen lázasan keresik a válaszokat életük kérdéseire. Úgy véli, nem tudhatjuk, hogy egy-egy botrányos megnyilvánulás csak provokáció, vagy személyes kétségek állnak mögötte. Egy 2003-as magyarországi rádiós botrány kapcsán pedig követendő példát is állít az Olvasó elé: Fekete Ágnes nyitottan beszélgetett a keresztyének kiirtását óhajtó rádiós műsorvezetővel annak indítékairól. Miért nem ez a krisztusi magatartás a követendő példa? – kérdezi Tóth Sára. „Csak nem attól félünk, hogy kizökkentjük komfortzónájukból a vallásos érzékenységű egyháztagokat?"

Megjegyzi: „a vallásos érzékenységű egyháztag vagy nem olvas Bibliát, vagy pedig annyira eltompult az elméje, hogy fel sem tűnik neki, mennyire sokkoló számos bibliai szakasz." Sorolja is a Bibliából Isten megbotránkoztató megnyilvánulásait: Hóseás prófétának azt parancsolja, vegyen feleségül egy parázna nőt, Ezékielt pedig arra szólította fel, hogy emberi ganéjon sütött, tisztátalan kenyeret egyen.

„A Biblia legsokkolóbb, legbotránkoztatóbb története azonban maga a megtestesülés (annak végállomásával, a kereszthalállal). Az, hogy az egyetlen Isten emberré lett, rögtön kiverte a biztosítékot a zsidóság körében (zsidónak botrány ugyebár, írja Pál apostol), és kiveri azóta is. Az egyházban persze folyamatosan hirdetjük, hogy a karácsony nem a beigliről meg a családi idillről szól, hogy Isten fia szegénységben, kivetettségben született, a társadalom peremére szorulva, hogy még egy fogadóban sem jutott neki hely. Arról is prédikálunk, hogy Isten fia a bűnösök barátja, hogy prostituáltakkal, csalókkal vette körül magát, bement a bűnösök házába és velük vacsorált. Mindennek fényében szomorú vagyok és nem értem, hogy lehet, hogy bizonyos egyházi körök megtámadták a megtestesülést pontosan így ábrázoló, sőt, a református egyház megbízásából készült filmet" – írja Tóth Sára. Nem ért egyet azokkal, akik el akarnak határolódni a filmtől, mert az szerinte az közel hozza hozzánk az újjászületés ma is aktuális lehetőségét, a vallásos érzékenység pedig nem építi Isten országát.

>> A teljes írás a Közös(s)ég magazinban olvasható

Reformatus.hu

Istent keresem

2Tim 3,10–17

„...mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →