Sem kétségbeesni, sem bagatellizálni

2013. április 24., szerda

Volt, ahol megtiltották az állami iskolaigazgatók, hogy a lelkipásztor jelen legyen az elsősök beiratkozásán – tájékoztatta a képviselőket április 24-én a zsinati ülést megnyitó beszédében Bölcskei Gusztáv püspök. A Zsinat lelkészi elnöke szerint a hit- és erkölcstan tárgy bevezetése „felemásra sikerült", hisz az intézményvezetők számos helyen önkényesen értelmezték a jogszabályokat. A tiszántúli püspök kitért a márciusban nyilvánosságra került 2011-es népszámlálási adatok értékelésére is.

Hagyományosan a lelkészi elnök, egyben tiszántúli püspök megnyitójával vette kezdetét szerdán a MRE XIII. Zsinatának 12. ülése. Bölcskei Gusztáv több évfordulóról is megemlékezett beszédében. A 313-ban elfogadott, a keresztyének számára a szabad vallásgyakorlást lehetővé tévő milánói ediktum elfogadásának 1700. évfordulója a püspök szerint jó alkalom arra, hogy „megpróbáljuk újraértelmezni azt a kapcsolódási rendszert, ami az egyház és a körülötte lévő világ, az egyház szolgálata és a társadalom, valamint az egyház és a politika között van".

Új pápa, új kérdések, új lehetőségek

A negyven évvel ezelőtt megalapított Doktorok Kollégiumáról (DC) elmondta: bár vitatott korban hozta létre a református egyház ezt a testületet, a teológiai munka megszervezésére akkor is és ma is égető szüksége volt és van egyházunknak. A püspök szerint a hetven éve létrehozott Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) pedig ahhoz biztosított fórumot az elmúlt évtizedekben, hogy „a megélt keresztyénség ökumenicitása megjelenjen a magyarországi kapcsolatokban, a hazai viszonyok között is".

Bölcskei Gusztáv szerint az ökumené ma is hozzátartozik a keresztyén bizonyságtétel hitelességéhez, és „az egészen új stílust képviselni akaró" új katolikus pápa új kérdéseket vet fel és új lehetőségeket nyit ki ökumenikus létünkben.

Múló feszültségek a Délvidéken

Az elnöki megnyitó megemlítette a népszámlálási eredményeket is. A püspök arra figyelmeztetett, kétségbe esni sem szabad az eredményektől, de elbagatellizálni sem szabad azokat. Mint mondta, egyházunk a református egyházak családjában a nagy létszámú közösségek közé tartozik, és bár számos kis lélekszámú, néhány ezer fős, nehéz körülmények között élő református egyházról tudunk szerte a világon, ők mégsem sopánkodnak, hanem példát mutatnak nekünk.

A megnyitó kitért arra is, hogy a közelmúltban két Kárpát-medencei egyházkerületben is új püspököt iktattak hivatalába. Kató Béla Erdély, Halász Béla a Délvidék reformátusainak lett az új lelki vezetője. Bölcskei Gusztáv a Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) helyzetével kapcsolatban kifejtette: „Reménységgel tekintünk az új püspök szolgálata elé. Azt reméljük, hogy a korábbi egyházvezetés irányából a Generális Konvent és a Kárpát-medencei reformátusság iránt megnyilvánult feszültség véglegesen a múlté." A lelkészi elnök végül arra a református szervezésű kulturális fesztiválra is felhívta a figyelmet, amit Kassán tartanak majd júniusban azért, hogy „fel tudjuk mutatni azt a jelleget, azt a vonást is, amit a hivatalos programok nem állítanak igazán előtérbe" Európa kulturális fővárosának eseménykínálatában.

Egyenetlenségek és ellentmondások

Bölcskei Gusztáv az egyház és az állam kapcsolatairól szólva elmondta: a református egyház nem vett részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által az új egyházi törvénnyel kapcsolatos egyházi észrevételek megvitatására a zsinati üléssel egyidőben összehívott tárgyaláson. Mint megjegyezte, a református egyház korábban már többször is jelezte észrevételeit, de azt a választ kapta, hogy a törvény már az Országgyűlés előtt van, nincs mód a javaslatok figyelembe vételére. „A változások a református egyházat nem érintik. Ugyanakkor nem vagyunk meggyőződve arról, hogy egy kiérlelt szöveg került a parlament elé. Félő, hogy még mindig maradtak benne olyan egyenetlenségek és ellentmondások, amelyek miatt még mindig nem sikerül megnyugtatóan lezárni és rendezni ezt az ügyet" – vélekedett a püspök.

A megnyitóban elhangzott: több, az egyházakat is érintő jogszabály-módosítás is folyamatban van, ugyanakkor több rendeletre régóta várni kell. Utóbbiak közé tartozik az egyházi köz- és felsőoktatási intézmények finanszírozásáról szóló, aminek eredetileg március 31-ig kellett volna megjelennie, ezzel szemben a rá vonatkozó ígéret is csak nyárra szól.

A püspök pozitívumként értékelte, hogy az egyházi felsőoktatás sajátos helyzetének a megvizsgálására – Balog Zoltán miniszter kezdeményezésére – az EMMI egy bizottságot hívott létre, amely meg is fogalmazta javaslatait a döntéshozók számára. A lelkészi elnök ugyanakkor megjegyezte: ezek nem köszönnek vissza a finanszírozásban, és az egyházi intézmények további elvonásokra számíthatnak az idei évben.

Felemás hittan

Az elnöki megnyitóból kiderült, hogy a református egyház több ügyben is kéréssel fordult a kormányzathoz. Azt indítványozta, hogy a rezsicsökkentésből részesüljenek az egyházi tulajdonban lévő lakáscélú ingatlanok is, és hogy az egyház által kezdeményezett tranzakciók mentesüljenek a tranzakciós illeték alól.

A hit- és erkölcstan bevezetése az állami általános iskolákban „felemásra sikerült" Bölcskei Gusztáv szavai szerint. Véleménye szerint késve jelent meg a beiratkozást szabályozó rendelet, amit a tapasztalatok szerint számos helyen önkényesen értelmeztek az iskolaigazgatók. Mint mondta, volt, ahol megtiltották, hogy a lelkipásztorok jelen legyenek a beiratkozáskor, jóllehet ezt a lehetőséget a jogszabály határozottan rögzíti.  A püspök végül arra kérte az illetékeseket, „tegyenek rendet ezen a területen, mert ha egy állami intézmény egy állami rendeletet kijátszik, az nem szül jó vért".

Kiss Sándor

Istent keresem

5Móz 30

„Válaszd hát az életet, hogy élhess te és az utódaid is!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink