Törvények sora

2013. április 24., szerda

A Leuenbergi Konkordia évfordulójával kapcsolatban arról döntött a Zsinat április 24-i ülésén, hogy felülvizsgálja egyházi törvényeit abból a szempontból, mennyire teljesítik ki azok az egyezmény szellemét. Harmadik olvasatban elfogadták a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvényt, második olvasatban tárgyalták az egyházi bíráskodásról szóló törvényt és szó volt a népszámlálásról is.

„Együtt, testvéri módon fejezzük ki Krisztushoz tartozásunkat"—hangzott el Csegei István esperestől a zsinatot felvezető áhítatában, majd Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke hivatalosan is megnyitotta a XIII. zsinati ciklus tizenkettedik ülését. Tőle Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke vette át a szót, aki megemlékezett az előző zsinati ülés óta elhunyt egykori zsinati tagokról:  Hegedűs Loránt nyugalmazott dunamelléki püspökről, a zsinat volt lelkészi elnökéről, Kürti István, nyugalmazott tiszáninneni püspökről, Szemere László esperesről  és Ruszthy Gyulánéról, a Zsinati Hivatal egykori tolmácsáról. Emléküknek néma csenddel adózott a Zsinat.

Egyházi törvény és más ügyek

Bölcskei Gusztáv köszöntő beszédében felelevenítette a milánói ediktum megkötésének 1700-adik évfordulóját és örömmel számolt be arról, hogy az erdélyi egyházkerületben Kató Bélát, Délvidéken pedig Halász Bélát választották püspöknek az elmúlt hónapokban.

Bölcskei Gusztáv az egyház és az állam kapcsolatairól szólva elmondta: a református egyház nem vett részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által az új egyházi törvénnyel kapcsolatos egyházi észrevételek megvitatására a zsinati üléssel egyidőben összehívott tárgyaláson. Jelezte, hogy az egyházakról szóló törvény újra átdolgozásra kerül. Meggyőződése szerint a parlamentnek beterjesztett javaslat nem eléggé átgondolt. A lelkészi elnök a hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy nagyon későn jelent meg a beiratkozást szabályozó rendelet. Azt is hozzátette, hogy máig sem készült el az egyházi közoktatási és felsőoktatási intézmények finanszírozását szabályozó rendelet.

Egység és különbözőség

A Leuenbergi Konkordia 40 éves évfordulójáról is megemlékezett a zsinat. A reformátusok és az evangélikusok több mint négyszáz éve, a marburgi úrvacsorai vita óta különbözőképpen vélekednek az úrvacsoráról, sőt, idővel a reformátori egyházak között lévő hitvallási viták is egyre inkább elmélyültek. Ezeket a nézetkülönbségeket igyekezett enyhíteni negyven évvel ezelőtt, 1973-ban a protestáns egységet deklaráló Leuenbergi Konkordia, méghozzá úgy, hogy a felekezeti sokszínűség továbbra is megmaradhatott. A zsinat az egyezmény szellemének megfelelően határozott arról, hogy erősítsék meg a Magyarországi Református Egyháznak az Európai Protestáns Egyházak Közösségében vállalt szerepét. Arról is döntöttek, hogy a 2017 októberére tervezett református-evangélikus közös ünnepi zsinati ülés előkészítésével megbízott református bizottság feladata lesz, felülvizsgálni a református egyház jogszabályait, és a következő zsinati ülésére tegyen javaslatot arra, mely rendelkezések módosítását javasolja a Leuenbergi Konkordia megvalósításának kiteljesítése érdekében.

Jövő a számok tükrében

A 2011-es népszámlálás adatainak gyorselemzését Csanády Márton szociológus tárta a Zsinat elé. Felelevenítette, hogy míg a 2001-es népszámlásában a „Vallása, felekezete:" egyszerű kérdés szerepelt, 2011-ben már így tették fel a kérdezőbiztosok kérdéshez képest: „Milyen egyházhoz, vallási felekezethez tartozónak érzi magát?" Ennek a két kérdésnek az összehasonlítása Csanády Márton szerint szakmaiatlannak mondható, de mégis kísérletet kell erre tenni. Ezt követően a fontosabb sajátosságokat ismertette.

A mostani népszámlálásban a vallási kérdésre a választ megtagadók aránya korábbihoz képest is drasztikusan, a több mint 2,5-szeresére nőtt és majdnem 2,7 millióan nem válaszoltak. A válaszolók háromnegyede mondta magát valamilyen felekezethez tartozónak. A válaszolók között a reformátusok aránya 15,9 százalék volt, ami 1,9 százalékpontos a változás a tíz évvel korábbihoz képest.

A népszámlálási adatokat a református népmozgalmi adatokkal összevetve kiderült, hogy a 2012-ben született gyermekek 15,2 százalékát keresztelték reformátusnak, ami egybe is vághat a népszámlálási adattal. Azonban aggasztónak mondta, hogy az aktuális adatok szerint a reformátusnak keresztelt gyerekeknek már csak a felük lesz konfirmált református.

Hajdú-Bihar megyében a lakosság 40 százaléka vallja magát reformátusnak, ugyanakkor ebben a megyében volt a legmagasabb a kérdésre nem válaszolók aránya. Így ha a magukat valamilyen felekezethez tartozónak, vagy éppen vallástalannak vallók között hatvan százalék feletti a reformátusok aránya. Budapest jellegzetessége, hogy itt a legmagasabb az ateisták (az országos átlagos arány, 2%, több mint kétszerese, 5%), illetve a magukat felekezethez nem tartozónak vallók aránya (30%).

A délelőtt utolsó napirendi pontja az Egyházi Jövőkép Bizottság időszaki beszámolója volt, melyet Harmathy András, a bizottság elnöke tartott meg. Közölte, hogy elkészült az Érintés című, az egyház jövőképéről véleményeket firtató kiadvány, melynek országos ismertetését folytatja jelenleg a bizottság.

Második és harmadik olvasat

A délután a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény harmadik olvasatával folytatódott. A harmadik olvasatban való tárgyalás azt jelenti, hogy már csak kiegészítéseket lehet tenni a törvénnyel kapcsolatban és össze kell hangolni azt a többi egyházi törvénnyel.Csomós József püspök ismertette, hogy több mint hat éves munka eredménye az elkészült tervezet. Majd az ehhez, az esperesi kollégiumtól érkezett, az egyik paragrafust módosító javaslatról beszélt. E szerint az egyházlátogató bizottság - a presbitérium javaslatára - kezdeményezheti az egyházmegyénél az önálló gyülekezeti lelkész szolgálati viszonyának hat hónapon belüli, közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ez olyan mértékbe érintette a törvényt, hogy kivételesen ennek a pontnak második olvasatban való tárgyalását engedélyezte a zsinat. Elsőként arról szavaztak, hogy a presbitérium is kapjon szerepet a lelkészi jogállás megszüntetésének eljárásában, majd arról vitáztak, hogy az egyházmegyei bizottságnak lehetősége vagy kötelessége legyen megyei és gyülekezeti testületek véleményének kikérése egy-egy lelkész ellen indított eljárás megindításakor. Hosszú eszmecsere után elfogadták a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény harmadik olvasatát, mely szeptember elsején lép hatályba.

A lelkésztörvény hatályba lépése szükségessé tette több egyházi szabályozás módosítását is. Ezért a Zsinat elé került az MRE 1996. évi I. választójogi törvényének és az MRE alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény több paragrafusa is. A szükséges jogharmonizációt végrehajtották.

Ezt követően rövid beszámolót hallhattak a zsinat tagok a Református Pedagógiai Intézetről, valamint az István Református Támogató és Házigondozó Szolgálat (Debrecen) és a Benjámin Református Fogyatékos Ápoló-Gondozó Otthon adatainak változásáról, és a zsinat elvi hozzájárulását adta az a pécsi református cigány szakkollégium indításához.

A következő nagy lélegzetvételű téma az egyházi bíráskodásról szóló törvény második olvasatban való tárgyalása volt. Az előterjesztő, Kocsis Márta emlékeztetett, hogy a novemberi zsinati ülésen koncepcionális kérdésekkel foglalkoztak, ma pedig részletesen tárgyalták a módosításokat. A módosítások egyrészt a lelkésztörvény miatt szükségesek, másrészt a bíráskodási gyakorlatot hivatottak segíteni. A félórás tanácskozás után a Zsinat elfogadta a módosításokat, holnap a bíráskodásról szóló törvénymódosítás újra napirendre kerül, utolsó olvasatban.

A szerdai ülésnap utolsó határozatával Szabó Gergely, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet megbízott igazgató hivatali idejét meghosszabbították és döntöttek az MRE nyugdíjrendszere átalakításának előkészítéséről.

Bölcskei Gusztáv zárszavában kitért az egyházi törvény módosításával kapcsolatban a zsinati üléssel egy időben tartott egyeztetésre. A püspök által a köszöntőben elmondottakat, az MTI – időközben javított – tudósítása nyomán, több médium erősen túlzó címmel hozta. (Erről a közlemény itt olvasható). Az ülés a püspök áldásával ért véget.

reformatus.hu

Istent keresem

1Thessz 5,1–11

„...legyünk éberek és józanok!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →